DR. TROMBITÁS ZOLTÁN
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Bihari Mihály képviselő úrnak azt a majdnem egyéves munkát, amit az összeférhetetlenségi törvény kapcsán a hatpárti tárgyalások folyamán kifejtett. Azt gondolom, annak ellenére, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem írta alá ezt az előterjesztést, sok szempontból nagyon hasznos volt a hatpárti tárgyalásokon folyó munka.
Mi is az összeférhetetlenség? Az összeférhetetlenség intézményével választható külön a közhatalom a politikától. Az összeférhetetlenség az államszervezeten belül a hatalommegosztás egyik legfőbb megvalósítója, amely egyensúlyba helyezi az egyes hatalmi ágakat. Kukorelli István alkotmányjogász a következőképpen fogalmaz: "Az országgyűlési képviselői összeférhetetlenség mint speciális összeférhetetlenségi forma egyrészt a hatalommegosztás megvalósítására, árnyaltabbá tételére hivatott, másrészt a képviselői magatartással szemben állít fel jogi, erkölcsi követelményeket. A képviselői összeférhetetlenség legfőbb célja az, hogy védje a közjogi értelemben a szabad mandátumot. Az összeférhetetlenség azt szolgálja, hogy az országgyűlési képviselők tevékenységüket valóban a köz érdekében végezzék. Az Országgyűlést és az országgyűlési képviselőket függetleníteni kell más - szervezeti, gazdasági, privát - hatalmaktól, amelyek eltéríthetik őket a köz érdekeinek képviseletétől."
Az 1946-os, itt már idézett összeférhetetlenségi törvényjavaslat vitájában annak előadója, Zsedényi Béla a következőképpen fogalmazott: "A kellő függetlenség hiányában szolgálni, mégpedig bátran szolgálni a közérdeket aligha lehet. A kérdés csak az, hogy melyek azok a hatalmasságok, amelyek függetlenségünket a legjobban veszélyeztetik, és lévén az összeférhetetlenség elsősorban nem jogi, hanem erkölcsi kérdés, milyen jogszabályokkal nyújthatunk ellenük védelmet."
Miért van szükség tehát az összeférhetetlenségi szabályokra? Az előbb említetteken kívül fontos cél a gazdasági és politikai pozíciók összefonódásának megakadályozása. A parlament függetlenségét védeni kell a gazdasági hatalmakkal szemben, nehogy a magánérdek - a pénz, a vagyon - a közérdek kárára érvényesüljön.
Milyen fajtái vannak az összeférhetetlenségnek? Megkülönböztetünk közhivatali, közjogi, közbenjárási, méltatlansági vagy gazdasági összeférhetetlenséget. A jelen törvényjavaslathoz nehéz egyértelműen viszonyulni abból a szempontból, hogy itt tulajdonképpen 5740 törvényjavaslat vitája zajlik. Nem 30-40-50 féle variációról van szó, hanem ha a matematika szabályai érvényesek - és ezek politikától függetlenül szerintem valószínűleg érvényesek -, akkor 5740 különböző variáció képzelhető el ezen benyújtott törvényjavaslat kapcsán. A később benyújtott módosító indítványok még tovább bonyolíthatják majd ezt a képet. Érzékelte ezt a problémát az alkotmányügyi bizottság is, amely külön négyfős albizottságot hoz létre e problémakör rendezésére.
A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elutasította a jelen javaslat általános vitára alkalmasságát; mindössze 2 igen szavazatot kapott a javaslat. Ezen bizottsági vélemények is alátámasztják a Fidesz azon álláspontját, hogy nem írta alá a törvényjavaslatot. Véleményünk szerint a javaslat így kezelhetetlen, és a vita első köre után helyesebb lenne visszavonni átdolgozásra és új formában való benyújtásra.
Három alapvető szempont vezérelte a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióját, hogy ne támogassuk a jelen törvényjavaslatot: 1. a törvényjavaslat nem egységes szövege, amire az előbb utaltam; 2. az általunk legfontosabbnak tartott gazdasági összeférhetetlenségi kérdéskör nem kielégítő szabályozása; 3. a törvény hatálybalépésének kérdésköre.
Nézzük sorra az összeférhetetlenségek formáit!
A közhivatali vagy közjogi összeférhetetlenség. Ezt a problémakört az 1990. évi LV. törvény megnyugtatóan rendezi. A hatpárti tárgyalásokon ezzel kapcsolatban csak egy komolyabb vitapont merült fel: a polgármesteri és a képviselői tisztség összeférhetőségének kérdésköre. Az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, ezért külön variációban is jelennek meg a törvényjavaslat előterjesztésében. Az Alkotmánybíróság 55/1994.(XI.10.) határozata szerint a két tisztséget egymással összeférhetőnek tartja; mi ezzel egyetértünk, ezt a pontot mindenképpen támogatjuk.
A második ilyen a közbenjárási összeférhetetlenség. Ez védi a törvényhozót a protekciótól, a korrupciótól, tiltja a nemkívánatos érdekérvényesítést, a kijárást, a lobbyzást. Talán ez a pont váltotta ki a legkisebb vitát a hatpárti tárgyalásokon.
Méltatlansági összeférhetetlenség. Ez a legkevésbé precízen szabályozható eset, ezért nagyon vigyázni kell, hogy politikai okokból ne éljenek vele vissza. Az előterjesztés ezért vigyázott e síkos pályán, és csak a precízebben szabályozható méltatlansági eseteket - például a jogerős szabadságvesztésre elítélés esetét - emelte be a javaslatba.
