LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az önkormányzatok adósságrendezési eljárásával kapcsolatban igen sok hozzászólás hangzott el. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja részéről is többen különféle megvilágításban tárgyalták ezt a témát, és bizonyos értelemben nagyon sok egyetértés van a Független Kisgazdapárt fölszólalói és a többi tisztelt képviselőtársam fölszólalása között. Én azonban a gyakorlati életből arra szeretném fölhívni a figyelmet röviden, hogy - a sajtóból is ismerjük, s látjuk, ha vidéken járunk -, bizony nagyon sok kisebb település önkormányzata komoly válsággal küzd és bizony komoly csőd szélén áll, mégis próbál a felszínen maradni, fuldoklik, már majdnem elborítja őt a teljes csőd, de még mindig próbálkozik, hogy valahogy biztosítani tudja a működőképességét.
Most az önkormányzatoknál két nagy csoportot lehetne megkülönböztetni. Az egyik önkormányzat bizonyos értelemben azért került ilyen helyzetbe, mert felelőtlenül gazdálkodott, meggondolatlanul gazdálkodott, túlzottan vállalt hiteleket, terheket, amelyeket nem tudott kitermelni, forrásoldalról nem tudta a szükséges eszközöket biztosítani. Az országunkban ismert szállítási fegyelem, különféle szerződéseknek a teljesítése anyagi és egyéb szolgáltatások területén bizony elég laza, és ezért még a vállalkozó önkormányzatok esetében is sokszor nagy a kockázat és a ráfizetés, illetve az a tény, hogy az önkormányzat nehéz helyzetbe került, nem mindig a vállalkozás kezdeténél elkövetett hibának a következménye, hanem a különféle közreműködő szervek, a tervek nem teljesítése, a határidőkre való szolgáltatások nem végzése, fizetési kötelezettségek elmulasztása miatt kerül csődhelyzetbe egy önkormányzat.
(18.30)
Van, amelyik tipikusan a felelőtlen gazdálkodás kategóriájába tartozik, ahol az önkormányzati testületek megkérdezése nélkül a polgármester önálló - hogy úgy mondjam - jogot formál, hogy ő egyszemélyben döntsön bizonyos önkormányzati feladatokban, a testületet kihagyja, kockázatos vállalkozásokban helyezi el a testület, illetve az önkormányzat pénzét. Például a rákospalotai esetet említem, ahol rossz helyre fektettek be, több 150-160 milliós behajthatatlan követelésük van. A testület tudta vagy hozzájárulása nélkül a polgármester egyedül tette ezt, amivel nehéz helyzetbe hozta a saját önkormányzatát.
Szerintem ez a felelősségrevonás kategóriájába tartozik, hiszen az önkormányzat alapvető feladata, hogy a lakosságnak az alapvető szolgáltatásokat biztosítsa, mert az ország működése az önkormányzatok működésétől függ.
A másik nagy csoport az önkormányzatoknál az, ahol véleményem szerint - a saját hibájukon kívül - túlzottan nagy terheket raktak azokra a kisebb önkormányzatokra, kisebb településekre, ahol kevés a lehetőség a bevételekre a költségvetési támogatás fölött, nincsenek hasznosítható épületei, nincsenek különféle olyan vagyontárgyai, amelyekkel meg tudná oldani a feladatait, ennek következtében a túlzott terheket próbálja végrehajtani a lakosság érdekében, a helység, a község, a falu, a település működtetése érdekében. Tehát így kerül csődhelyzetbe, hogy egyszerűen nincs megfelelő fedezete, nem tudja megoldani még a legfigyelmesebb és a legjobb gazdaszemléletben történő gazdálkodás esetén sem azt a rengeteg feladatot, amelyek különféle elvárások szerint rá vannak lőcsölve.
Ebben az esetben természetes, hogy segítségre van szüksége, ezért nagyon is egyértelmű, hogy olyan törvényt kell hozni, amelyik ezt szanálja és az önkormányzatok működőképességét fenntartja, azonban véleményem szerint ez egy átmeneti intézkedés. Ez a csődeljárás egy dolog, ezt meg lehet csinálni, lehet szanálni önkormányzatokat a csődeljárás keretén belül, az alapvető lakossági szolgáltatásokat bizonyos értelemben lehet biztosítani - esetleg hitelekkel, ha egyáltalán kaphatnak hiteleket vagy más módon -, azonban szerintem ez véglegesen nem oldja meg a problémát.
Pillanatnyilag megoldja, de aki nem tudja azokat a szolgáltatásokat, azokat a kötelezettségeket felelősséggel ellátni, amelyeket elvárnak tőle a lakosság alapvető szolgáltatásaiban, s az oktatás, az egészségügy, a különféle segélyezések, a munkanélküliség és egyéb szociális problémák kezelésére egyszerűen nincsen fedezete, annak nem is lesz, ezáltal a hitelfelvétel esetén még jobban eladósodik, és a hitelspirál is növekszik.
Tehát gyakorlatilag a Független Kisgazdapárt és szerény véleményem szerint is szükséges ez a törvény, azonban el kellene gondolkodni azon, tisztelt képviselőtársaim, hogy az önkormányzati törvényt módosítani kellene, és olyan garanciákat, olyan fékeket és olyan intézkedéseket beépíteni abba a törvénybe, amelyek folyamatosan tudják biztosítani az önkormányzatok tevékenységét. Tehát nem csődeljárásokkal és nem ilyen alkalmi megoldásokkal, hanem véglegesen kellene az önkormányzat működését, lehetőségeit rendezni. Természetesen szigorú gazdálkodás alá vonva, szigorúan meghatározva a testület feladatát, szigorúan meghatározva a polgármester feladatát, és a jogállamiságnak megfelelően, anélkül, hogy beleszólna a kormányzat, az állam vagy a parlament az önkormányzat működésébe, mert az egy független szervezet, azért önkormányzat. De bizony szabályzókkal, törvényekkel rá lehet arra irányítani a figyelmet, hogyha a gazdaságosságot figyelembe véve betartja az előírt törvényeket - tehát a módosított önkormányzati törvényt - egy testület, egy polgármester egy településen, akkor - ha lesznek is problémák a gazdálkodásban, de - nem folyamatosan, nem állandóan a csőd szélén fog táncolni sok ezer vagy több száz önkormányzat, amely most jelen pillanatban ilyen helyzetben van. Itt feltétlenül segítségre van szükség az ország működőképessége szempontjából. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.)
