DR. LAKOS LÁSZLÓ
DR. LAKOS LÁSZLÓ
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelkedően fontos feladatának tekinti természeti kincseink védelmét. Tudjuk, hogy az ország jövőjéről döntünk, amikor felbecsülhetetlen nemzeti értékeinkről, a természetről, az erdőkről, a hal- és vadállományról törvénykezünk. A természetet szerves egységnek tekintjük, ezért együtt terjesztjük önök elé a természetről, az erdőkről, a vadállományról és rövidesen a halállományról és felbecsülhetetlen értékeink hasznosításáról szóló törvényjavaslatainkat. Kérjük, hogy önök is együtt, egymással összhangban tárgyaljanak és döntsenek róluk.
Természetesen szerves egység számunkra a termőföld tulajdonosa, a föld használója, a földművelés és a természetközeli gazdálkodás együttesen is. A döntési jogosítványokat ezért alapvetően a földtulajdonosok kezébe adjuk. Ez a hosszú távú biztosíték mindannyiunk számára, és olyan kereteket adunk, amely megteremti a tulajdonosi érdekeltséget, az eredményes használat lehetőségét, de a működés, az együttműködés kereteit, feltételeit és kötelezettségét is szabályozza. Meggyőződésem, hogy ez a földreform egy fejezete.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor a törvényjavaslatot önök elé terjesztem, tudatában vagyok annak, hogy ez a törvényjavaslat címében és szakaszaiban szól csak a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról. Magában foglalja ugyanis e nemes szándékok mellett mindazokat a szerteágazó, de meggyőződésem szerint egyeztetendő érdekviszonyokat - Katona Józseffel szólva, Tiborc panaszaira hivatkozva -, amelyek hosszú évszázadok óta kísérik hazánkban a vadászatot. Sok követelménynek kell eleget tenni a vad érdekei, értékei mellett. Meg kell felelni a változó, a megváltozott tulajdonosi, gazdasági és társadalmi viszonyoknak. Figyelembe kell venni a földtulajdonosok, a földművelők, a vadgazdálkodók érdekeit és az egyetemes emberi érdekeket is.
Ebben a helyzetben rendkívül szűk az a mezsgye, amelyen egyezségre lehet jutni, amelyet meg kell találnunk. Barátaink, kollégáink, politikus- és képviselőtársaim óva intettek attól, hogy e javaslatot beterjesszem, hiszen 1982 óta valamennyi elődöm, ha máskor nem, az utolsó pillanatban mindig meggondolta, hogy új törvényi szintű szabályozásra kísérletet tegyen, bár tudatában voltak annak, hogy korszerű szabályozás szükséges. Meggyőződésem, hogy ez nem halasztható. A vadállomány védelme érdekében minden érdekelt egyetért abban, hogy ez a bizonytalanság a legrosszabb, a legkárosabb állapot, nem tartható tovább. A kormány szándéka rendelkezni a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról annak érdekében, hogy a jövő generációinak is megadattassanak a természet vadállományban megtestesülő csodái.
Ezért ez a javaslat a vad védelmét, a vadállomány biológiai sokféleségének fenntartását kívánja elérni, a nemzetközi megállapodásokkal összhangban, különös figyelemmel a Rio de Janeiró-i egyezményre. Nem tekintjük a vad védelmét, a vadgazdálkodást és az erdőgazdálkodást sem csak gazdasági kérdésnek, hanem a benyújtott csomag szellemében elsősorban természeti értékeink védelmének tartjuk.
Tisztelt Országgyűlés! A törvény tervezetét önök megkapták, ismerik, nem kell tehát azt részletesen önök elé tárnom, de szólok az előkészítés során leginkább vitatott pontjairól.
(9.40)
Többször elhangzott, hogy ez a törvényjavaslat nem a vad, hanem a vadászok védelmében született. Ez a kritika számomra elfogadhatatlan. Ez a törvénytervezet ugyanis nagy gondot fordít a vadgazdálkodás szabályozására, a vadvédelemre és természetesen a vadászat szabályozására is. Ennek a szabályozásnak fontos része a vadászati módszerek, a vadászati eszközök, a tilalmi idők szabályozása, amely szerint még a vad elejtése során is meg kell adni a vadnak a természetes menekülés és védekezés lehetőségét.
Én elismeréssel adózom annak a több tízezer vadásznak, aki az elmúlt évtizedekben nagy-nagy szakértelemmel, áldozatkészséggel, odaadással megóvta és világhírűvé tette a magyar vadállományt. Csak velük van jövője a magyar vadgazdálkodásnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogramban megfogalmazott elvet mind a hat, azt hiszem, mind a hét párt elfogadja. Ennek alapján a törvényjavaslat a vadászterület földtulajdonjogához köti a vadászati jogot. Magyarországon a mezőgazdaságilag művelhető terület 90 százaléka, az ország erdeinek közel fele magántulajdonban van. Teljessé tesszük a földtulajdonosok jogát azzal, hogy a vadgazdálkodás, a vadászat jogáról való rendelkezés lehetőségét megkapják.
