DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tisztelt Ház ez év április 29-én fogadta el a határőrizetről és a határőrségről szóló törvényt, amely ez év október 1-jén lép hatályba. A törvény vitáját követő április 22-i zárszavában a miniszter úr tisztelt képviselőtársaimat tájékoztatta, hogy a Belügyminisztérium a törvény vitájával párhuzamosan, a honvédelmi törvény előírásaival összhangban az Országgyűlés honvédelmi bizottságának bemutatta azt a kormányelőterjesztés-tervezetet, amely a határőrség fejlesztési koncepcióját tartalmazta.
A tervezettel kapcsolatos országgyűlési bizottsági vitában a felvetődött észrevételek és javaslatok arra indították a Belügyminisztériumot, hogy a határőrség fejlesztésének tervezett koncepcióját a határőrizeti törvény megalkotása előtt ne terjessze a kormány elé.
Tettük ezt azért, mert egyetértettünk azokkal a képviselői véleményekkel, melyek szerint a határőrség fejlesztésének egyértelműen meg kell felelnie valamennyi, a törvényben meghatározott szervezeti és működési elvnek, az ehhez igazodó személyi és dologi feltételeknek. A határőrizeti törvény elfogadását követően ismételten átgondoltuk a határőrség fejlesztési koncepcióját, ezen belül a hivatásos állományra való átállással, az euro-atlanti követelményben megfogalmazottaknak megfeleléssel kapcsolatos kérdéseket, és azokat újra bemutattuk a parlament illetékes bizottságának.
Mindezeket figyelembe véve terjesztettük a kormány elé a javaslatunkat, amelyeket a kormány 2141/97. (V. 30.) számú határozatával elfogadott. Ezután benyújtotta a tisztelt képviselőtársaim előtt lévő országgyűlési határozati javaslatot, amely a honvédelmi törvény e rendelkezésének megfelelően biztosítja, hogy az Országgyűlés határozza meg a határőrség - amely kettős rendeltetése alapján a fegyveres erők része is - szervezetének fejlesztési irányait.
Az országgyűlési határozati javaslat tervezetében kifejeződik az a követelmény, miszerint a határőrség technikai felszereltségét, szervezetét az ország fegyveres védelmi tervében meghatározottakkal összhangban úgy kell kialakítani, hogy kellő alapot nyújtson a határrendészeti feladatok végrehajtására, különös tekintettel az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk vállalt, az úgynevezett harmadik országgal szembeni kötelezettségeknek, ideértve a határrendészeti rendeltetésű, megfelelő mobilitással rendelkező egységekkel szemben támasztott követelményeket is.
A határőrség átalakítása kormányhatározat alapján már 1989-ben megkezdődött, és azóta folyamatos, összhangban a magyarországi társadalmi változásokkal és az Európában körülöttünk lezajlott eseményekkel. Ennek során először a határátkelőhelyeken, majd a zöldhatárt őrző kirendeltségeknél hivatásos határőrök váltották fel a sorkatonákat. Az átalakításnak ez a része 1995 végére befejeződött. Az elmúlt évek alatt annyi tapasztalat gyűlt össze, hogy ma már nyugodtan mondhatjuk, az akkori döntés helyes volt, és a hivatásos határőrizetre való áttérés beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Erre jó példa a néhány napja Beremend közelében, a horvát határon történt esemény, amikor fegyveres banditák tüzet nyitottak a határőrökre. Ebben az esetben a hivatásos járőr pontosan a nemzetközi egyezményekben és a szabályzatban előírtak szerint cselekedett. Nem jó belegondolni, mi történt volna ha egy kilenc hónapra behívott fiatal a rövid szolgálati időnek megfelelő kiképzés után és tapasztalat nélkül keveredik egy ilyen helyzetbe. Ez az eset is azt példázza, hogy nekünk tapasztalt, a feladatokat jól ismerő, hivatásos határőrökre van szükségünk.
A határvadász századokat 1993-ban szintén kormányhatározat alapján hozták létre, elsősorban határvédelmi feladatok ellátására. Időközben az erős migráció, a fokozódó embercsempészet, a határmenti feketegazdaság megfékezése és a növekvő határforgalom szükségessé tette, hogy biztosítási, zárási, forgalomirányítási feladatok ellátására is bevonják őket. Ma az államhatáron nincs olyan nap, hogy ne lenne szükség a határőrizetben a határvadászokból létrehozott riadócsoportok alkalmazására.
A sajtóból sokan emlékezhetnek a hónap elején Győr-Vámosszabadi határátkelőhelyen tiltott határátlépést megkísérlő negyvenegy külföldi állampolgár elfogására. Ehhez az akcióhoz a határvadászokra volt szükség, akik lezárták az átkelőhely mellett az államhatárt, felkutatták a fás-bokros területen elbújt személyeket. A határvadász századok tehát megállták és megállják a helyüket. Külön meg kell említenünk 1995 nyarán és őszén a Baranya háromszögben a déli határ megerősítését, amikor tíz határvadász század őrizte a határmenti lakosság biztonságát.
