AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Önök előtt fekszik a társadalombiztosítási alapok 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról benyújtott törvénytervezet. A kormány minden évben megkísérli az önök jogos elvárását teljesíteni, hogy a központi költségvetés és a társadalombiztosítás zárszámadása együttesen kerülhessen megtárgyalásra, azonban ez sajnos ezúttal sem sikerült. Ennek egyik legfőbb oka, hogy '94-ben valósult meg a társadalombiztosítás két alapra történő tényleges pénzügyi és vagyoni szétválása, mely önmagában is nehéz feladat elé állította az önkormányzatokat.
Az alapok költségvetési beszámolóinak auditálása a kettéválásból eredő problémák miatt elhúzódott. Az alapok és a PM között több hónapon át tartó egyeztetéssorozatra volt szükség ahhoz, hogy a két alap által külön-külön elkészített zárszámadási mérlegből a tb összevont mérlege elkészíthető legyen. Nem volt könnyű tehát sem az önkormányzatok, sem az igazgatási szerveik számára a '94-es év, ebből következően annak lezárása sem.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során a fő hangsúlyt a működési költségvetésükkel kibővített '94. évi költségvetésük megvalósulásának vizsgálatára és az eltérések okainak feltárására helyezte. Elmondható, hogy az ÁSZ-ellenőrzés nyomán az auditori közreműködés ellenére is sajnos több módosítás szükséges, elsősorban a nyugdíjalap zárszámadásában.
Ezúton külön is szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék alapos munkáját, ami láthatóan ebben az esetben is lényeges segítséget nyújtott az Országgyűlés ellenőrző szerepének betöltéséhez.
Tisztelt Ház! Mint azt önök is látják, a tb-alapok pénzügyi helyzete '94-ben kedvezőtlenül alakult, annak ellenére, hogy az alapok a makrogazdasági környezetet figyelembe vevő, kiegyensúlyozott gazdálkodás megteremtésére irányuló, közel nullszaldós '94. évi költségvetést terveztek, és ezt hagyta jóvá a parlament is. Együttes hiányuk ténylegesen közel 42 milliárd forint. A tervezetthez viszonyítva bevételi oldalon összességében 5 milliárd forintos többlet alakult ki. Ezen belül elmaradt a 16 milliárdos vagyonátadási hozambevétel, amit viszont a MÁV tartozásának rendkívüli megfizetése lényegében ellentételezett.
Itt szeretném kiemelni, hogy ez a bevételi többlet nem következett volna be, ha az Alkotmánybíróság az életbelépés időpontjától semmisíti meg a tiszteletdíjak utáni tb-járulékfizetés kötelezettségét. A járulékalap ezen szélesítését az MDF-KDNP-kormány javaslatára '93-ban fogadta el az akkori parlamenti kormánytöbbség, '94. január 1-jei hatálybalépéssel. Az Alkotmánybíróság '95 decemberében a jövőre nézve semmisítette meg alkotmányellenessége miatt e törvényi rendelkezést, ezért a döntés pénzügyileg végül nem érinti a '94. évi zárszámadást. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy éppen ez a '93-ban elfogadott törvénymódosítás szolgált modellül a tavalyi stabilizációs törvénycsomag járulékalap-bővítő javaslatainak előterjesztésekor, amiről a csomag utólagos értékelésekor a '93-as törvényi rendelkezés megszavazói láthatólag hajlamosak elfeledkezni.
Tényszerűen tanulságként megállapítható: az előző és a jelenlegi kormány egyaránt tévedett a társadalombiztosítási járulékalap kiszélesítésének fennálló alkotmányos kereteit illetően.
Tisztelt Ház! A mintegy 48 milliárd forintos kiadási többlet döntő része, 29 milliárd forint, a nyugellátásoknál jelentkezett. A magas, teljesítményekkel meg nem alapozott keresetdinamikát a szabályok szerint jogosan követő nyugdíjemelés ugyanis lényegesen meghaladta az eredetileg a tervezési időszakban elképzeltet.
A kiadási túllépés másik jelentős oka a gyógyszerkiadások közel 11 milliárdos elfutása. A gyógyszerfelhasználás számos okból eltolódott a drágább külföldi gyógyszerek irányába, s az ilyen felhasználást visszafogó, a támogatási rendszert fejlesztő intézkedések sem voltak kellően hatásosak.
Harmadik okként az jelölhető meg, hogy nem került sor a táppénzkiadások növekedését gátló lényeges intézkedésekre, ezért a táppénzkiadások 6,5 milliárd forinttal felülmúlták az előirányzatot.
Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, joggal tehetik fel azt a kérdést, hogy ilyen nagymértékű hiány esetében miért nem került sor a társadalombiztosítási alapok '94. évi pótköltségvetésének beterjesztésére. A társadalombiztosítás információs rendszeréből adódóan '94 év őszén még azt valószínűsítették az önkormányzatok, hogy az alapok 15 milliárd forint körüli deficittel zárnak.
(12.50)
Ezt pedig a MÁV-tartozás rendezésének akkor eldöntött kezdeményezésével, ha e prognózis jó, a tolerálható eltérési sávba sikerült volna csökkenteni. Sajnos a prognózis nem bizonyult jónak, s így '94-ben a hiány közel 42 milliárd forint lett.
A történtek aláhúzzák a társadalombiztosítási költségvetés-készítés, illetve a végrehajtást figyelemmel kísérő mechanizmusok átgondolásának szükségességét. Ezzel a tisztelt Ház különböző törvények keretében éppen a napokban foglalkozott, illetve foglalkozik.
Ugyancsak aktuális feladat a kincstári finanszírozás mielőbbi kiterjesztése a társadalombiztosításra, ami számos felmerült probléma megelőzését is szolgálja.
Mindezeken túl, s ez a legfontosabb, előttünk van a társadalombiztosítási rendszer egészének átfogó reformja, amivel ez évben a parlament is részletesen foglalkozni fog.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, s az ÁSZ-vizsgálatból következő, várhatóan beterjesztésre kerülő módosításokkal fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
