DR. ISÉPY TAMÁS
DR. ISÉPY TAMÁS
DR. ISÉPY TAMÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvény megalkotását elengedhetetlenül szükségesnek, a társadalom elvárását szolgálónak és feltétlenül időszerűnek tartja.
Meggyőződésünk szerint a törvény megalkotása oldhatná az Országgyűlés jelenleg kedvezőnek nem minősíthető társadalmi megítélését, átláthatóvá tenné a képviselői tevékenységet, és a képviselők anyagi vonatkozásban szinte "üvegzsebűvé" válnának.
Különbséget kell azonban tenni egy törvény szükségessége és egy benyújtott törvényjavaslat tárgyalásra alkalmassága között. Az alkalmasság vonatkozásában a mentelmi bizottság ülésén indokolt aggályok fogalmazódtak meg, amire az előterjesztő is kitért. Az ülésen hat tag volt jelen, 2 igen szavazattal szemben 1 volt a határozott nem, 3 pedig a tartózkodás, és így alakult ki a nemleges többségi álláspont. Szeretném hangsúlyozni, hogy a puha "nem"-nek számító tartózkodás ténylegesen nem jelenti a törvényjavaslatban megjelenő szándék elutasítását, hanem ugyanaz az aggály indokolta, ami a tárgyalhatóság tekintetében az alkotmánybizottság ülésén is megfogalmazódott, és amiért az alkotmányügyi bizottság a tárgyalhatóság kérdésének tisztázhatósága érdekében külön albizottságot hozott létre.
Most rám az a feladat hárul, hogy a többségi álláspont képviseletében ismertessem és megindokoljam a jogi aggályokat. A Házszabály 85. §-ának (1) bekezdése szerint a törvényjavaslat: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem felel meg ennek a követelménynek, mert nem egy törvény, hanem több, egymástól koncepcionálisan különböző törvény szövegét tartalmazza; valójában az eltérő álláspontokat tükröző módosító javaslatokat előzetesen megfogalmazó alternatívák keveréke, ami technikailag lehetetlenné teszi még az általános vitát is.
Számítógépek megszállottjai kiszámították, hogy az előterjesztett törvényjavaslatban a végleges törvényszöveg tekintetében körülbelül ötezer variáció fogalmazható meg. Nem ellenőriztem, nem értek hozzá, de állítólag ötezres a variációk száma. Öt előterjesztő van tehát öt elképzeléssel, amely a támogatottság tekintetében néhol egybeesik, néhol teljesen különbözik. Kétségtelenül van olyan, hogy a kétharmados többség konszenzussal magából a mostani előterjesztésből is megállapítható.
Én nem irigyeltem az előterjesztőt, amikor ezt a törvényjavaslatot ismertetnie kellett, mert csak az egyik változat mellett lehet elkötelezett, mégis fel kellett vállalnia a többi változatot is, mert egy variációkat tartalmazó törvényjavaslatot terjesztett elő.
Felmerül a kérdés, hogyan lehet majd az általános vita lezárásáig módosító javaslatot előterjeszteni. Legfeljebb úgy, hogy a módosító javaslat benyújtója, aki egybeeshet a törvényjavaslat egyik előterjesztőjével, elhagyni javasolja az övével ellentétes másik négy vagy öt változatot; és ebből keletkezik majd a nagy magyar törvényalkotási káosz: bezárójelezi a másik négyet, csak az övé a jó. Ebben a törvényjavaslatban tehát már a módosító javaslatok megfogalmazódnak.
(11.00)
A mentelmi bizottság tartózkodó szavazói szerencsésebb megoldásnak tartották volna a törvényjavaslat visszavonását és egy újabb benyújtását egy előterjesztővel és egy változattal, mert ez nem cáfolná a közös erőfeszítést. Kétségtelenül egyéves munka fekszik a törvényjavaslatban. Nem jelentene kudarcot annak beismerése, hogy a szándék azonossága ellenére az eltérő elképzelések miatt nem jött létre konszenzus.
Tehát a mentelmi bizottság többségi állásfoglalása nem a törvényalkotási szándék megkérdőjelezése, hanem lehetetlennek tartja ennyi variáció mellett a törvényjavaslatnak még az általános vitáját is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