A sorállományú határvadászok tevékenysége azonban a határőrség egy korszakához kötődik. Ez a korszak a határőrségi törvény életbelépésével lezárul, és egy új időszak kezdődik a határőrség életében. Ennek az új korszaknak két fő jellemzője lesz.
Az egyik az, hogy a határőrség a törvénnyel olyan jogköröket kapott, mint például az igazoltatás, előállítás különböző esetei, a helyszíni bírságolás a határátkelőhelyeken, a nyomozati jogkör, amely ellátáshoz felkészült hivatásos állomány szükséges. Ilyen feladatokat éppúgy nem lehet egy kilenc hónapra behívott sorkatonára bízni, mint ahogy a rendőrségnél sem szolgálnak sorállományúak.
A másik fő jellemző, hogy a határőrségnél olyan fejlesztési irányt kell meghatározni, amelynek végén a testület szervezetében, működésében tagjai felkészültségét és technikai felszereltségét tekintve teljes mértékben meg kell, hogy feleljen az Európai Unió követelményeinek. Amikor hazánk majd csatlakozik az unióhoz, a határőrségnek is kapcsolódnia kell az unió határőrizeti, bűnüldözési információs rendszereihez, és tudnia kell zökkenőmentesen együttműködni ezekkel a szervezetekkel.
Az Európai Unió igen nagy jelentőséget tulajdonít a külső határok őrizetének, mert a napjainkra jellemző nagy kelet-nyugat irányú migráció végcélja valójában Nyugat-Európa. Ez ma az egyik legkomolyabb probléma kontinensünkön. Ezért is foglalkozott a csatlakozási kérdőíven számos kérdés azzal, hogyan is képzeljük el a külső határaink őrizetét a létszám, szervezet, módszerek, alkalmazott technika tekintetében. A kérdésekre adott válaszokkal Magyarország gyakorlatilag elkötelezte magát egy eurokonform határőrizeti szervezet kialakítására, és a külső határok megbízható őrizete mellett.
Mivel Magyarország sajátos földrajzi helyzete miatt a külső határ hatékony őrzése mellett kisebb mértékű szűrésre a nyugati határon továbbra is szükség lesz, ehhez is alkalmazkodni kell a határőrségnek. Mindehhez további szervezeti átalakítás szükséges, és nagyon fontos a képzési feltételek javítása, hiszen, ahogy nem születünk katonának, úgy határőrnek sem.
Ahhoz pedig, hogy a határőrök megtanulják a jogszerű tevékenységet, beszéljenek nyelveket - hiszen ők találkoznak először a külföldi állampolgárral -, megfelelő tanintézeti háttér szükséges.
Fontos feladat a technikai ellátottság fejlesztése is, amely az elmúlt években is folyamatos volt, még ha gazdasági lehetőségeink a szükségesnél lassúbb ütemet engedtek is meg.
Valószínű, hogy ezekre a követelményekre a határőrségi törvény tárgyalását megelőző hétpárti egyeztetés során valamennyi parlamenti párt gondolt. Ezért is hangzott el számos észrevétel arról, hogy milyenek legyenek a határőrség feladatai, milyen legyen majd a csatlakozás után a határok őrizete, milyen technikai eszközökkel rendelkezzenek a határőrök.
A kormány szándéka az, hogy a határőrség további átalakítása szigorúan az alkotmány előírásaihoz és a várható követelményekhez igazodjon a testület kettős rendeltetésének figyelembevételével. Ezért szerepelnek a határozati javaslatban most csak a szervezeti változásokkal kapcsolatos kérdések.
A későbbiekben készül majd el az országvédelmi terv, amely pontosan megszabja majd a határőrség katonai védelmi feladatait is. Ekkor dől el az a kérdés, hogy a határvadász századok feladata lesz-e az, hogy elsőként szembeszálljanak az esetleges ellenséggel, vagy ezt a feladatot a Magyar Honvédség a határra felvonuló csapatai látják el, és a határvadászokra a felvezetési, biztosítási, lakosságmentési feladatok hárulnak.
Ennek a döntésnek a függvényében lesz célszerű majd meghatározni azt is, hogy a határvadász századok milyen fegyverekkel és technikai eszközökkel rendelkezzenek.
(23.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! A határőrség működéséhez elengedhetetlen a végrehajtásban alkalmazott új ismerethalmaz is, amely a hivatásos állomány alkalmazását teszi szükségessé. Vajon elvárhatjuk-e egy kilenc hónapra behívott sorkatonától, hogy a több törvényben és jogszabályban szabályozott tevékenységet jogszerűen végezze, legalább valamennyire beszéljen a szomszéd ország nyelvén, és tudjon bánni a számítógéppel is. Vagy ha minderre jelentős költségek árán felkészítjük, mennyit fog szolgálni a kilenc hónapból?
