MIKLÓS LÁSZLÓ
MIKLÓS LÁSZLÓ
MIKLÓS LÁSZLÓ, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A természetes monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatásokra a fejlett jogi szabályozással rendelkező államok is elismerik a speciális törvényi szabályozás szükségességét.
Az Európai Unió egyes tagállamai a polgári jog, a gazdasági jog általános szabályaitól eltérő, speciális szabályozással igyekeznek a természetes monopolhelyzetben lévő vezetékesenergia-szolgáltatást, különösen a veszélyes gáz- és villamosenergia-szolgáltatást önálló törvényi szinten szabályozni.
A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó speciális törvényi szabályok intézményrendszere csak az adott állam közigazgatási szervezeti felépítésébe illeszthetően oldható meg. Így például Ausztriában, Németországban elsősorban tartományi szintű beavatkozásokat, közigazgatási hatásköröket alakítottak ki, míg más országokban ettől eltérő önkormányzati vagy állami szintű intézményrendszereket működtetnek az árképzés és áralkalmazás, a fogyasztóiigény-kielégítés és a fogyasztóvédelem megfelelő érvényesülése érdekében.
Nem volt könnyű helyzetben tehát az Országgyűlés, amikor a szociális piacgazdaságra történő áttérés keretében a bányászati, a gáz- és a villamosenergia-ipari tevékenységek vállalkozási alapra történő helyezése érdekében a koncesszióról szóló törvény elfogadása után 1993-ban megalkotta a földgáz kutatására, kitermelésére, csővezetéki szállítására, föld alatti tárolására is kiterjedő bányatörvényt, majd ezt követően 1994-ben elfogadta a gázszolgáltatásra, valamint a villamos energia termelésére, szállítására és szolgáltatására vonatkozó törvényeket.
Nem volt egyszerű a feladat azért sem, mert a vezetékesenergia-szolgáltatás törvényi szabályozására az EU-ban még ma sincs általánosan elfogadott egységes modell. Sőt, van olyan tagállam is, ahol nincs törvényi szabályozás. Az említett szaktörvények és a végrehajtásukra vonatkozó alacsonyabb szintű jogszabályok léte minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy – szemben az 1992. évi sikertelen kísérlettel – 1995-ben az energiaszektor privatizációja sikeres volt.
Tisztelt Ház! A gázszolgáltatásról szóló törvény kihirdetése óta eltelt két és fél év jogalkalmazási tapasztalatai, a jogszabályi környezet változásain túlmenően, a törvény módosítását indokolják, hogy a villamosenergia-iparhoz hasonlóan, törvényben rögzítsük a gázszektor működési modelljét.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy világos helyzetet igyekszik teremteni a gázszektor működési modelljében azzal, hogy törvényi szintre emeli, és ha közvetett eszközökkel is, a jelenleginél jobban kifejti azokat a szabályokat, amelyek szerint a rendszer működik. A földgáz kutatása és kitermelése a versenyszférába tartozik. A bányászati koncesszió keretében meginduló kutatás, feltárás és kitermelés e területeken versenyhelyzetet fog teremteni. A földgáz nagykereskedelme, amit a törvény gázértékesítésnek hív, igazodva az ország sajátosságaihoz, nem versenypiac.
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról intézkedő 1994. évi XLVIII. törvény sajátossága többek között, hogy az említett tevékenységek gyakorlására tulajdonsemleges szabályozást tartalmaznak.
E törvények ugyanis a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltételeit, szabályait, valamint a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony tartalmát határozzák meg. A törvény rendelkezése szerint a gázértékesítőt szerződéskötési kötelezettség terheli a gázszolgáltatókkal fennálló kapcsolatában a közüzemi szolgáltatáshoz szükséges gázmennyiség és gázteljesítmény folyamatos biztosítására.
Ezzel a rendelkezéssel a törvényi szabályozás a gázellátási kötelezettséget a gázértékesítőre telepítette. Ellátási kötelezettségének a gázértékesítő természetesen csak akkor tud eleget tenni, ha rendelkezik az ehhez szükséges műszaki, technikai, szállító- és tárolórendszerrel, valamint a gázforrásbeszerzés feltételeivel.
A privatizáció utáni helyzet egyértelműsítése érdekében a gázszektor működési modelljének törvényi rögzítése szükséges, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény módosításával az 1995. évi LXXI. törvényben megtettük, mert a két rendszer analóg működtetése felel meg nemzeti érdekünknek.
