DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Azzal szeretném kezdeni, hogy a Házszabály értelmezésével azonos állásponton voltunk Farkas Imre MSZP-s képviselő úrral, aki a mentelmi bizottság kisebbségi véleményét fejtette ki.
Mi is azt mondtuk, hogy ez az előterjesztés - a Házszabály szerint - a törvénytervezet szövegét tartalmazza, annak egyéb előírásait is betartja, és nem éreztük kizártnak azt, hogy ebben a törvénytervezetben több variáció is szerepeljen.
Tekintettel arra, hogy az eddigi felszólalók a parlamenti képviselőcsoportok nevében majdnem mind az előterjesztők sorából kerültek ki, így jómagam, mint a törvény egyik előterjesztője, a KDNP véleményét szeretném elmondani.
A KDNP véleménye nagyjában-egészében megegyezik azzal az állásponttal, amit Bihari Mihály és az előttem szóló képviselőtársaim is már részletesen ismertettek, tehát nagyon sok kérdésben konszenzus alakult ki ebben a bizottságban. Tulajdonképpen nyolc olyan kérdés van, amelyben több variáció merült fel. Megítélésem szerint ez a nyolc kérdés nem okozhat gondot abban a kérdésben, hogy ebből törvény születhessen - reményeink szerint jó törvény.
Az, hogy ez az Országgyűlés történetében elég ritka eset, azt hiszem, talán egy kicsit munkára is serkenthet minket - itt egy újfajta kihívás, amit meg kell oldani. Ehhez a megoldáshoz az alkotmányügyi bizottság által szervezett albizottság minden tőle telhető támogatást meg fog adni a tisztelt Háznak, és remélem, hogy ilyen körülmények között nem fogunk semmilyen nehézségbe ütközni.
Egy-két kérdésről szeretnék a KDNP álláspontjával kapcsolatban részleteiben is szólni. Tudva azt, hogy ez nem az általános vita része, de tekintettel arra, hogy - mint említettem - részben előterjesztő is vagyok, a saját előterjesztésemet szeretném megvédeni.
A képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatban a szakszervezeti vezetők kizárását teljesen indokolatlannak tartjuk. Elhangzott több képviselőtársam részéről, hogy az európai jogrendszerekben ez a kérdés ismeretlen.
Nem osztjuk a Független Kisgazdapárt álláspontját - amit itt a költségvetési vitával kapcsolatban említett - a polgármesterek, a főpolgármester és a közgyűlési elnökök kizárásával kapcsolatban sem. Kisgazda képviselőtársam hivatkozott arra, hogy ebben az esetben a költségvetési vitánál az érdekek összeütközése lehetetlenné teszi a tárgyalást. Tisztelettel, én ezt nem így látom. Az Országgyűlés listás és egyéni képviselőkből áll, az egyéni képviselők bizonyos területi érdekeket képviselnek, így semmi indokát nem látom, hogy erre való hivatkozással a polgármestert ki kellene zárni.
Az önkormányzati törvény ezt a kérdést rendezte, megállapította, hogy a tiszteletdíjjal kapcsolatban milyen megszorítások vannak, ezt mi semmi esetre sem tartjuk indokoltnak.
Fölmerült Hankó Faragó Miklós képviselő úr részéről - és többek álláspontját ismerve tudom, hogy több helyen előfordul - a közalapítványi tisztségviselőkkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabály is. Elfogadva azt az álláspontot, hogy ne legyen a kormánypártok részéről - és erre Egerszegi képviselő úr is hivatkozott - egy ajándékozási lehetőség az Országgyűlés és a kormány által létrehozott közalapítványok tisztségviselői helye, ezt magunkévá téve, ezzel kapcsolatban az A-változatra tértünk ki és ezt támogatjuk. Teljesen indokolatlannak tartjuk azt, hogy az önkormányzatok által létrehozott közalapítványokból országgyűlési képviselőt az előző hivatkozásra való tekintettel kizárjunk.
Nagyon furcsa, és nagyon röviden szeretném csak megemlíteni az országgyűlési képviselő által elfogadható ajándék értékét. Azt hiszem, hogy ezzel kapcsolatban az álláspontok rendkívül közel állnak egymáshoz, és talán ezt a kérdést meg is oldhattuk volna, ha további egy vagy két összejövetelt tart az albizottság; bár indokolatlannak tartom, megítélésem szerint ez a kérdés itt minden további nélkül rendezhető.
