DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Mint azt Bihari Mihály az expozéjában is említette, már az 1600-as évek magyar törvényhozásában is fellelhetők képviselői összeférhetetlenséggel foglalkozó szabályok. Majd ezt követően, 1875-ben, 1901-ben, 1938-ban és 1946-ban született átfogó összeférhetetlenségi törvény.
Az előző rendszer ismert sajátosságai miatt nem volt szükség az összeférhetetlenség részletes szabályozására, hiszen a képviselőknek semmilyen érdemi feladatuk nem volt, és a mindenható párt egyébként sem törvényes eszközökkel kívánta szabályozni a kérdést.
1990-ben hatpárti munka eredményeként született meg a hatályos szabályozás, amely akkor tűzoltó-jellegű tevékenység volt, csak a legalapvetőbb kérdéseket kívántuk érinteni, hogy az új Országgyűlés megkezdhesse tevékenységét. A törvény azonban alapvetően alkalmas volt arra, hogy betöltse feladatát.
Ma a hatályos alkotmány és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat. Az elmúlt évek jelentős változásai, tapasztalatai tették szükségessé a képviselői jogállásról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályainak módosítását. Ezt felismerve az SZDSZ-frakció már 1991-ben önálló képviselői indítvány útján kezdeményezte a törvény módosítását, de az akkori kormánypárti többség megakadályozta a javaslat napirendre vételét.
Ezt követően 1994 nyarán a koalíciós megállapodásban és a kormányprogramban is rögzítettük: új összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotni, elsősorban a gazdasági összeférhetetlenség terén. 1994 októberében újabb törvényjavaslatot dolgozott ki a frakciónk, majd ezt követően alakult meg a hatpárti munkacsoport. Ötévi késedelem után most végre megszülethet ez a parlament tekintélye szempontjából is oly jelentős törvény.
A munkabizottság által jelenlegi formájában benyújtott változat számos ponton alternatív változatokat tartalmaz egy-egy problémakörre vonatkozóan, annak megfelelően, hogy a frakciók álláspontja hogyan tért el egymástól. Külön problémát jelent majd - ahogy az itt el is hangzott -, hogy ki vagy kik lesznek jogosultak az előterjesztők nevében nyilatkozni, illetve a különböző alternatívákat a Házszabállyal hogyan lehet összhangba hozni majd, hiszen ebben a formájában most még szavazhatatlan a törvényjavaslat.
(11.10)
Beszédemben csak azokról a fontos területekről szeretnék szólni, ahol jelentős nézetkülönbség alakult ki a frakciók között.
A különböző összeférhetetlenségi kategóriák közül az egyik legjelentősebb terület a gazdasági összeférhetetlenség köre. Az Országgyűlés mind az előző, mind pedig a mostani ciklusban több törvényben és országgyűlési határozatban hozott olyan döntéseket, amelyek közvetlenül is érintettek részben vagy egészben állami tulajdonban álló vállalatokat. Ha ezen vállalatok vezetői közül bárki is tagja lehet a parlamentnek, annál a vezetőnél óhatatlanul felmerülhet, hogy saját cége érdekében próbál befolyást gyakorolni a döntésre, hogy az általa vezetett cég előnyösebb helyzetbe kerüljön, mint az ilyen befolyásolási lehetőséggel nem bíró vállalatok.
További veszély ezen a téren, hogy a mindenkori kormányzat a kormány iránti lojalitást állami tulajdonú cégek vezető állásával vásárolja meg, amely szintén nemkívánatos összefonódásokhoz vezethet és súlyosan sértheti a képviselői függetlenséget. De ugyanígy nem lehet a képviselő koncessziós társaság vezető tisztségviselője a képviselői mandátum fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig, hiszen valamely hasznot hajtó dolgot vagy jogot tipikusan az állam ad koncesszióba. Ezt meghaladóan országgyűlési képviselő nem lehet a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezettel szerződéses viszonyban álló gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője sem.
A magáncégeknél ez a veszély nem merül fel, hiszen ezen társaságokra vonatkozóan közvetlen döntéseket sem a kormányzat, sem a parlament nem hoz, és magáncég bizonyosan csak akkor alkalmazza a képviselőt, ha szakmai ismereteinél fogva alkalmas erre a funkcióra.
Fontos szempont a gazdasági és politikai pozíciók szétválasztása. De látni kell azt is, ha minden gazdasági pozíciót tiltanánk és a gazdasági élet gyakorlati szakembereit mesterségesen távol tartanánk a parlamenttől, akkor nagyon rövid időn belül kontraszelektálttá válna az Országgyűlés, a valódi gazdasági folyamatokat, a tényleges helyzetet kevéssé ismerő képviselők ülnének ebben a Házban. Véleményem szerint a minisztériumi előterjesztéseknek egyébként is egyik legnagyobb hiányossága a gyakorlati ismeretek, tapasztalatok hiánya. Nem lehet célunk, hogy sikeres vállalkozókat, közgazdászokat, ügyvédeket, orvosokat, mérnököket tartsunk távol e fontos megbízatástól.
Indokolt szabályozni az összeférhetetlenség azon eseteit is, amikor a képviselő méltatlanná válik a megbízatására. Egyetértés mutatkozik ezen a téren abban, hogy ne lehessen képviselő, akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak, akit szándékos bűncselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek és akinek a kényszergyógykezelését rendelték el.
