DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Népjóléti Minisztérium, illetve a kormány 1995 márciusában T/747. számon benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amelyről most itt, '96 márciusában az általános vitát folytatjuk.
Mint államtitkár úr is elmondta, a Magyar Országgyűlés 1991-ben hozott egy törvényt, amely az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről döntött. Ezzel a döntésével megszüntette mindazon kivételes nyugdíjak folyósítását, amelyek az egységes nyugdíjrendszerbe nem voltak beilleszthetők, azok megállapított összege nem járulékfizetésen alapult, és a rendszerváltozás politikai értékítéletével ellentétesen kerültek megállapításra.
A törvény minden kivételesen megállapított nyugdíjat akkor megszüntetett, és a járulékfizetéssel megalapozott szolgálati idő alapján elrendelte az érintettek nyugdíjainak újbóli megállapítását. Ugyanakkor bizonyos kitüntetések, így például a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere, a Miniszterelnöki Elismerés a Nemzeti Ellenállási Mozgalomban és a Németellenes Szabadságharcban Szerzett Érdemekért birtokosai, valamint a Nemzetgyűlés által az 1946. évi VIII. törvénnyel alapított Magyar Szabadság Érdemrend 1948. december 31-e előtti kitüntetettjei, továbbá a 28/1966-os kormányrendelet 1. § b) pontja alapján nemzeti gondozásba vett személyek, valamint olimpiai bajnokok és a fegyveres harcokban partizánként részt vett személyek a költségvetésből az addigi nyugdíj-kiegészítéssel azonos összegű pótlást kapjanak, amelyet akkor a Társadalombiztosítási Alap - ma a Nyugdíjbiztosítási Alap - folyósít, de az állami költségvetés fedez.
(18.30)
A törvény minden, a mindenkori hatályos és kihirdetett társadalombiztosítási jogszabályoktól eltérően egyedi kivételes eljárás keretében megállapított nyugdíj folyósítását megszüntette és az 1975. évi II. törvény alapján elrendelte ezen nyugdíjak újbóli megállapítását. Ezen döntés minden belső kormányhatározaton, az úgynevezett titkos 2000-esen és 3000-esen alapuló nyugdíj-megállapításokra vonatkozott. Ugyanakkor a törvény mellékletében kivételt tett kilenc belső kormányhatározat esetében. Ezek között volt az átszervezésekkel kapcsolatos feladatokról és egyes határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 3089/1988-as MT határozat is, amely miatt utóbb az Alkotmánybíróság 62/1993. XI. 29-én kelt határozata alkotmányossági kifogásnak adott helyt, és arra kötelezte a jogalkotót, hogy az alkotmányossági problémát szüntesse meg, és az ezzel a határozattal egyenértékű 3091/1988. MT-határozatot is emelje be a mellékletbe.
A benyújtott törvényjavaslat, mint államtitkár úr is említette, most ennek tesz eleget, kiegészítve azzal, hogy további öt, hasonló 3000-es határozattal is kibővíti a mellékletet. Ennek okaként azonban csupán annyit jelöl meg, hogy azokkal panasz hiányában nem foglalkozott az Alkotmánybíróság. S a kereszténydemokratáknak itt kezdődnek a gondjaik és itt kezdődnek a problémák.
A most benyújtott törvényjavaslat olyan belső kormányhatározatokra hivatkozik, amelyek még előttünk, a tisztelt Ház, a tisztelt képviselőtársaim előtt sem ismertek. A törvény benyújtója és előkészítője nem tartotta érdemesnek beavatni a képviselőket ezekbe, hiszen nem mellékelte a törvényjavaslathoz azokat. Így most olyan döntésre akarja kényszeríteni a tisztelt Házat, amelynek alapjait nem ismerhette és ma sem ismerheti meg. Ez azt gondolom, hogy példátlan cselekedet.
A döntés előtt talán fel kellett volna szabadítani ezek titkosságát, beleértve az Alkotmánybíróság által érintett 3091/1988-as MT-határozatot is.
A kereszténydemokraták véleménye szerint ezek ismerete nélkül a törvényjavaslat nem tárgyalható és napirendre sem lett volna szabad felvenni.
