DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház!
1996-ban ünnepeljük a honfoglalás 1100. évfordulóját. A honfoglalás történelmünk egyik legjelentősebb, igaz, egyes részleteiben máig vitatott eseménye. Ennek kezdetét a történeti kutatások 895-re datálják, hiteles források szerint ugyanis az Árpád vezette fősereg 895-ben kelt át a Vereckei-hágón és ereszkedett le az Alföldre.
A történeti-régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a keletről jött magyar törzsek félig nomád, félig földművelő, állattartó életmódot és gazdálkodást folytattak. Kazár mintára kialakított társadalmi-politikai szervezetük pedig fontos előzménye volt a későbbi keresztény magyar királyságnak.
A megtelepedés folyamata a Kárpát-medencében felerősödött, részben az új haza természetföldrajzi adottságai okán, részint pedig a kalandozások kényszerű leállásával. A természeti és társadalmi folyamatok együttese vezetett tehát ahhoz, hogy egy újszerű, új típusú magyar társadalom és egy újszerű uralkodói rendszer alakuljon ki, amelynek kialakulásában kiemelkedő jelentősége volt Géza fejedelem kitűnő helyzetfelismerésének és Szent István királyunk államszervezői zsenialitásának.
A honfoglalás hosszú, több mint ezer éves folyamatot zárt le. Ennek eredményeként a keletről jött népalakulatok közül a Kárpát-medencében elsőként a különböző eredetű népességet eggyé olvasztó magyarság európai néppé változhatott. Ezért amikor a honfoglalás évfordulójára készülünk, a mintegy 100 esztendővel későbbi államalapítást is látnunk kell. Amikor a honfoglalás korának műveltségéről beszélünk, sokféle egységes kultúrát értünk alatta. Amikor a honfoglalásra emlékezünk, szólunk a magyarsággal együtt élő népekről is, hiszen velük közösen lett e szálláshelyből haza.
A millecentenáriumi ünnepségek nem hivatottak lezárni a honfoglalás értelmezése és megítélése körüli történészi vitákat. Ezek nem kis részben a millennium korának lelkesen romantikus történelemszemléletéből fakadtak. Meggyőződésünk azonban, hogy a millecentenáriumi megemlékezéseknek hiteles történelmi ismereteket kell tartalmazniuk, úgy véljük ugyanakkor, történelmi ismereteinknek a romantika, a mondák, a mesék, a krónikás hagyományok világa is része, a bizonyító erejű régészeti leletek, az írott források vagy az etimológia mellett.
Az évforduló jelentőségére tekintettel, annak méltó megünneplése érdekében javasoljuk: az Országgyűlés nyilvánítsa 1996. augusztus 19-ét millecentenáriumi emléknappá és egyben munkaszüneti nappá. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Érdekegyeztető Tanács 1996. január 12-ei ülésén a munkáltatói és a munkavállalói oldal egyaránt egyetértett az előterjesztéssel.
Kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat elfogadására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
