AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Önhöz hasonlóan a kérdésben érintett személy személyiségi jogait én sem kívánom megsérteni, ezért a biztonság kedvéért személyét nem nevezem meg.
Az SZRt. 1993. május 21-ei közgyűlésén a korábbi tulajdonos ÁV Rt. határozatával az akkori vezérigazgatót visszahívta az igazgatóságból, de sem ezzel egyidejűleg, sem ezt követően nem került sor a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére. Ezzel szemben kineveztek a helyére egy új vezérigazgatót, aki hivatalba is lépett. Az intézkedés indokoltságának alátámasztására megjegyzem, hogy az SZRt. adózott eredménye 1991-ben 2,4 milliárd forint, '92-ben csak 883 millió forint, '93-ban pedig 487 millió forint veszteség volt.
A Szerencsejáték Részvénytársaság volt vezérigazgatója az említett döntés miatt pert indított munkáltatójával szemben. Az első per bírósági ítélettel zárult, mely 1994. június 1-jén emelkedett jogerőre. Eszerint a vezérigazgatót vissza kellett helyezni munkakörébe. A vezérigazgató részére az ítélet bruttó 4 millió 473 ezer 738 forint kifizetését írta elő, amit a munkáltató teljesített.
Időközben jogutódlás folytán '94 május végétől az ÁV Rt. helyett a Pénzügyminisztérium gyakorolta a tulajdonosi jogokat és az akkori pénzügyminiszter, dr. Szabó Iván a bírósági ítéletben szereplő továbbfoglalkoztatás helyett a korábbi munkaszerződés-módosítás alapján a határozatlan idejűnek minősített munkaviszonyt azonnali hatállyal felmondta.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság másként értékelte a munkaszerződés tartalmát, és a volt vezérigazgató keresetére 1995. április 7-ei ítéletében jogellenesnek nyilvánította a munkaviszony felmondását. A munkaszerződést határozott idejűnek értékelte, így - miután a szerződés időtartamából még számottevő rész volt hátra - a munkaviszony megszüntetése a munkáltató részéről nyilvánvalóan jelentős összegű fizetési kötelezettséget keletkeztet.
Az elmarasztaló ítélettel szemben az SZRt. fellebbezett, de a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság jogerősen helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A felperes a keresetet ebben a szakaszban sem vonta vissza. Az SZRt. számára további érdemi jogi mozgástér nem maradt, hiszen a Magyar Köztársaság bíróságainak jogerős ítéleteit végre kell hajtania. A kilátástalan bírósági út továbbvitele helyett a társaság a perbeli, de tárgyaláson kívüli egyezségkötés mellett döntött.
Az ügy 1996. február 2-án zárult le a következők szerint: az SZRt. és a felperes felek mindenre kiterjedő általános, végleges és visszavonhatatlan egyezséget kötöttek, amelynek tartalmáról legnagyobb sajnálatomra az érintett személy hozzájárulása hiányában nem adhatok további információt, mivel az üzleti és magántitkot sértene.
Csak azt tanácsolhatom a képviselő úrnak, hogy kérdésével közvetlenül keresse meg az érintett személyt.
Kérem az interpellációra adott válasz elfogadását. (Taps a bal oldalon.)