Nincs azonban teljes egyetértés abban, hogy méltó-e a képviselőségre az, akinek az állammal szemben - a megfelelő jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn; például adótartozás, társadalombiztosítási járuléktartozás és egyebek. Az SZDSZ-frakció meggyőződése, hogy nem képviselheti a választópolgárokat a törvényhozásban az, aki a közterhek viselésében nem vesz részt a törvényeknek megfelelő módon. Ezért az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében is szükséges, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények mellett az adókat törvényesen teljesítő képviselők üljenek az Országgyűlésben. Hangsúlyozni szeretném, hogy vitássá tett ügyek nem tartoznak ebbe a körbe, csak a jogerős határozattal vagy ítélettel eldöntött esetekről van szó.
Mindezekkel is összefüggésben és a nyilvánosság hatékonyabb érvényesülése érdekében is fontosnak tartjuk, hogy a képviselő tájékoztassa a parlamentet arról, ha bármilyen más forrásból jövedelme származik vagy vállalkozásban vesz részt, illetve ha valamilyen köztestületben vezető pozíciót tölt be.
A következő jelentős új szabályozás a vagyonnyilatkozat ügye. Az országgyűlési képviselők eddig is töltöttek ki vagyonnyilatkozatot mandátumuk elnyerésekor, azok azonban ma is ott vannak az elnöki páncélszekrényben vagy az irattárban. A vagyonnyilatkozat indoka az, hogy ha a tiltó rendelkezések ellenére törvénytelen, indokolatlan vagyongyarapodás keletkezik egy képviselőnél, akkor az ilyen módon is ellenőrizhető, nyomon követhető legyen.
Itt kell megjegyeznem, hogy az országgyűlési képviselők és általában más vezető politikusok a közhatalom gyakorlásával, a közéleti tevékenységgel, közszerepléssel lemondanak az állampolgári jogaik, szuverenitásuk egy részéről, az életük a választópolgárok előtt nyitott könyv kell hogy legyen. A közvéleménynek méltányolható elvárása, hogy a képviselők a megbízatásuk idején elért vagyonnövekményükkel számoljanak el választóiknak. A mai rendelkezések erre a gyakorlatban alkalmatlanok, hiszen a vagyonnyilatkozatról a közvélemény semmit nem tudhat meg. Indokolt lehetővé tenni, hogy ezen adatok nyilvánosak legyenek; talán az Országgyűlési Könyvtár alkalmas lehet, hogy e nyilvántartásnak helyet biztosítson és azt ott bárki számára hozzáférhetővé tegye.
Vita tárgyát képezheti azonban az, hogy a képviselőn kívül annak mely családtagjára terjedjen ki a nyilatkozat köre, hiszen itt már alkotmányos szempontok is felmerülhetnek, de mindenképpen olyan megoldást kell találnunk, hogy e kötelezettség ne legyen kijátszható.
Végül, de nem utolsósorban szeretnék szólni a törvény hatálybalépésének kérdéséről. Fontos követelmény, hogy az új szabályozás mielőbb hatályba lépjen, alkalmazható legyen.
Kétségtelen tény, hogy ezen új szabályok, elsősorban a gazdasági összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezések több képviselő egzisztenciális helyzetét érinthetik majd, akiknek dönteniük kell, hogyan szüntetik meg az összeférhetetlenségi helyzetet: lemondanak a mandátumukról, vagy fenntartják a képviselői megbízatásukat, és az egyéb, főleg gazdasági vezetői pozíciójuktól válnak meg.
Mint már említettem, mind a koalíciós megállapodás, mind a kormányprogram tartalmazza, hogy a képviselői összeférhetetlenséget újra kell szabályozni, és a gazdasági összeférhetetlenség terén is szigorú szabályokat kell alkalmazni. Nem hivatkozhat tehát senki arra, hogy a szabályozás váratlanul érinti, hisz a hatpárti munka is egy éve folyik már.
A leghatározottabban az a véleményünk tehát, hogy a parlamentnek a most mandátummal rendelkező képviselőkre vonatkozóan is az új szabályokat kell alkalmazni. Nem várhatunk további két évet - mielőbb lépjen hatályba ez a törvény!
Véleményem szerint a törvényjavaslat elfogadásával nem zárulhat le az országgyűlési képviselők jogállásával összefüggő jogalkotói munka. Szükség lehet talán egy fegyelmi kódexre, amely a mandátumot nem érintő kisebb súlyú szabályszegésekkel, fegyelmezetlenségekkel, képviselőhöz méltatlan magatartással kapcsolatos szabálytalanságokra tartalmaz megfelelő fegyelmi büntetéseket, amely jelentkezhet pénzbírság, az üléstől való időleges távoltartás vagy más hasonló szankciók formájában. A Házszabály felülvizsgálatakor talán ezt is figyelembe vehetné majd a munkabizottság. Erre vonatkozóan számos országban találhatunk megfelelő megoldási módokat.
Ezt meghaladóan az Országgyűlés tekintélyének megóvása, a képviselői ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tétele, a képviselői munkavégzés körülményeinek javítása érdekében indokolt tovább működtetni e hatpárti munkabizottságot, hogy a törvény a következő parlamenti ciklusra korszerűbbé válhasson. Mindannyian tudjuk, hogy nem lehet olyan tökéletes szabályozást alkotni, amely minden szükséges esetben vagy büntetőjogi eszközökkel, vagy mandátumtól történő megfosztással sújtja a képviselőt; de talán nem is szükséges, mert ebben az ügyben végső soron a választópolgárok jogosultak ítéletet hozni a választások alkalmával.
Az SZDSZ-frakció nevében kérem önöket, hogy minél rövidebb vitát követően a magyar jogtörténeti hagyományoknak is megfelelő, európai színvonalú összeférhetetlenségi szabályokat léptessünk hatályba. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
