BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénytervezetet a Fidesz-Magyar Polgári Párt és szakértői megvitatták. Megállapítható, hogy az 1961-ben, az erdőtörvénnyel együtt szabályozott törvényi szabályozás - amelyben egy fejezetre terjed ki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényi gondoskodás figyelme - megérett a változtatásra. Megérett a változtatásra, hiszen - mint a vitából is és az azt megelőző időszak vitáiból is kiérezhető - a vad, a vadgazdálkodás, a vadászat több mint gazdálkodás, több mint környezet- és természetvédelem; benne rejlik az erdő védelme; vállalkozás, egyeseknek szórakozás, sport, sokaknak szenvedély, és nagyon sokaknak politika - és egyre több politika.
(10.50)
Miniszter úr expozéjában beszélt arról, hogy egyesek szerint ez a törvénytervezet csak címében szerepelteti és hordozza a vad védelméről és a vadgazdálkodásról szóló fejezeteket és az állam, a társadalom kötelező gondoskodását. Én is azok közé tartozom, akik keveslik a vad védelméről és a vadgazdálkodásról szóló fejezeteket és túlzottnak találják a vadászatról szóló részeket. Azok közé tartozom, akik tartózkodtak az általános vitára való alkalmasságról történő szavazáskor, de e törvény tárgyalását és parlament elé kerülését mégis jobbnak tartom a bizonytalanságnál, a vadállomány, a nemzeti kincs értékének nagyon súlyos romlásánál, mint ahogy erről miniszter úr is beszélt. Ezért tehát szükség van a törvényre. Szükség van egy jó törvényre, amely valóban figyelembe veszi a biológiai sokféleséget és elsősorban a vad védelmére, a vad élőhelyének védelmére koncentrál és természetesen szabályozza azt is, hogy milyen módon lehet elejteni az előbb ismertetett sport, szenvedély, vállalkozás, szórakozás tárgyát képező vadat.
Családi tradíciók kapcsán bennem is emlékképek tolulnak elő, amikor erről a törvénytervezetről beszélek, és feltétlenül kell beszélnünk arról is, hogy milyen állapotban van most a törvény tárgya, e törvényjavaslat tartalma. Megállapítható, hogy a törvénytől függően döntő változások előtt áll a magyar vadállomány, a magyar vadgazdálkodás. Elindultak olyan folyamatok, amelyek remélhetőleg lassíthatók és remélhetőleg pozitív irányba fordíthatók. E törvénynek ezeket a folyamatokat kell erősítenie és lassítania azokat, amelyek ezt a nemzeti kincset Nyugat-Európában vagy Európában másutt tapasztalható hasonló viszonyok, állapotok közé lökné.
Jelentős változások következtek be a tulajdonviszonyokban. Nőtt a társadalom természet és környezet iránti érzékenysége és érdeklődése. Jelentős mértékben romlott a szarvas, a nyúl és más vadállomány biológiai értéke, a nemzetközi bírálatokon megszerezhető aranyérmes és más pontozásos módszerekkel kimutatott értéke. Nagyon nagy mértékű az őz és a vaddisznó károkozása. Tehát mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy ez a törvény lehetőleg a legjobb állapotban 1997 tavaszán életbe léphessen. Történelmi lehetőség nyílik arra, hogy a kapcsolódó törvényekkel egyidejűleg megalkotott, azokkal minden tekintetben harmonizáló jogszabály véget vessen a vad- és az élőhely-gazdálkodás mesterséges különválasztásában gyökerező szerteágazó, pusztító hatású több évtizedes konfliktusrendszernek. A környezet- és természetvédelemhez, valamint a közjóléthez kapcsolódó érdekekkel összhangban lévő modern európai egységesülő jogrendszerbe illő törvényt szeretnénk. Az egységes élő rendszerek, mint például az eredeti életközösség egyes elemei, mint a benne élő vadállomány, a rendszerből kiragadottan nem kezelhető.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes alelnök foglalja el.
