FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára nem gyakori, de valószínű, nem is egyedi eset, amikor kormánypárti képviselőként kell kisebbségi véleményt ismertetni, illetve azt indokolni.
Ebben a körben, azt hiszem, az igazi szenzáció mégis az lenne, ha, mondjuk, egy kormány általi előterjesztésnél következne be ez a szituáció, vagy pedig akkor, ha, mondjuk, egy ellenzékben levő képviselő nyújtana be egy önálló indítványt, és azt ellenzéki képviselők nem támogatták, ugyanakkor a kormánypártok közül akadna olyan bizottsági tag, akinek kisebbségi véleményeként mégis megfogalmazódna ennek az előterjesztésnek a támogatása.
Most azonban nem erről az esetről van szó, bár kétségtelen, hogy ez a szituáció is meglehetősen érdekes. Azért érdekes, mert az előterjesztés hat párt frakciójából összeállt személyeknek a konzultációjával indult el, és az előterjesztés magán viseli hat párt képviselőjének az aláírását.
Ezt követően nagyon furcsa, hogy a bizottsági ülésen, ahol két alkalommal is vitattuk ezt a kérdést, az a helyzet alakulhatott ki, hogy a hat párt közül öt nem támogatta az előterjesztést, és a szocialista képviselők voltak azok, akik vitára alkalmasnak találták az előterjesztést.
Miben tér el a vélemény markánsan a többségi állásponttól? Meggyőződésem szerint a végeredményt tekintve feltétlenül, mert akárhogyan született is a többségi álláspont, a kisebbségi álláspont azt mondja ki, hogy ez az előterjesztés a vitára ilyen állapotában is alkalmas. Az már nem kétséges, hogy amikor a vita folyt a bizottságban, akkor igaziból két szempontnak az eltérő értékelése döntötte el, hogy mi legyen a többségi, illetve mi legyen a kisebbségi vélemény.
Ez a két szempont pedig a következő, miként azt Isépy képviselőtársam is ismertette. Az egyik az összeférhetetlenség tisztázásának a fontossága, amit a bizottságban egyetlen képviselő sem vont kétségbe. A másik szempont pedig az volt, hogy vannak formai problémák, tárgyalási technikában vitatott kérdések, amelyeket szintén egyik bizottsági tag sem vitatott. Ebből következően az döntötte el, hogy mi lett a kisebbségi, illetve mi a többségi vélemény, hogy milyen súlyt tulajdonítottak egyes képviselők a nézeteknek.
A kisebbségi vélemény képviselőiként mi azt mondtuk, hogy rendkívül fontos ennek a törvénynek a minél előbbi behozatala és vitája. Ehhez képest a tárgyalási technikának a nehézsége másodlagos kérdés. Így mindenképpen célszerű a vita megkezdése.
Néhány észrevételt mondanék a többségi állásponttal kapcsolatban. Mi úgy tekintjük, hogy végeredményben ebben az előterjesztésben benne van a törvénynek a szövege, csak a szöveg konkrét formáját még nem lehet most ismerni, és mellette valóban még több más alternatíva is fel van sorolva. Ugyanakkor azt látjuk, hogy amennyiben az előterjesztést vissza kellett volna vonni és azt újra elő kellett volna készíteni és behozni a parlamentbe, bizonyára még újabb hónapok teltek volna el. Ez annál is inkább így van, mert ahogy a napirendi pont előadója is elmondta, meglehetősen hosszú ideje folyik az előterjesztés előkészítése, és rendkívül furcsa, hogy most, az utolsó fázisban merül fel, hogy talán ez az előterjesztés ilyen formában alkalmatlan a vitára.
Meggyőződésünk szerint az alternatív javaslatok száma valóban véges, és remélhetőleg akadnak majd olyan megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy kikristályosítsák az igazi változatot.
Végül úgy tartjuk, az egyéves munka után kialakult alternatívák értékesebbek annál, hogy ezek egy-egy képviselő később bekövetkező módosító indítványának a részét képezzék. Célszerű ezeket ilyen fázisban a parlament elé terjeszteni.
Összességében örülök annak, hogy végül ebben a bizottságban ugyan kisebbségbe kerültünk, ám mégis megkezdődik ennek a törvényjavaslatnak a vitája. Remélem, lesz olyan technika, amely azt fogja eredményezni, hogy talán nem ez lesz az utolsó olyan törvény, amely többpárti kezdeményezésre, több alternatívát tartalmazva kerül a tisztelt Ház elé. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
