KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az általános vitában elmondottaknak megfelelően a Fidesz-frakció olyan kapcsolódó módosító indítványokat terjesztett elő a törvény módosítása kapcsán, amelyektől ugyan nem lehet azt várni, hogy azt bizonytalan jogi helyzetet megszünteti, amely annak kapcsán alakult ki, hogy egy jelenleg nem létező, pontosan nem definiált, nem kiérlelt jogi konstrukciót, a szavazatelsőbbségi részvény konstrukcióját nem a neki megfelelő helyen, a gazdasági törvényben próbáljuk megteremteni, hanem egy ágazati törvényben, a privatizációs törvényben próbáljuk valamilyen módon összeütni.
Ez a rossz jogi helyzet nyilvánvalóan nehezen kezelhető, azonban az általános vitában is elmondottaknak megfelelően - ahogy ezt szemmel láthatóan a módosító indítványokat beterjesztő képviselőtársaim is nyilván részben magukévá tették - mégiscsak kell valamit szólni arról, hogy az a jogi konstrukció, ami itt létrejön, nevezetesen a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogok konstrukciója, hogyan módosul; illetve megteremtsék-e annak a minél szélesebb lehetőségét, hogy az állam számára valóban stratégiainak feltételezhető döntések jogosítványok, hatás maradjon ennél a szavazatelsőbbséget birtokló, az állam által képviselőként előterjesztett szervezetnél vagy személynél.
Teljesen világos, hogy egyet lehet érteni Tardos Mártonnak a jelentés 5. pontjában megfogalmazott módosító indítványával, amelyben azt mondja, hogy a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának jelenléte szükséges a társaság közgyűlésének határozatképességéhez. Még egyszer mondom, nem reméljük azt, hogy egy jó jogi konstrukciót hozunk létre. Nyilvánvaló, hogy jogdogmatikai szempontból ez a módosító indítvány nehezen értelmezhető - talán ez is az oka annak, hogy az alkotmányügyi bizottság nem támogatta -, de bizonyos döntések meghozatala érdekében szükséges az, hogy a közgyűlésen csak akkor legyen határozatképesség, ha a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosa jelen van.
Igen fontos kérdésekben tapasztaltuk már azt, hogy az állam képviselője különböző adminisztrációs okok miatt számára politikai és gazdaságpolitikai, sőt, stratégiai jelentőségű közgyűlésen nem tudott részt venni, mert például nem helyezték időben letétbe az egyébként az állam által birtokolt részvényeket. Ezzel tehát arra akarnék utalni, hogy most felvethetné valaki: na jó, jó, de annyira nyilvánvaló, hogy a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosa elmegy a közgyűlése. Az önök tapasztalatából is világos, hogy ez nem teljesen nyilvánvaló. Emlékezzünk Bokros Lajosra, aki meglepetten tapasztalta az OTP közgyűlésén, hogy nem tud szavazni, mert adminisztratív hiba történt, és sajnos a részvényeket nem helyezték időben letétbe, holott ez politikai kérdés volt, és ott nagy fontosságot tulajdonított bizonyos stratégiai döntések meghozatalának. Ilyenkor elvárható, hogy az állam gondosan járjon el - ez nem sikerült.
Bár, ha kézenfekvőnek látszik, azért felhívnám a figyelmet arra, hogy ez távolról sem kézenfekvőbb, mint említettem volt, az önök gyakorlata is ezt támasztja alá. És talán a bizottsági üléseken előadott érvek magát az előterjesztőt is megfontolásra késztették, hiszen a bizottsági ülések egyik részén nem értett egyet az előterjesztő képviselője, míg a költségvetési bizottság ülésén egyetértett ezzel a javaslattal.
Hasonlóképpen nagyon fontos az alaptőke 6. pontban megfogalmazott leszállítása mellett az alaptőke felemelése kérdésében is a szavazatelsőbbségi részvények tulajdonosának megadni azt a jogot, hogy ebben, az egyébként a társaságot stratégiailag érintő kérdésben legyen az egyetértési joga.
Hasonlóképpen nem szeretnék részletesen szólni arról, hogy a 7. §-ban megfogalmazott módosító indítvány mennyiben meríti ki az összes lehetséges fontos kérdést, ami a gazdasági társaságok esetében felmerülhet a vagyon hasznosításának legkülönbözőbb jogi formáját illetően. Teljesen világos, hogy itt nem lehet rendes taxációt csinálni. A gazdasági életben a társaságok vagyonhasznosítása olyan sokoldalú lehet, amiben ezt az aranyrészvényhez fűződő jogok között teljeskörűen felsorolni illuzórikus. Nyilvánvaló, hogy itt inkább azt a szándékot kell érzékelni, amit az egész módosítás kapcsán a kormánypárti képviselők és részben az ellenzékiek is szem előtt tartottak, hogy ha már a kormány egy ilyen rossz jogi konstrukcióba, egy ilyen zsákutcába viszi bele a törvényhozást azzal, hogy ilyen előterjesztést csinál, akkor legalább mentsük, ami menthető alapon próbáljuk meg a lehető legnagyobb kárelhárítást végezni.
A 8. pontban a gazdasági bizottság elnöke egy új, e) ponttal egészítené ki a szavazatelsőbbségi részvényes jogait, nevezetesen igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megválasztása és visszahívása tárgyában. Ez nyilvánvalóan rendkívül sok vitát fog kiváltani. Maga az előterjesztő is vitatkozik önmagával, hiszen az alkotmányügyi és a mezőgazdasági bizottság ülésén elvetette ezt a javaslatot, ellenben a gazdasági és a költségvetési bizottság ülésén egyetértett vele, tehát a meghasonlását valamilyen módon még neki is fel kell oldania.