Felvetődhet a kérdés, miért vonok párhuzamot, és miért beszélek analógiákról a földgázellátás és a villamosenergia-ellátás között, amikor különböző dolgokról van szó. Bizonyos szempontból valóban igen nagy eltérés van közöttük, mert például a földgáz primer energiahordozó, amelyet főként hővé átalakítás útján hasznosítanak, míg a villamos energia szekunder energiahordozó, amelyet elsősorban nem hővé történő átalakítással, hanem közvetlenül hasznosítanak. A földgáz tárolható, ugyanakkor a villamos energia ipari méretekben tárolhatatlan.
A kimutatható különbségek ellenére az alapvető gazdálkodási feladatok azonban nagyon hasonlóak a gáz- és villamosenergia-rendszerben. Így például a termelés és fogyasztás egyensúlyának mindenkori biztosítása, a rendszer teljesítményének és terhelésének összehangolása, a rendszer üzemének központi irányítása, a fogyasztói csúcsigények kielégítése, a fogyasztói terhelések egyenletesebbé tétele, a termelő-, a szállító- és elosztóberendezések legkedvezőbb kihasználása, továbbá intézkedések a váratlan teljesítmény- és forráshiányok megszüntetésére.
Főként ezek indokolják a két szakterület több szempontból hasonló szabályozását, és még az is, hogy a gáz- és villamosenergia-rendszer ma már szervesen összefügg egymással. Ezért is foglalkoznak egy hivatalon belül, a Magyar Energia Hivatalban a két vezetékes energiahordozóval.
A hivatal hatáskörébe tartozó gázértékesítési működési engedély megadásnak feltétele, hogy a gazdálkodószervezet saját szállító- és tárolórendszerén saját jogán képes és alkalmas legyen a gázértékesítői feladatok ellátására, a gázellátó- és tárolórendszer irányítására, továbbá alkalmas legyen a gázellátási kötelezettség teljesítésére. A kormányrendeleti szabályozás a gázértékesítő integrátori szerepét üzletszabályzatban és gázüzemiszabályzat-készítési kötelezettség előírásával is megerősítette.
(18.30)
(Jegyzői széket dr. Kávássy Sándor foglalja el)
A 3/1995. január 20.-ai kormányrendelet értelmében a gázértékesítésre vonatkozó működési engedélynek a gszt 9. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a gázértékesítési tevékenység gyakorlásához szükséges, az engedélyes üzemeltetésében gázszállító és tárolórendszer leírását, az előző pontban meghatározott gázszállító és tárolórendszer üzemeltetési kötelezettségének előírását, továbbá a gázszállító és tárolórendszernek a hosszú távú folyamatos és biztonságos gázellátáshoz szükséges fejlesztési kötelezettségét, illetve jogát.
Ennek megfelelően a Mol Rt. gázértékesítési működési engedélye egyebek mellett kimondja – idézem –, "engedélyes határozatlan időre kizárólagos jogot kapott a tulajdonában álló gázszállító vezetékrendszer és föld alatti gáztárolók kapacitásának hasznosítása révén, valamint az engedélyes fogyasztóinak ellátására szolgáló gázvezetéken földgáz értékesítésére, illetve szolgáltatásra."
Ez azért van így, mert a működési engedélyek többek között a vonatkozó törvények bizonyos alaprendelkezéseit megismétlik és kihangsúlyozzák, hiszen az engedély jó alkalom arra, hogy megerősítsék az elsődleges jogokat és kötelezettségeket annak érdekében, hogy az engedélyesek számára megfelelő jogbiztonság adódjék. Ezen, tartalmukban később csak igen korlátozottan módosítható működési engedélyekben megfontolt, körültekintő és bármely tulajdonos, illetve irányítási szerkezetben helytálló, a nemzetgazdasági és fogyasztói érdekeket egyaránt figyelembe vevő kidolgozás szükséges.
A törvényjavaslatban foglalt megoldás közvetett eszközökkel erősíti meg és emeli törvényerőre a tényleges helyzetet, és mondja ki azt, hogy a magyar gázrendszerben is, hasonlóan a villamosenergia-rendszerhez, az úgynevezett kizárólagos vevő modelljét működtetjük. Igazán javasolt megoldás nem tökéletes és minden bizonnyal módosító indítvánnyal ezen szükséges javítani.
