KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY (független): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan jogsértésre szeretném ráirányítani a figyelmüket, amely, mint látni fogják, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egy alapvetően törvénysértő eljárása nyomán alakult ki. Az a veszély fenyeget, hogy a központi költségvetés a sokszorosát fogja fizetni annak, amit az adóhivatal a költségvetésnek - úgymond - meg kíván spórolni, vagy az állampolgárok jogbiztonságba és jogállamiságba vetett hite végérvényesen megrendül.
Egy állampolgár levelére hivatkozom. A levél előzménye az, hogy az állampolgár tavaly a kárpótlási jegyéért szövetkezeti üzletrészt vásárolt. A személyi jövedelemadóról szóló, akkor hatályos törvény alapján a befizetett adójából a szövetkezeti üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százalékát visszaigényelte. Az állampolgárt az adóhivatal ellenőrzésre hívta be, erről jegyzőkönyvet vett fel. A levél lényege szerint az állampolgárt az adóhatóság az adóellenőrzés során retorziókkal a bevallása módosítására kényszerítette. Családja alanyi jogú kárpótlási jegyért vett szövetkezeti üzletrészt. Az adóellenőrzés során kiderült, hogy a kárpótlási jegyért történő szerzést és annak törvényben biztosított értékét nem ismerik el. Több ezer állampolgár került hasonló helyzetbe: büntető feljelentéssel fenyegették meg őket, ha az adó-visszatérítési igényről nem mondanak le.
A vázolt eljárást törvénytelennek tartom. Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik arról, hogy mikor van helye az adóbevallás kijavításának: az ellenőrzés megkezdésétől az adó önellenőrzéssel nem helyesbíthető, az adózás rendjéről az 1990. évi XCI. törvény így rendelkezik. Amennyiben tehát az adóhatóság az ellenőrzést megkezdte, jogszabályt sért akkor, ha az ellenőrzés megkezdése után határozat helyett fenyegetésekkel az állampolgárokat arra kényszeríti, hogy módosítsák adóbevallásukat. Az adóhivatal eljáró ügyintézőjének magatartása felvetheti a büntető törvénykönyv 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének gyanúját is, ezért e tárgyban a legfőbb ügyészhez fordultam.
Tisztelt Országgyűlés! A jogi helyzet 1995. május 15. napjáig mindenki - az adóhivatal számára is - világos volt. Az említett időpontig hatályos szja-ról szóló törvény 38/A § (1) bekezdésének k) pontja úgy rendelkezett, hogy a megállapított adóból a szövetkezet tagja által '95. december 31-éig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka levonható, feltéve, hogy a tag az adóévben a saját szövetkezete üzletrészét részben vagy egészben nem idegenítette el. A magánszemélyek jövedelemadójáról - szja - a többször módosított '91. évi XC. törvény rendelkezik. A törvény 38/A § (10) bekezdésének 7) pontja kifejezetten csak a befektetési adó-hitel esetén tiltotta meg azt, hogy közvetlenül vagy közvetve kárpótlási jegyet, illetve hitelkonstrukciót vegyenek igénybe. Ilyen tiltás a szövetkezeti üzletrész vásárlására nem volt.
Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá, hogy "a törvényhozás valamely hibáját általában jogalkalmazói jogszabály-értelmezéssel kell feloldani. Amennyiben pedig a jogszabályok értelmezésével, azok alkalmazásának mérlegelésével eredmény nem érhető el, az ellentét megszüntetése törvényhozási, jogalkotási útra tartozik." Az idézet a 35/91. (VI. 20.) AB-határozat 2. pontjának (2)-(5) bekezdéséből való.
Az szja-ról szóló jogszabályt az Országgyűlés módosította, ez '95. május 15. napján lépett hatályba. E módosításnak visszaható hatálya nincs, szabályait hatálybalépése napjától kell alkalmazni. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályt a '95. évi XXXV. törvény 2. §-a módosította. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a visszaható hatály tilalmáról. A visszatérítést azonban Az APEH-nek egy állítólag létező titkos jogi iránymutatása tiltja meg. Ez ellentétes a jogállamiság alapvető követelményével: "A közhatalommal rendelkező szervek - és ilyen az APEH is - a jog által meghatározott szervezeti keretek közötti működési rendben a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejthetik ki tevékenységüket." Idézet az 56/91. (XI. 8.) AB-határozat indoklásának 3/1. pontjából. Amennyiben létezik e titkos utasítás, az a jogalkotásról szóló törvény garanciális szabályait sérti, így alkotmányellenes a 60/91. (XI. 17.) AB-határozat rendelkező része szerint.
Tisztelt Képviselőtársaim! Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani. Kinek a túlkapásáról van szó? Ennek tisztázására a következő kérdésekre kell választ kapnunk:
1. Megfelel-e a valóságnak, hogy az APEH az előbb vázolt körben állampolgári alapjogokra egy titkos jogi iránymutatást adott ki? Mi a törvényes alapja a "titkos" minősítésnek?
2. Ki a felelős a jogalkotásról szóló törvény 55. §-a (2) bekezdésében írt rendelkezések megszegéséért?
3. Helytálló-e, hogy az iránymutatás diszkriminatív módon sorol fel jogi személyeket, míg az ugyanilyen tevékenységet kifejtő más jogi személyek esetén a visszatérítés jogosságát kárpótlási jegy esetében is elismerik? Mi a megkülönböztetés oka?
4. Igaz-e, hogy az iránymutatás túlnyomó többségében olyan jogi személyeket helyezett tilalmi listára, amelyek működésével kapcsolatban semmilyen törvénysértést nem állapítottak meg?
(19.20)
5. Valós-e az a szóbeszéd, hogy a jogi iránymutatás azt a jogi képtelenséget tartalmazza, hogy a kárpótlási jegy nem törvényes fizetőeszköz?
6. Hihetők-e azok a hírek, hogy a titkos iránymutatás a kívülálló jogalanyok között egyező akarattal és tartalommal megkötött, alakilag is kifogástalan szerződéseket egyoldalúan, bírói ítélet nélkül mint színlelt szerződést semmisnek tekinti?
7. Meg tudják-e cáfolni azt a híresztelést, hogy a titkos iránymutatás a kárpótlási jegy törvényben deklarált névértékét sem ismeri el?
8. Az adóhivatalnak milyen intézkedéseket kell tennie ahhoz, hogy a '95. évet megelőző ugyanilyen vagy hasonló adó-visszaigénylési konstrukciókat felülvizsgálja annak elkerülése érdekében, hogy az állampolgárok, illetve a jogi személyek egyenlőségének alkotmányos elvei ne sérüljenek?
Felkérem ezért a pénzügyminiszter urat és abban a körben, amelyben érintett, az igazságügy-miniszter urat, hogy rendeljenek el vizsgálatot, és a vizsgálat eredményéről szíveskedjenek tájékoztatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
