DR. SÜMEGHY CSABA
DR. SÜMEGHY CSABA
DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Szeptember végén a foglalkoztatási törvényhez nyújtottam be törvénymódosító javaslatot. Javaslatom a Közmunka Tanács jogállását igyekezetett tisztázni, amit természetesen az előterjesztő elvetett.
Egy ellenzéki indítvány leszavazása miatt általában nem szükséges interpellálni, de úgy vélem, hogy ezúttal feltétlen helye van magyarázat, kérésnek. Ugyanis az ügy tétje rendkívüli. Tulajdonképpen a jogállami minőséget kölcsönző, megkerülhetetlen jogelvek érvényesüléséről avagy elsikkasztásáról van szó. Javaslatom abból indul ki, hogy a foglalkoztatási törvény egyértelműen törvényhozási tárgykörbe utalja a munkanélküliség csökkenését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, a munkaerő-piaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját. A foglalkoztatási törvény szerint a munkaerő-piaci szervezet irányítása minden szinten legalább háromoldalú ügydöntési szerkezetben kell hogy történjen. Ehhez képest a Közmunka Tanács összetételét tekintve kvázi tárcaközi bizottságként működik. További gond, hogy a Közmunka Tanácsra vonatkozó szabályozás tekintetében a kormányzat minimális egyeztetési kötelezettségének sem tett eleget, holott a munka világára vonatkozó jogalkotás egyeztetési kötelezettségét az Érdekegyeztető Tanács alapszabályán túl a jogalkotásról szóló, valamint a foglalkoztatási törvény is előírja. Érthetetlen, hogy a Közmunka Tanács megalakulásáról és működési elveiről intézkedő kormányhatározat még az általánosságok szintjén sem nyújt eligazítást a közmunkák központi vezérkarára vonatkozó kérdésekben.
Az viszont már egyenesen elképesztő, hogy a Közmunka Tanácsról szóló egyetlen jogszabály is hallgat a testület összetételéről. Ezért jobb hiján a Közmunka Tanácsra vonatkozó alapvető normákat, többek között az összetétel tekintetében és a Közmunka Tanács saját ügyrendjével rendezte.
Kérdezem tehát, hogy jogérvényesen jött-e létre a Közmunka Tanács egy kormányhatározat alapján? Miért nincs törvényi szintű szabályozása a Közmunka Tanács intézményeinek? Milyen alapon rekesztették ki a szociális partnereket a testületből? Miért nem előzte meg érdekegyeztetés az intézmény bevezetését? A testület munkájába a tanácskozási joggal bevont Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat mellett miért nem képviselik az érintetteket a munkanélküliek és az állástkeresők legitim képviselői? Milyen felhatalmazás alapozta meg a Közmunka Tanács március 27-ei, feltehetőleg a törvényhozás megkerülésével történt sajtó útjáni kikiáltását? A testület összetételének meghatározásáért ki viseli a felelősséget?
És végezetül a törvényi szabályozottság hiánya alapvető kérdésekben pótolható-e saját hatáskörben megalkotott ügyrend segítségével? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