Felhívom azonban a figyelmüket, hogy a földtulajdonhoz kötött vadászati jog komoly kötelezettségekkel is jár. A tulajdonosoknak gondoskodniuk kell jó minőségű és egészséges vadállományról, amit e törvény szelleme szerint a mező- és erdőgazdálkodási tevékenységükkel összhangban megteremthetnek.
A legélesebb viták az egyetértés mellett mégis arról folynak, hogy milyen nagy, pontosan mekkora terület legyen e törvény erejénél fogva a vadászterületek legkisebb nagysága. A kormány tervezete háromezer hektárban kívánja meghatározni a vadászterület legkisebb nagyságát. Meggyőződésünk szerint legalább ennyi szükséges a vadállománnyal való szakszerű gazdálkodáshoz a hazai tulajdoni, használati és élőhelyi viszonyaink között. Ezért korlátozni kell a törvényben, hogy ne szabdalhassák vég nélkül a vadgazdálkodási területeket, csak az egyéni érdekeket figyelembe véve, megszerezve a legfrekventáltabb területeket, és ezzel ellenőrzés alatt tartva az élőhely állományát.
Sokan érvelnek a 300 hektáros vadászterület-nagyság mellett. Ők is tudják, hogy ez a konstrukció csak akkor lenne működőképes hosszú távon, amennyiben ezen területek tulajdonosai megállapodnának, együttműködnének kellő számú szomszédos terület tulajdonosaival és ők alakítanák ki a kívánatos, a vadgazdálkodásra alkalmas területeket.
A kormány tervezete ezt magában foglalja, lehetővé teszi, de ennél továbbmegy azzal, hogy kötelezővé is teszi ezt az együttműködést.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat átveszi a polgári törvénykönyvnek azt a rendelkezését, mely szerint a vad állami tulajdonban van. Ezt az államnak abból az alkotmányos kötelezettségéből vezetjük le, miszerint minden olyan kérdéskört szabályozhat - a jogállamiság keretei között szabályoznia is kell -, amely a közérdek érvényesüléséhez feltétlenül szükséges. Eltérő véleményt azok képviselnek, akik a vadat uratlan jószágként, mint res nullius jelölik meg.
Amikor a vad tulajdonjogáról beszélünk, azt a vadkárért való felelősség tükrében vizsgáljuk meg. A törvényjavaslat szövege a vadkárért való felelősség kettős rendszerét ismeri és javasolja. A földhasználó a vadkár 5 százalékát köteles elviselni, a vadászatra jogosultat pedig az ezt meghaladó kár megtérítésére lehet kötelezni. Másrészt a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli el a mező- és erdőgazdálkodáson kívül elsősorban a vad és a gépjárművek összeütközéséből eredő károk eseteiben.
Ez azt jelenti, hogy a vad állami tulajdona a szabályozás és az ellenőrzés vonatkozásában fontos, garanciális szempont. Az esetleges - zömében elkerülhetetlen - kárt a vadászat hasznosításának előnyeit élvező, vadászatra jogosultak viseljék. Az uratlan jószág elv hívei ezt a felelősséget a társadalom egészére kívánják hárítani.
Tisztelt Országgyűlés! A agrárközigazgatás korszerűsítése természetesen magában foglalja a vadászati igazgatást is. Fontosnak tartom, hogy a vadászatban, a vadgazdálkodásban az állam tulajdonosi és hatósági jogosítványai elkülönüljenek, de ez az igazgatási feladatok növekedésével jár. Abban kompromisszumkész vagyok, hogy a vadászati igazgatási rendszer kiépítése a törvényben megszabott feladatokhoz igazodjon.
Fontosnak tartom szólni a törvényjavaslat alkotmánnyal összefüggő kérdéseiről. Vajon alkotmányos korlátozni a földtulajdonost a vadgazdálkodásban? Igen. Helyénvalónak tartom, hogy a vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni jogait vagy hasznosítani területét, hiszen ezek nem csupán jogok, hanem kötelezettségek is. A vadállomány védelméről, őrzéséről, szabályozásáról, etetéséről, sőt itatásáról is gondoskodnia kell. Ha pedig a jogosult ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a köz érdekében, nemzeti értékeink védelmében a hatósági beavatkozás helyénvaló.
Tisztelt Országgyűlés! Azzal a reménnyel terjesztem önök elé a kormányjavaslatot, hogy lehetőséget teremtünk a földművelés és a vadgazdálkodás összhangjának, harmóniájának kialakítására.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
