KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napon a vízgazdálkodásról szóló '95. évi VII. törvény és ennek végrehajtási gyakorlatáról szeretnék szólni. Mind a környezetvédelem, mind a gazdaság, de az egészségügy egyik legfontosabb alapanyaga a tiszta víz. Éppen ezért rendkívüli fontosságú állami feladat a vízgazdálkodás.
A parlament az elmúlt évben – az ügy fontosságának megfelelően – törvényben határozta meg ennek szabályait. A törvény IX. fejezete a vízgazdálkodási társulatokról szól, és e törvényi fejezet végrehajtását a kormány 160/90. számú rendelete írja elő. Az előző törvény szerint már léteztek vízi társulatok, melyek elsősorban a mezőgazdasági ingatlanok vízhasznosítási és kárelhárítási feladatait voltak hivatottak ellátni.
Ekkor alakult ki Hajdú-Bihar megye keleti részén egy körülbelül 250 ezer hektáros, mintegy 50 km hosszú, 20-30 km széles területen a Berettyó Vízgazdálkodási Társulat. Az úgynevezett szocialista mezőgazdasági egységek voltak a tagjai, mivel magántulajdoni föld nem volt. Ez azt jelentette, hogy az egész társulatnak volt összesen 50-60 tagja.
Az általunk 1995-ben alkotott törvény sajnálatosan kaotikus helyzetet teremtett. A törvény ugyanis előírja, hogy minden földtulajdonos vagy földhasználattal rendelkező személy tagja a társulatnak. Az új tagság úgy jön létre, hogy az előző földhasználó vagy tulajdonos, változás esetén, azt köteles jelenteni a gazdasági társaságként bejegyzett társulatoknak, akik e bejelentés alapján az új földtulajdonost vagy földhasználót 60 napon belül kötelesek értesíteni, hogy tagjává vált a társulatnak, és nevét, címét, érdekeltségi területe nagyságát a társulat az alapszabály mellékleteként azt köteles letétbe helyezni a cégbíróságnál. Így válik valaki taggá, és ettől az időponttól köteles fizetni a hozzájárulást. A végrehajtás határideje '96. december 31.
Kérdésem a következő: amikor például a bihari térségben, Berettyóújfaluban a kárpótlási földtulajdonosok és az ezt követő változások 1992. óta még széljegyzetben sincsenek a tulajdoni lapra felvezetve, amikor a szövetkezetek nem rendelkeznek információkkal, mint előző tulajdonosok, hogy kik használják volt földjeiket, akkor hogyan hajtható végre a törvény szerinti tagsági hozzájárulás pontos behajtása?
Az is aggályos, hogy a tagnyilvántartáshoz szükséges tulajdoni információt be lehet-e szerezni más állami hatóságtól, például Kárpótlási Hivataltól, mert az új tagok nyilvántartásbavételéhez szükséges változás jelentését jelöli meg a végrehajtási utasítás egyetlen hivatalos útnak. Ha ettől eltér a társulat, sérti a törvényt és az adatvédelmi jogokat.
A legnagyobb gondot a társulatoknak is az jelenti, hogy a társulat megalapításához a tagság 51 százalékának az ilyen irányú akaratnyilvánítása szükséges, ami a jelenlegi 60 tag helyett akár 100 ezer is lehet ebben a pillanatban. Tehát pótolhatja-e 50-60 tagnak az akaratnyilvánítása 50-60 ezer ember akaratát? Miért kerülnek hátrányba azon földtulajdonosok ezrei, ahol már van működő társulat, azokkal szemben, akik még most alakulnak?
Az általam eddig említett visszásságok a törvény végrehajtása körül indokolják azt a képet, amely Hajdú-Bihar megye keleti részén kialakult. Az új földtulajdonosok az elmúlt évben – még a törvény megjelenése előtt – határozott, de nem határozati felszólítást kaptak a társulattól, hogy hektáronként 100 forintot fizessenek meg, majd ez évben már a helyi önkormányzat jegyzője Berettyóújfaluban közadók módjára történő behajtásra vonatkozó felszólítást küldött ki több ezer állampolgárnak. Olyanoknak is, akik földjüket régen eladták vagy nem is használják.
Ez a törvénysértő intézkedés óriási felháborodást keltett, és – mivel a törvényben előírt kritériumoknak nem felelt meg, az önkormányzatnak – véleményem szerint – vizsgálnia kellett volna, hogy valóban tagjai-e a társulatnak azok, akikkel szemben az intézkedést tette.
