DR. K. CSONTOS MIKLÓS
DR. K. CSONTOS MIKLÓS
DR. K. CSONTOS MIKLÓS, az FKGP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Valóban egy rendhagyó előterjesztéssel állunk szemben. Rendhagyónak kell nevezni ezt a törvénytervezetet annyiban, hogy többvariációs megoldásokat ajánl, és ezáltal vállalja azt is, hogy sokkal nehezebben lesz kezelhető, mint a korábbi törvényjavaslatok, amelyek egyvariációsak voltak.
A politikai, gazdasági változások következtében az Országgyűlésnek periodikusan visszatérő feladata a képviselők jogállására vonatkozó mindenkori hatályos szabályozás felülvizsgálata és a szükségessé vált módosítások megvitatása - így a törvény megalkotása.
A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos javaslatot időszerűnek tartja, mert a legutóbb 1990-ben alkotott összeférhetetlenségi szabályok jelentős része meghaladottá vált. A jelenlegi hatályos törvény módosításának rendelkező elveit a következőképpen foglalhatjuk össze:
Az összeférhetetlenségi szabályok következtében nem változhatnak meg a választások eredményeként kialakult parlamenti pártarányok. Az összeférhetetlenség intézménye nem vezethet személyi és vagyoni jogok megsértéséhez. Nem jelent negatív diszkriminációt, ha a kiemelt helyi feladatokat ellátó személyek nem lehetnek országgyűlési képviselők. Az összeférhetetlenség ügyében a végső döntést minden esetben az Országgyűlésnek kell meghoznia.
A javaslat előkészítése során vita tárgya volt az, hogy az országos jellegű szakszervezeti vezető, a szakszervezetek szövetségének vezetője, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke országgyűlési képviselővé választható-e vagy sem. A Független Kisgazdapárt ezzel kapcsolatban a következő álláspontot fogadta el:
Az országgyűlési képviselők a magyar nemzet legmagasabb szintű államhatalmi szervének tagjai. Az országos szakszervezetek vezetője, a szakszervezeti szövetség vezetői az államnak mint szervezetnek, szociális, kulturális, munkaügyi és egyéb tekintetben ellenpólusai, a társadalom különböző szakmai érdekeinek képviseletét vállalják el és látják el, a munkavállalók vonatkozásában azok legszélesebb körét tömörítik. Főként az utóbbi időben volt tapasztalható, hogy a két pólus, az állam és a szakszervezet közötti ellentét esetenként kibékíthetetlenné vált, mert a bevezetett, illetőleg a tervezett gazdasági intézkedések miatt a társadalom egyre nagyobb rétege kényszerült a létminimum alatti jövedelemből való megélhetésre.
Mindezekre tekintettel az országgyűlési képviselői megbízatás és a szakszervezeti vezetői megbízatás egyidejű elvállalása politikai, jogi és erkölcsi szempontból egyaránt kifogásolható.
A legutóbbi választások idején a közvélemény megoszlott annak megítélésében, hogy a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vállalhat-e országgyűlési képviselői megbízatást vagy sem. A Független Kisgazdapárt határozott álláspontja az volt - jelenleg is az -, hogy a legcélszerűbb tiltó rendelkezések kimondása, mert ellenkező esetben fennáll a központi állami és helyi önkormányzati érdekek kollíziójának potenciális lehetősége. A költségvetési vita során például ellentétes vélemények alakulhatnak ki a központi és a helyi erőforrások felosztása, illetőleg felhasználása tekintetében, de hasonló gondokat jelenthet a helyi önkormányzat finanszírozásának szabályozása, az adóbevételekkel való gazdálkodás is.
A központi és helyi politikai, gazdasági és szociális érdekellentétek potenciális kialakulásának lehetőségeire figyelemmel a Független Kisgazdapárt álláspontját továbbra is fenntartja, és a javaslat 9. §-ának B-változata mellett foglalt állást.
A javaslat 10. §-a összeférhetetlenségi rendelkezéseket tartalmaz a közalapítványi tisztségek viselésével kapcsolatosan. Itt a vita tárgyát az képezte, hogy az országgyűlési képviselő tagja lehessen-e az önkormányzat által létesített alapítvány kezelő szervének. A Független Kisgazdapárt véleménye szerint sem a képviselői közalapítvány, sem az önkormányzat által létrehozott alapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként a képviselő nem részesülhet tiszteletdíjban.
Az alapítványok legfontosabb sajátossága a célhoz kötöttség; a közalapítványok a nemzeti, az önkormányzati alapítványok a helyi célkitűzések megvalósítását hivatottak elősegíteni. Tekintettel arra, hogy az országgyűlési képviselő a nemzeti érdekek szolgálatában áll, nem részesülhet tiszteletdíjban a helyi alapítványoktól, mert ez azt a látszatot keltheti, hogy anyagi ösztönzést kapott a helyi célkitűzések megvalósításának országgyűlési képviselőként való elősegítésére.
A gazdasági összeférhetetlenséggel kapcsolatban a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint kizáró ok lehet az, ha adott személy szövetkezeti tisztségviselő. Továbbra is ragaszkodunk ahhoz a megállapításunkhoz, hogy a D-variációt tudjuk elfogadni; az országgyűlési képviselő pozíciója a szövetkezet tisztségviselője vonatkozásában ugyanazon okok miatt kizáró, mint amelyek az állami, önkormányzati és gazdálkodószervek vezetői, tisztségviselői tekintetében fennállnak. Ezt az álláspontot indokolja továbbá az is, hogy rendkívül fontos társadalmi érdek fűződik a szövetkezetek színvonalas szakmai irányításához.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban, korábbi álláspontunknak megfelelően, a Független Kisgazdapárt a B-változatot fogadja el; vagyonnyilatkozat tételére csak az országgyűlési képviselő kötelezhető. Az országgyűlési képviselői minőség jogi és gazdasági szempontból nem kapcsolható össze adott személy családjogi jogállásával, annak vagyoni helyzetével. A házastárs és az élettárs különvagyona, a kiskorú, de főként a nagykorú gyermek vagyona nem a képviselő vagyona, tehát arról a képviselő nyilatkozatot, álláspontunk szerint, nem tehet. A vagyonnyilatkozat jogi szempontból személyhez kötött nyilatkozat, ebből következően csak a nyilatkozó tekintetében járhat jogkövetkezményekkel.
A Független Kisgazdapárt a többségi álláspontot fogadja el - az A-változatot -, és továbbra is azt tartja indokoltnak; annak törvénybe foglalását, hogy a vizsgálóbizottság egyik tagja azonos pártállású bizottsági tag legyen, nem tudja magáénak elfogadni.
A Független Kisgazdapárt az országgyűlési képviselő személyiségére vonatkozó védelemre tekintettel továbbra is ragaszkodik azon álláspontjához, miszerint a képviselőkkel kapcsolatos nyilvántartásokba való betekintés jogát csak az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága részére kell biztosítani, illetve lehetővé tenni - ezt tartalmazza a B-változat. Amennyiben valamennyi országgyűlési képviselő számára lehetővé válna az adatokba való betekintés, úgy a törvénymódosítás szemben állna az alkotmányos elvekkel, a személyi adatok jogi védelmével, és a többi állampolgárhoz viszonyítva hátrányos helyzetet jelentene az országgyűlési képviselők tekintetében.
A Független Kisgazdapárt következetes és határozott álláspontja ez, amelyet most ismertettem. Köszönöm szépen. (Taps.)