De talán még ennél is fontosabb, hogy az állampolgárok oldaláról is elfogadhatatlan ez a módszer. Ha olyan törvényt akar meghozni a parlament, amely belső kormányhatározatokra hivatkozik mellékleteiben, de az állampolgároknak nincs lehetőségük megismerni, és így fogalmuk sincs róla, hogy esetleg őket érinti-e vagy sem és végrehajtását ellenőrizni nem tudják. Az előterjesztőt az sem menti fel, hogy ezt a hibát már az előző kormány és az előző parlament is elkövette.
Tehát azt kérik a kereszténydemokraták, hogy az összes érintett belső határozatot ismerhessük meg, és azokat a törvénnyel együtt ki kell hirdetni. Ugyanakkor a tisztelt Ház azt sem tudhatja, hogy esetleg maradt-e olyan belső kormányhatározat, amelyet valamilyen okból - csúnya feltételezés, de esetleg valamilyen politikai okból - a törvényjavaslat benyújtója nem talált érdemesnek a mellékletbe való beemelésre. Ezt persze csak akkor lehetne igazán mérlegelni és vitatni, ha az összes belső kormányhatározatot a kormány velünk megismertetné és nyilvánosságra hozná.
Nem felel meg továbbá az előterjesztés a Házszabálynak sem, mert nem tartalmaz semmilyen hatásvizsgálatot. Államtitkár úr itt azt mondta, hogy 25-30 millió forint ennek a hatása. Mi támasztja ezt alá? Kik az érintettek, és milyen mértékű visszamenőleges nyugdíjjuttatásban és nyugdíjemelésben részesülnek?
A parlament nem tudhatja, hogy ez a döntés hány személyt érint, milyen anyagi következményekkel jár, így tehát nem képes dönteni, ha ez csak szóban hangzik el, hogy ez körülbelül 25 vagy 30 millió forint.
A hatásvizsgálat előkészítésére bőven lett volna ideje az előterjesztőnek, hiszen az első mondataimban említettem, hogy ez a törvénytervezet 1995 márciusa óta várja napirendre kerülését. De ha azt említem, hogy az Alkotmánybíróság döntése után 16 hónap állt rendelkezésre, akkor talán lett volna idő a hatásvizsgálatot és a mellékleteket elkészíteni.
Külön fel szeretném még valamire felhívni a figyelmet. Arra, hogy az 1991. évi XII. törvény más jogi környezetben született. Akkor még egységes társadalombiztosítási alap létezett, önkormányzat nélkül. Ma a nyugdíjbiztosítási alapnak önkormányzata van. Mivel az indoklásból nem derül ki, ezért megkérdezem az előterjesztőt, hogy ezt a törvénytervezetet megtárgyalta-e a nyugdíjbiztosítási önkormányzat, hiszen érinti a nyugdíjalapot, és mit szólt ehhez az önkormányzat? Vannak-e az önkormányzat birtokában olyan nyilvántartások, melyek a mellékletben feltüntetett kormányhatározatonként kimutatják a jogosultak köreit. Történt-e esetleg azóta selejtezés?
Az 1991-es új nyugdíjhatározat pedig nem biztos, hogy hivatkozik a kormányhatározatra. Ha pedig nem ismeri, hogy az érintett személy valóban érintett-e, úgy olyan személy részére is esetleg hozható kedvező döntés, aki nem a hivatkozott belső kormányhatározatok egyike miatt nem kapta meg esetleg 1991-től a számára kedvezőbb nyugdíjat. Tehát kérdés, hogy az önkormányzat ismeri-e és végrehajthatónak ítéli-e meg ezt a törvénytervezetet, ugyanis az 1991. évi LXXXIV. törvény 9. § 1/g pontja alapján hatáskörébe tartozik, hogy véleményezze a társadalombiztosításra vagy a biztosítási ágra vonatkozó törvényjavaslatokat. Ha nem látta az önkormányzat ezt a törvényjavaslatot, akkor az előterjesztő, a kormány ennek benyújtásával törvényt sértett.
Összefoglalva: a törvényjavaslatról természetesen az Alkotmánybíróság döntése alapján tárgyalni kell, de nem ebben az elénk letett formában. Mi, kereszténydemokraták fenntartjuk az általam eddig elmondott és a jogbiztonsághoz nagyon is szükséges és alapvető gondjainkat és ha úgy tetszik, kérésünket, követelésünket. Kérjük, hogy az előterjesztő hatásvizsgálatot, elemzést és az említett titkos kormányhatározatokat mellékelje a képviselők számára és akkor majd lehet tovább tárgyalni e törvénytervezetről és lehet dönteni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)