A törvény előírja, hogy a már működő társulatoknak ez év végéig közgyűlést kell összehívni, melyen el kell fogadniuk az új alapszabályt, ami a cégbírósághoz való bejegyzéshez szükséges.
(19.10)
Ennek első számú melléklete a taglista, tehát ha eleget akar tenni a törvénynek a társulat ahhoz, hogy a földhasználók taggá váljanak és így részt vehessenek az új alapszabály elfogadásában, a taglistát le kellett volna adják a cégbírósághoz, hiszen e nélkül nem állapítható meg hitelesen, hogy ki a tag és mennyi az érdekeltségi joga a szavazáson.
Ehelyett a Berettyóújfalui Agrárkamara által meghirdetett adótájékoztató előadáson – véletlenszerűen – megjelent gazdák között tett kísérletet a társaság képviselője egy küldött megválasztására. Ennek eredménye az lett, hogy az új adófizetési kötelezettségükről frissen tájékoztatott és a társulat fizetési felszólításától feldühödött gazdák fél percen belül – nem éppen barátságos kijelentéseket téve – faképnél hagyták a társulat képviselőjét.
Ezután a társulat 5 nappal, az úgynevezett küldöttválasztó taggyűlés előtt, a törvényben előírt 15 nappal szemben, összehívta a tagok egy részét. A gyűlésen – a gazdajegyzővel együtt – öten jelentek meg a körülbelül 7000 hektárnyi magántulajdonos nevében.
A törvény betűjének megfelelően kitűzték a meghívóban a 8 napon belüli – 30 perccel későbbi – immár határozatképes gyűlést. Így fordulhatott elő, hogy a Berettyóújfalu város több ezer új tulajdonosa és földhasználója képviselőjét öt ember választotta meg.
De például Szentpéterszeg községben nem küldtek írásbeli meghívókat, hanem két-három plakátot ragasztottak ki. Ezen a gyűlésen két fő jelent meg a többszáz földtulajdonosból és telefonon hívták be a megválasztott küldöttet. Itt – mivel meghívó sem volt – nem volt lehetőség az új gyűlés összehívására sem.
A vízi társulat ilyen legitimitással rendelkező küldöttekkel kívánja az új alapszabályt elfogadtatni. Azt az alapszabályt, amely még a vezetőségválasztás módját, a jelölés rendjét és módját sem szabályozza.
Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy az idő rövidsége miatt már nem beszélhetek arról, hogy miért kell egy vízi társulatnak – kiegészítő tevékenysége során – villamos és nem villamos háztartási készülékeket gyártani, vagy csomagolóanyagokat gyártani, szoftvert készíteni, nukleáris készítmények tervezetét kivéve építészeti, mérnöki és ezzel kapcsolatos műszaki tanácsadással foglalkozni, lakásközvetítéssel foglalkozni – megbízásos alapon –, mely az alapszabály-tervezet mellékletében megtalálható.
De úgy gondolom, hogy az alapszabály 2/2 pontjában olyan egyes számú mellékletére hivatkozni, amely a tagnyilvántartást jelenti és valójában nem létezik, abszurd dolog. December 20-án mindenesetre érdekesnek ígérkezik – többek között – a berettyóújfalui vízi társulat közgyűlése, a leningrádi matrózfelkelők gyakorlata szerint választott képviselőkkel.
Az elmúlt évben alkalmam volt felhívni a tisztelt Ház figyelmét a szövetkezeti kisbefektetők ügyében, az adótörvények szerinti betartásának fontosságára egy jogállamban, és úgy tűnik ebben az irányban fejlődnek az ügyek, mint azt részemről várható volt, és az ügy is sokba fog kerülni a költségvetésnek. Most újból olyan törvényt sikerült hoznunk, mely nyilvánvalóan rossz és ezért végrehajthatatlan.
Éppen ezért javaslom és felkérem a tisztelt kormányt, hogy azonnal függesszék fel kormányrendelettel a törvény IX. fejezetének végrehajtását, mely a társulatokról szól, és nyújtsanak be átgondolt törvénymódosítást, melynek előkészítésénél vegyék figyelembe és kérjék ki alkotmányjogászok véleményét, hogy alkotmányos helyzetnek nevezhető-e, ha egy tulajdonost tulajdona alapján szervezeti tagságra kötelez a törvény. Köszönöm figyelmüket.