Tudjuk, hogy a brüsszeli bizottság dolgozik azon, hogy az Európai Unió tagállamaiban előbb a villamosenergia-szektorban, majd a gázszektorban is liberalizálják a működési szabályokat. Enélkül ugyanis nincs egyesült európai gazdaság. Azt is tudjuk azonban, hogy ez hihetetlenül nehéz feladatot jelent és számos tagállamnak kifogásai vannak a megvalósításra ajánlott, úgynevezett TPA, a harmadik fél hozzáférését biztosító, illetve lehetővé tevő rendszer gyors bevezetésével kapcsolatban.
Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon számos ok miatt még jó néhány évig nem lehet ezt a rendszert sem a villamos-energiára, sem a gázra bevezetni. Azt is tudjuk, hogy egy ennél lényegesen könnyebb probléma megoldására, például a kőolaj- és kőolajtermék-piac liberalizálására, Portugália és Spanyolország a felvétele után 6 év átmeneti lehetőséget kapott. Minden bizonnyal az uniós szabályok tagállamokban történő bevezetésére és rendszerbe állítása szempontjából nem a nálunk alkalmazott megoldásra a kulcskérdés.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 4. és 6. §-ában a gázelosztó és csatlakozó vezetékek létesítésével kapcsolatos anomáliák feloldása érdekében javasoljuk a törvény 14. és 15. §-ának megfelelő bekezdéseit módosítani. A törvény 17. §-ának módosításával a használatbavételi engedély kiadásának szabályait hozzuk összhangba a törvény más rendelkezéseivel.
Azokon a területeken, ahol a Magyar Energia Hivatal még nem jelölt ki gázszolgáltatót, önkormányzati és egyéb vállalkozói közreműködéssel olyan gázelosztó vezetékek létesülnek, illetve létesültek, amelyet később ezt kijelölt gázszolgáltató különböző műszaki okok miatt nem akar átvenni üzemeltetésre. A jelentős anyagi káron kívül, az önerős építéssel érintett település lakóinak súlyos érdeksérelme is tapasztalható. Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltatható üzemeltethet, megalapozott követelmény, hogy a használatbavételi engedélyt a hatóság csak a gázszolgáltató kérelmére adja ki.
A hatályos törvény 18. §-a a gázszolgáltató vállalatokat véleményünk szerint kvázi hatósági jogokkal ruházza fel. Az előírás hibája az, hogy a terv felülvizsgálatát, mint a kétlépcsős engedélyezési tevékenység első lépcsőjét alkalmazva ez elvileg lehetőséget teremt a terv felülvizsgálata során a piac befolyásolására. Az előírás általunk javasolt módosítása nem csökkenti a gázszolgáltatók műszaki biztonsági feladatait és lehetőségeit, hiszen a későbbiekben rendelkezésükre álló meó-átvétel során ez teljes mértékben biztosított.
Végül a törvény 32. §-ának (1.) bekezdése a bányafelügyelet műszaki, biztonsági hatáskörét, a gázszolgáltató olyan tevékenységére is kiterjeszti, amelyre a Műszaki Biztonsági Főfelügyeletnek van hatásköre. Ugyanakkor nem szabályozta a gázelosztó vezetékben bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek vizsgálatát, a gázelosztó vezetékek építésével összefüggő, építésfelügyeleti, munkavédelmi hatásköröket.
A javasolt módosítással megteremthető a törvény szükséges összhangja a munkavédelemről, illetve a műszaki biztonsági felügyeletet ellátó szervezet létrehozásáról szóló jogszabályokkal.
Tisztelt Országgyűlés! Tudjuk, hogy a gázszolgáltatásban számos más probléma is fölmerülhet. Tudjuk ezt abból is, hogy a szeptemberben benyújtott törvényjavaslatunkhoz számos képviselőtársunk már elkészítette a módosító indítványát. Úgy gondoljuk, hogy a parlamenti szünet másfél hónapjában a szükséges módosító indítványok jelentős része elkészíthető, a szakmai szervezetekkel és a kormányzati szervekkel a szükséges egyeztetés lefolytatható, így, mire a tavaszi ülésszak törvényhozási dömpingje beindul, akkorára azt gondolom, hogy ebből a törvényjavaslatból törvény lehet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