A negyedik kérdéskör, amelyik a legnagyobb vitát váltotta ki, a gazdasági összeférhetetlenség; talán nem véletlenül váltotta ki a legnagyobb vitát az egyeztetések során. Az előterjesztés ötféle variációt tartalmaz erre az esetre:
Az A-variáció azt mondja ki, hogy egyáltalán ne legyen gazdasági összeférhetetlenség, ami számunkra teljesen elfogadhatatlan.
A B-variáció - amit a szocialista párti képviselőcsoport támogatott - azt mondja, hogy az összeférhetetlenség csak azokra az esetekre terjedjen ki, amikor többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú társaságok vezető pozícióinak betöltéséről van szó. Véleményünk szerint azonban - mivel a privatizáció előrehalad, és ez helyes - nagyon kevés olyan többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cég lesz, ahol ez az összeférhetetlenségi eset felmerülhet. Éppen ezért tehát, amikor majd a Paksi Atomerőmű 25 százalékban lesz a magyar állam tulajdonában, akkor már csak néhány cég lesz többségi állami tulajdonban, ezekre pedig véleményünk szerint már nem érdemes ilyen szabályokat alkotni.
A C-álláspont szerint - amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége képviselt - bármilyen állami vagy önkormányzati tulajdonrészt képviselő cégnél legyen összeférhetetlen a vezetői beosztás a képviselőséggel.
(12.00)
Ezzel az állásponttal egyetértünk, de mi ezt természetesen kibővítenénk. A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja szerint a teljes demokrácia és a jogállamiság kialakulásának és a gazdasági átalakulásnak jelenleg még átmenetinek tekinthető szakaszában szigorúbb gazdasági érdekeltségi szabályokra van szükség mind a magánszférában, mind a köz viszonylatában. Ezért feltétlenül szükséges szigorú gazdasági összeférhetetlenségi szabályok megalkotása. Véleményünk szerint összeférhetetlen az állami, önkormányzati vállalatoknál betöltött vezető beosztás, igazgatótanácsi tagság, felügyelőbizottsági tagság. Álláspontunk szerint azonban ezt a magángazdaságra is ki kell terjeszteni. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a képviselő, pozícióját felhasználva, akár a magánszférában is ilyen állásokat szerezzen, mert ez magában rejti azt a veszélyt, hogy a képviselő nem a választópolgárokat, hanem a cége érdekeit képviseli. Ez olyan nemkívánatos összefonódás, amit véleményünk szerint meg kell akadályozni.
A világ különböző országaiban a legkülönfélébb szabályok vannak érvényben az összeférhetetlenség tekintetében. Van a Fidesz által javasoltnál is szigorúbb szabályozás is. Ilyen érvényesül például az Amerikai Egyesült Államokban: a képviselőnek még a saját cége vezetéséről is le kell mondania, ügygondnokot kell kineveznie, és tilos beleszólnia a saját vállalata irányításába, amíg képviselő. Ez tehát még a mi változatunknál is szigorúbb, tehát nem igaz az az álláspont, hogy a világon csak enyhébb változatok jelenhetnek meg, vannak szigorúbbak is.
A hatálybalépés kérdése. Mi azonnali hatálybalépést javaslunk. Az ezzel szemben felhozott indokok elhangzottak már a Ház előtt: a képviselők megválasztásukkor nem lehettek felkészültek erre az összeférhetetlenségi törvényre, ezért ez a választások utólagos átértékelését jelentené - hangzottak el az érvek. Ezzel szemben mi azt állítjuk, hogy mivel mind a jelenlegi kormánypártok, mind egyes ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is, a választási programjukban szigorú összeférhetetlenségi és köztük gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat ígértek a választópolgároknak, mi ezt a javaslatot továbbra is fenntartjuk; a képviselők tehát a választási programjuk ismeretében tudhatták, hogy mi vár rájuk. Nem lehet azt cselekedni, hogy a választáskor mindent megígérünk, majd a parlamentbe kerülve az ígéreteket elfelejtve, azokról úgy nyilatkozunk, hogy erre nem voltunk felkészülve, ezért ránk még ne vonatkozzon, csak a következő parlamentre. Ugyanakkor a javaslat szerint minden egyéb összeférhetetlenségi szabály azonnal életbe lépne, kivéve a gazdasági összeférhetetlenség szabályait. Kérdés: a többi összeférhetetlenségre fel lehettek készülve a képviselők, csak arra nem, ami a zsebüket érinti?
Nemrégiben a sajtóban megjelent egy közvélemény-kutatás - nem tudom már, melyik cég készítette - és ebben arról kérdezték a választópolgárokat, hogy mi a véleményük a képviselői összeférhetetlenség tekintetében, különös tekintettel a gazdasági összeférhetetlenség eseteire. A választópolgároknak e közvélemény-kutatás szerint 75 százaléka a legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat támogatta a magánszférára is kiterjedően, nem kívánta azt, hogy a képviselők különböző felügyelőbizottsági és igazgatótanácsi tagságokat vállaljanak fel és ilyen módon szerezhessenek maguk számára pluszjövedelmeket. További 11 százalék a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályokat támogatott, és így a maradék 14 százalék között oszlott el az az összes többi vélemény, amely semmilyen összeférhetetlenségi szabályt nem kívánt volna, illetve a jelenlegi szabályokkal egyetértett vagy annak minimális módosítását javasolta.
Úgy gondoljuk tehát, hogy valóban megérett a helyzet arra, hogy egy összeférhetetlenségi törvényt alkosson a parlament, illetve a képviselők jogállásáról szóló törvényt kiegészítse a parlament a képviselők összeférhetetlenségével, de a jelenlegi javaslat ebben a formában nem kezelhető. Ezért azt gondoljuk, hogy mindenképpen vissza kellene vonni, egy egységes törvényszöveg-javaslatot volna szükséges beterjeszteni.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
