DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném tájékoztatni a képviselő urat arról, hogy a közüzemi ivóvíz- és csatornarendszer továbbfejlesztéséről szóló tájékoztatóm természetesen nem veszett el a minisztériumban, azt már 1994 végén benyújtottuk a kormány részére. Ebben részletesen vizsgáltuk a jelenlegi díjrendszer átalakításának a lehetőségeit, figyelembe véve az e téren rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatokat is. Elemzésünk elsősorban a KHVM ármegállapítási jogkörébe tartozó állami víziközművekre terjed ki, amelyek az összes ivóvíz-szolgáltatásnak mintegy 15 százalékát adják. Ennek mintegy a fele a vízátadás; a másik fele, azaz az országos ivóvízellátás alig 5-7 százaléka pedig az a közvetlen fogyasztói ellátás, amelyre a hatósági díjakat egyáltalában előírhatjuk.
1994. január 1-jétől az önkormányzati tulajdonú víziközművek esetében tehát a fogyasztók 93-95 százalékát érintően a díjmegállapítás az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Ezért sem a kormánynak, sem a KHVM-nek nincs lehetősége arra, hogy országosan egységesen elrendelje a díjmegállapítás módját.
(15.30)
A már említett vizsgálat elsősorban az Európa-szerte ismert és több országban elfogadott úgynevezett kéttényezős díjrendszer bevezetésének lehetőségeit vizsgálta. Ennek lényege, hogy a fogyasztók meghatározott összegű alapdíjat és ahhoz kapcsolódóan, arra építve a felhasznált mennyiséggel arányos díjat fizetnének. E díjrendszer értékelése során azonban tekintettel kell lennünk a hazai sajátosságokra is. Míg Európában általában 10-20 szolgáltató működik egy országban, nálunk a múlt év végén 270 üzemeltetőt tartottunk számon. A fejlett országokban egységesebb és modernebb szolgáltatás fejlettebb műszaki háttérrel is rendelkezik. Ezzel szemben nálunk a vízszolgáltatás rendkívül vegyes összetételű berendezésekkel és - egy-két kivételtől eltekintve - csöppet sem korszerűnek nevezhető információs rendszerrel valósul meg. Ezért gondot okoz annak a műszaki jellemzőnek a kiválasztása, amely kiinduló pontja lehet az alapdíj megállapításának.
Mérlegelnünk kell azt is, hogy ez az árképzési mód az egyes fogyasztói rétegeket eltérően érinti. A kisfogyasztók, például egyedülálló nyugdíjasok esetében ennek az alkalmazása hátrányos lehet. Így a díjrendszer bevezetésére alapos hatásvizsgálat nélkül - e vizsgálat folyamatban van - nem vállalkozhatunk.
Átgondoltuk a képviselő úr által javasolt ármegállapítási módot is, amely szerint vízmennyiséget állampolgári jogon, ingyenesen, utána pedig progresszíven emelkedő áron kapna a lakosság. E díjrendszer első ránézésre valóban jobban ösztönözne a takarékosságra, azonban itt is számos gond merül fel. Tudomásul kell vennünk: a magyar gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy részben ingyenes vízszolgáltatás lehetőségét komolyan ajánlhassuk. Egyébként sincs tudomásunk arról, hogy Európában ezt bárhol alkalmaznák. A képviselő úr által javasolt megoldás egyértelműen a kis létszámú háztartásokat részesíti előnyben, ugyanez például a nagycsaládosokat szinte elviselhetetlen helyzet elé állítaná. Díjfizetési alanyként ugyanis kisebb egységet, mint a háztartást, sajnos nem tud a mai statisztika figyelembe venni. Nem ismerjük az egy háztartásban élők számát, ez a bizonyos számbavételi statisztikai lehetőség erre nem ad módot, ebben az esetben éppen a sokgyermekeseknek kellene a progresszivitás alapján többet fizetniük.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a vízdíjak növekvő anyagi terhet jelentenek a lakosság számára, a fogyasztók - joggal - fokozottan érzékenyek a díjnövelésre. Ezért nyitottak vagyunk minden olyan javaslatra, amely képes enyhíteni a jelenlegi rendszerből fakadó problémákat. Kezdeményezésünkre egyes regionális vízműveknél, mint például a DRV-nél, komoly erőfeszítés folyik egy alapdíjas rendszer kísérleti bevezetésére. További számításokat végzünk, hogy az egyes fogyasztói rétegeket miként érintené a jelenlegitől eltérő fizetési mód bevezetése.
Tehát ismételten felhívnám a figyelmet arra, hogy a lakossági vízellátás 95 százalékát érintő önkormányzati ármegállapítás esetében viszont nincs akadálya új módszer helyi bevezetése kipróbálásának. Ezért messzemenően támogatnánk és konkrét segítséget nyújtanánk ilyen kísérletekhez, önkormányzati és regionális szinten egyaránt. E munkában képviselő úr tapasztalatára is számítunk. E kísérletek alapján határozunk majd arról, hogy bevezethetünk-e új díj- és támogatási rendszert, melyet döntésre azonnal a kormány elé terjesztünk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem képviselő urat és a parlamentet, hogy fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
