KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több éves állóháború után jutottunk el tavaly év végén odáig, hogy megvitattuk a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról szóló törvényjavaslat koncepcióját, majd annak elfogadása után került sor a törvény benyújtására, és most, az általános és részletes vita után elérkeztünk a határozathozatalig.
Az általános vitában a felszólalók általában egyetértettek a törvény koncepciójával, illetve bizonyos pontokon kifogást emeltek az ellen. Mindenki fontosnak tartotta azonban a törvény meghozatalát, éppen annak érdekében, hogy a felmerült problémákra most már végleges, megnyugtató, alkotmányos megoldást találjunk.
A bizottsági vitákban a módosító indítványok kapcsán számos olyan elemmel gazdagodott a törvény, amelyet korábban nem tartalmazott, másrészt jelentős stiláris javításokra is sor került, amelyeket mint előterjesztő természetesen megköszönök.
A bizottsági vitákban három kérdéscsoportban bontakozott ki igazán vita, ezeket szeretném megemlíteni.
Az első kérdéskör az adatátadások garanciális szabályainak kérdése, elsősorban a kapcsolati azonosító tekintetében. Volt olyan - a kormány által nem támogatott - módosító indítvány, amely a kapcsolati azonosító teljes elhagyását javasolta, azzal az indokkal, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz kellő garanciát az adatállományoknak a kapcsolati kód alkalmazásával történő jogszerűtlen összekapcsolásának megelőzésére, valamint a kapcsolati kód képzésére és alkalmazásának időtartamára.
(17.30)
Tekintettel arra, hogy a kapcsolati kód képzése és alkalmazásának időtartama a különböző adatállományokban egyedi, a konkrét garanciális szabályokat az ágazati törvényekben kell meghatározni, beleértve azt is, hogy az egyes ágazatok milyen adatokat igényelhetnek a kapcsolati kód használatával. Miután magunk éreztük a felvetés indokoltságát, vagyis azt, hogy a részletes szabályok hiányában a garanciarendszer nem zárt, elfogadni javasoljuk az emberi jogi bizottság azon módosító indítványait, amelyek egyrészt előírják a kormány részére, hogy az ágazati törvények módosítását április 30-ig nyújtsa be az Országgyűléshez, másrészt azt, hogy e törvény és az ágazati törvények módosítása azonos időpontban lépjen hatályba, valamint felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a közigazgatásban személyes adatok továbbításának belső ellenőrzési rendjét.
A kormány nem támogatja azt a módosító indítványt, amely az ingatlan-nyilvántartást elhagyni javasolja a személyazonosító használatára jogosítottak köréből. Véleményünk szerint e területen éppen a jogbiztonság érdekében van szükség a személyazonosító használatára azért, hogy az ingatlan-nyilvántartást vezető szerv az ingatlantulajdonosok, illetőleg a kötelezettek aktuális név- és lakcímadatait szükség esetében biztonsággal be tudja szerezni a személyi adat- és lakcímnyilvántartástól. A személyazonosító belső azonosítóként történő használatának jogára a tulajdon biztonsága érdekében is szükség van, ugyanis ennek alkalmazásával az ingatlan-nyilvántartást vezető szervek teljes biztonsággal meg tudják állapítani a tulajdonos azonosságát, és ezzel a visszaélések jobban kiküszöbölhetők.
Végezetül, a Fidesz képviselője kifogásolta, hogy a törvényjavaslat túlterjeszkedett az országgyűlési határozatban foglaltakon, amikor a Központi Statisztikai Hivatalt felhatalmazni javasolja arra, hogy személyazonosító adatokat igényelhessen a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból. E kérdésre valóban nem terjed ki az országgyűlési határozat, azonban a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt összhangba kellett hozni az utóbb elfogadott statisztikai törvénnyel, amely feljogosítja a KSH-t arra, hogy törvény alapján az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett személyes adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai felhasználás céljából más adatkezelőtől átvegyen. A statisztikai törvény garanciális szabályt is tartalmaz a személyazonosító adatok indokolatlan használata ellen, amikor előírja, hogy azokat záros határidőn, vagyis egy éven belül törölni kell.
Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, hogy e törvény elfogadásával, kiegészítve az előbbiekben említett ágazati törvénymódosításokkal, végre alkotmányos és megnyugtató megoldást tudunk találni a személyi számmal kapcsolatos több éves vita lezárására. A rendszerek átalakítását már most meg kell kezdeni ahhoz, hogy az új azonosítók 1997. január 1-jétől zökkenőmentesen működni tudjanak.
Végezetül nagyon fontosnak tartom Tirts Tamás képviselő úr azon megjegyzését, amely szerint kellően be kell vezetni a köztudatba azt, hogy a polgároknak 1997. január 1-jétől már három azonosítójelük lesz, valamint az új gyakorlatra történő átállást kellően elő kell készíteni, beleértve a polgárok megfelelő tájékoztatását is. E tekintetben a kormányzat kellő tájékoztatást fog adni a médián keresztül, de ez úton kérem képviselőtársaimat is, hogy választóikat lehetőség szerint tájékoztassák az e területen várható változásokról.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a bizottságok által is támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