Miről van szó? Elhangzott az expozéban, hogy a szokásos mértékű ajándék kérdése a bírói gyakorlat által kialakított kategória, és minden további nélkül működőképes. Ez kétségtelen, de azt hiszem, hogy a nyilvánosság szempontjából sokkal lényegesebb kérdés az, hogyha megállapítja a tisztelt Országgyűlés - azt a fogható és ugyanakkor bizonyos szempontból legalább ilyen rugalmas álláspontot elfogadva -, hogy az országgyűlési képviselői tiszteletdíj kétszereséig terjedhet ez a juttatás. Azt hiszem, hogy ezzel a törvény sokkal következetesebben betarthatóvá és egyértelműbbé válhat.
Tisztelt Országgyűlés! Két olyan kérdéskör van, amivel feltétlenül foglalkoznom kell. Az egyik kérdéskör a gazdasági összeférhetetlenség. Az indokolás talán nem eléggé precízen tartalmazza az ezzel kapcsolatos KDNP-álláspontot. Mi nem azon az állásponton voltunk, hogy semmilyen fajta összeférhetetlenségi szabály ne kerüljön a gazdasági összeférhetetlenség szempontjából a jogszabályba, hanem az volt az álláspontunk, hogy ebben a kérdéskörben teljesen nyitottak vagyunk, de szeretnénk következetesek lenni.
Ez azt jelenti, hogy el tudjuk fogadni azt is, ha többségi állami, önkormányzati tulajdonban vagy magántulajdonban lévő gazdasági társaságokból kizárjuk a tisztségviselőket, el tudjuk fogadni azt is, ha ezt a kérdést teljesen feloldjuk. Itt is a már előbb hivatkozott kérdés merül fel, nevezetesen az, hogy ez lehet-e egy jutalmazási forma.
Tisztelettel, ez kétségtelen, de úgy érzem, hogy ez egy kiragadott elv: hogy ez ne lehessen jutalmazási forma, ezért az állami tulajdonból kizárjuk. A másik oldal, hogy a magántulajdonú gazdasági társaságban lévő országgyűlési képviselő sokkal több lehetőséggel rendelkezik a magántársasága anyagi előnye érdekében, mintha nem lehetne országgyűlési képviselő.
(11.50)
Az önkormányzati polgármestereket ki akarja zárni az egyik parlamenti párt a képviselői körből, arra való hivatkozással, hogy a polgármester az általa képviselt településnek nehogy előnyöket szerezzen, ugyanakkor egy magántársaság felé meg akarjuk nyitni ugyanezt a lehetőséget.
Azt az álláspontot szeretném tehát rögzíteni, hogy mi az előterjesztésben szereplő összes variáció közül bármelyiket hajlandók vagyunk elfogadni, ha azt következetesen végigvisszük. Tehát vagy az van, hogy lehetőség szerint a gazdasági társaságok mindkét oldalától teljesen megtisztítjuk a Házat - ami biztos, hogy nagyon sok hátránnyal jár -, vagy pedig az van, hogy az egyéb összeférhetetlenségi szabályokban bízva - tehát a joggal való visszaéléstől kezdve minden egyéb szabályban bízva - megengedjük az összes gazdasági formációnak az Országgyűlésben való megjelenését.
Tisztelt Országgyűlés! További ismétlésekbe nem kívánok belemenni, ezért csupán csak megemlítem, hogy Egerszegi képviselő úr a hatálybalépéssel kapcsolatos KDNP-álláspontra hivatkozott. Való igaz, mi is azt valljuk - amit több képviselőtársunk is előadott már -, hogy ezzel a jogszabállyal nem kívánjuk az 1994-ben kialakult parlamenti erőviszonyokat felborítani. Semmi értelme nem lenne időközi választásoknak és egyéb joghátrányoknak. Megítélésünk szerint kétségtelen, hogy a szabályok következetes alkalmazásával ez a probléma elkerülhető.
Azt kérem tisztelettel, hogy az általános vita hátralévő részében lehetőség szerint lényeges és markáns álláspontjaikat szíveskedjenek kifejteni, és így akkor, amikor az albizottság az egységes álláspont kialakításán dolgozik, azt felhasználva remélhetőleg nagyon sokat segíthet a tisztelt Ház munkájában, és akkor remény van arra, hogy ezt a valamennyi párt által fontosnak, szükségesnek és mielőbb meghozandónak tartott törvényt a tisztelt Ház meg tudja hozni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