Mindezek alapján - figyelembe véve a kormány által már benyújtott, a sorkatonai szolgálat időtartamának kilenc hónapra történő csökkenéséről szóló törvényjavaslatot - kérem az Országgyűlést, hogy értsen egyet a határozati javaslat melléklete szerinti szervezeti lépésekkel, amelynek következményeként a határőrségnél megszűnne a hadkötelezettség alapján teljesített sorkatonai szolgálat, és ezzel teljes állománya hivatásos határőrökből állna.
A sorozott állomány kivonásának folyamata - amely a szervezet átalakításának nemcsak célja, hanem egyben feltétele is - olyan ütemezéssel kerül végrehajtásra, hogy lehetőség legyen a hivatásos állománnyal való feltöltésre. Így a ma még vegyes állományú, hivatásos és sorállományt egyaránt foglalkoztató szervezetek is átalakulnak hivatásos, szerződéses és közalkalmazottakból álló szervezetekké, a határvadász századok pedig - amelyek az átszervezés szempontjából a legfontosabb elemet alkotják - szerződéses századokká alakulnak, és alkalmasak lesznek a béke- és a minősített időszaki feladatok ellátására egyaránt. Ezzel együtt jelentősen - 26-ról 15-re - csökken a határvadász századok száma.
A hivatásos századokat úgy helyezik el az államhatár mentén, hogy nagyobb részük a keleti és a déli határok mentén állomásozik, de minden határszakaszon biztosított legyen a határvédelmi és határőrizeti feladatok ellátása. A határvadász századok számának csökkentése miatt a sorállomány teljes kivonása után csökkenni fog a határőrség összlétszáma is.
Az átszervezéssel nagymértékben átalakulnak a határőrség vezető szervei, változik belső struktúrájuk és létszámuk is csökkenni fog. Feladat-összevonással, a tagoltság csökkentésével, a sorállományhoz kapcsolódó elemek megszüntetésével, az alsóbb szintek önállóságának növelésével egy racionálisabb, fejlesztési céljainkhoz jobban igazodó vezetési rendszer jön létre. A teljes hivatásos szervezetre való átállást, amely emberek sorsát közvetlenül érinti, természetesen csak egy jól működő, hatékony humánstratégia alkalmazásával lehet megvalósítani. Erre a határőrség felkészül az átszervezés megkezdésének időpontjáig. A hivatásos határvadász századok felállításával viszont több mint 1300 új munkahely jön létre, amely a határtérségekben javítja az elhelyezkedési lehetőségeket.
A határrendész szakma iránti érdeklődést mutatja, hogy a határőr-igazgatóságok támogatásával több határmenti középiskolában indul fakultatív alapon határrendész szak.
A teljes hivatásos állományra való áttérés a számítások szerint a sorállományra fordított, a kivonulásukkal fokozatosan felszabaduló költségekből fedezhető. Plusz költséget jelent a végkielégítések és két új tanintézet létrehozásának anyagi fedezete. Ez az összességében közel 900 millió forintos pénzügyi teher azonban az 1998. és az 1999. évi költségvetés között oszlik meg.
Amennyiben a határőrségnél a sorállomány megmaradna, a kilenc hónapos katonai szolgálat bevezetése másfél milliárd forintos többletköltséggel járna anélkül, hogy a határőrség korszerűsítése bármennyit is lépne előre. Az átszervezés tehát a kilenc hónapos katonai szolgálathoz képest a határőrség gazdaságosabb működését is elősegíti.
Tisztelt Képviselőtársaim! A határőrségi törvény tárgyalása során örömmel tapasztaltam azt a konstruktivitást, azt a jobbító szándékot, amely mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők részéről megnyilvánult, és végül a törvény színvonalának javítását eredményezte. Kérem, ismét segítsék elő, hogy most is egy jó országgyűlési határozat szülessen, és ezzel is erősödjön a határőrség fölötti parlamenti ellenőrzés. Ezzel az átszervezéssel a határőrség átalakításának folyamata befejeződik.
Ha most egy kedvező döntés elindítja a testületet az előbbiekben vázolt fejlődés útján, minden reményünk megvan arra, hogy az Európai Unióba való belépés idejére olyan határőrséggel és olyan határőrzéssel rendelkezzünk, amely nem jelent akadályt a csatlakozásban.
Mindezek alapján kérem, hogy a kormány által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot - amely összhangban van határaink biztonságának garantálásával, biztosítja határrendészeti feladataink végrehajtását, megfelel távlati céljainknak és nemzeti érdekeinknek - fogadják el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