A jegyzői székben Boros Lászlót dr. Kávássy Sándor váltja fel.)
A jegyzői székben Boros Lászlót dr. Kávássy Sándor váltja fel.)
A törvénytervezet több sarkalatos pontban, kérdésben eltér az európai joggyakorlattól és a hazai jog hagyományaitól is. Sajnos nem csupán magát a vadat kívánja állami tulajdonban tartani, az élővadat, a vadászati jogot is csak névleg, formálisan köti a föld tulajdonához, a minimális vadászterület-nagyság tervezett, eltúlzott mértéke sajnos egyedül kizárólagosan az állami tulajdonú vadászterületeken - ott sem mindig - teszi lehetővé a vadászati jog önálló gyakorlását. A Fidesz-Magyar Polgári Párt nagyon fontosnak tartja, hogy a társult vadászati jog gyakorlásának túlszabályozott feltételrendszere ne tegye elérhetetlenül nehézzé e forma létrejöttét. A földtulajdonosok jelentős részének ilyetén kizárása egy őket megillető vagyonértékű jog gyakorlásából - nem túlzás, ha azt mondja a Fidesz-Magyar Polgári Párt, hogy - alkotmányellenes.
A tervezet megítélésünk szerint rövid távon is negatívan hathat a gazdálkodásra. Új, eddig ismeretlen elvonásokat léptet életbe, amelynek forrásait a gazdálkodásban, végső soron az élőhelyben véli megtalálni. A vadvédelmi hozzájárulás szükséges, de voltaképpen ennek nagysága most egy olyan adó, amelynek évi közel fél milliárdos nagyságrendű összegét nem a gazdálkodás egyes elemeinek támogatására, fejlesztésére, hanem egy szakhatóság indokolatlanul felduzzasztott apparátusának finanszírozására szánják. Így jelentős eszközök kerülhetnek elvonásra az egyébként hosszú távon támogatásra szoruló nagyvad-állomány élőhelyével gazdálkodó erdészeti ágazattól is.
Véleményünket a vitatott 3-4 fő pontban a következőkben foglalom össze. A vadászati jog valóban a föld tulajdonjogának elválaszthatatlan része legyen, a törvény ne tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ennek deklarálását követően ezt ellehetetleníti. Ennek érdekében a vadászterület minimális nagysága ne haladja meg az egy magántulajdonos által elérhető birtoknagyságot, a 300 hektárt. A törvény így természetes módon teheti érdekeltté a tulajdonost, illetve a jogosultat a szakszerű gazdálkodásban, kikerülve az ellenőrző hatóság felduzzasztásának kényszerét. A vad tulajdonjoga az európai gyakorlatnak megfelelő res nullius kategóriába essék, amely az itt elhangzottaktól eltérően nem uratlan, nem gazdátlan jószág, hanem a római jognak és az európai joggyakorlatnak megfelelően kerülhet szabályozásra, s amelyet több párt választási programja is ilyen módon tartalmazott. Ez az állami tulajdonban azonos mértékben védhető, ám a közhatalom egyes rétegei által nem sajátítható ki, és a költségvetést sem érintik olyan mértékben a vele járó terhek, mint ahogy erről szó volt.
Tisztelt Ház! Befejezésül én is szeretnék köszönetet mondani annak a több mint 40 ezer vadásznak, aki ezt a nemzeti kincset a vadállományt, a vad élőhelyét, a vad védelmét magas színvonalon gondozta, és mindenképpen elismerés illeti azokat a mezőgazdákat, erdészeket is, akik szintén ezen a területen kiemelkedő teljesítményt értek el itt, Európa szívében. Mindannyiunkon múlik az, hogy ez a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény valóban egy európai szintű törvény lesz, vagy beilleszkedik a magyar jogalkotásnak azon törvényei közé, amely régi megkövesedett rendszert akar konzerválni. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a változtatásokban érdekelt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