Az is világos, hogy az ilyen további kiegészítések, amelyek a szavazatelsőbbségi részvény birtoklóját megilletnék, vagy azon jogok körét bővítenék, amely megilletik a szavazatelsőbbségi részvény birtokosát, bizonyos értelemben azzal járhatnak, hogy azokban a társaságokban, ahol nagyon-nagyon széles körű a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogosítványi kör, azok gazdasági értékét értelemszerűen némiképpen csökkenthetik, hiszen teljesen világos, hogy a többi tulajdonos tulajdonosi döntési kompetenciájának korlátozása értelemszerűen bizonyos tekintetben a gazdasági egység gazdasági értékre is kihat.
Megvallom őszintén: itt elég jelentős a bizonytalanság a tekintetben is, hogy konzultálva a kormány szakembereivel, akik éppen a gazdasági törvényt is készülnek előterjeszteni - a képviselők állítólag még a parlament nyári rendkívüli ülésszaka végéig meg is kapják ezt a törvényt -, ott világos, hogy egyáltalán nem gondolnak ennyire messze elmenni a kormány emberei vagy szakértői a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogok kiterjesztésében, és ez rendkívüli jogi problémákat vethet fel.
(23.50)
Azonban ne feledjük el, amit már sokszor elmondtunk a privatizációval kapcsolatban, hogy ez a helyzet, ez a szükségszerűség, hogy most itt mindenképpen lépni kell a szavazatelsőbbségi részvény ügyében, kétféle ok miatt állt elő.
Az egyik az, hogy a kormány nagyon rossz előkészítés mellett egyetlenegy szempontot figyelembe véve privatizálta az állami vállalkozói vagyon jelentős részét, ez a bevétel szempontja volt. Itt minden olyan kritika, ami kormánypárti és ellenzéki oldalról elhangzott, arra vonatkozott részben, hogy bizonyos jogi szabályozások meghozatala előtt, bizonyos tulajdonosi kérdések tisztázása előtt privatizálni a magyar vállalkozói vagyon egy jelentős részét, óhatatlanul azt a kérdést, vagy azt a problémát vetíti előre, amit most érzékelünk ennek a 8. pontnak a kézbevételekor is, hogy nevezetesen kénytelenek vagyunk utólag rossz jogi konstrukciókat, rossz megoldásokat választva megpróbálni csinálni valamit annak érdekékben, hogy a teljes ágazati ellenőrzés - például az energetikai ágazatban - ne csússzék ki a kormány kezéből - vagy az állam kezéből, ha úgy tetszik -, ami annál is inkább érthető, hiszen bizonyos ágazatokban, így például az energiaszolgáltatók esetében ellátási felelősséget is megfogalmaznak az ágazati törvények, tehát itt nem lehet mindent kiengedni a kormánynak a kezéből. Nagy kérdés, hogy alkalmas-e ez a módosító javaslata arra, hogy ezt a problematikát megoldja. Jó megoldás itt nem lehetséges.
Ezzel kapcsolatban terjesztettem én is elő egy kapcsolódó módosító indítványt, amelyet önök még nyilván nem láttak, mert a részletes vita most még folyik, és még esetleg új kapcsolódó módosítók is érkezhetnek. Ennek a lényege az lenne, hogy bizonyos tevékenységet végző vállalatok esetében a szavazatelsőbbségi részvény konstrukcióját válasszuk meg úgy, hogy ez az állam esetében, amely az aranyrészvény birtokosa, még plusz jogosítványokat ad. Itt én a gázszolgáltatók esetében gondolnám a következőt fontosnak: azon gázszolgáltatók esetében, amelyek a hazai ellátás legalább 6 százalékát végzik, azoknak az esetében a hosszú távú gázszállítási szerződések megkötése esetében szintén az aranyrészvényes beleegyezése vagy hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy ezeket a gázszállítási szerződéseket megkössék a szolgáltatók. Ennek a módosító indítványnak az az oka, hogy teljesen világos, hogy a gázértékesítőnek az ellátási felelőssége, amit a gáztörvény is megfogalmaz, igazából hosszú távon csak úgy kalkulálható és érvényesíthető, hogy nemcsak szabályozási, hanem tulajdonosi oldalról is az indokolatlan és a magyar gazdasági érdekeket nyilvánvalóan hátrányosan érintő hosszú távú gázszerződések módosítása esetében az államnak legyen valami plusz lehetséges befolyása.
Gondoljunk csak arra, hogy ebben az ágazatban olyan nemkívánatos jelenségek indultak el, amit egyébként a kormány sem akart a privatizáció kapcsán. Például az, hogy mondjuk, bizonyos, a gázt Magyarországra exportáló, orosz érdekeltségű vállalatok tulajdonrészt szerezzenek, ha áttételesen is, gázszolgáltatókban. Ma már ez a jogi helyzet, ezt a gázszolgáltatók új tulajdonosai jelezték. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez valami fölösleges óvatoskodás. A kormány rossz politikája miatt eljutottunk arra a szintre, amit még a kormány sem akart. Köszönhető ez ennek a privatizációs politikának. Itt most már tényleg tüzet oltani és valamelyest a kárt enyhíteni szükséges, hacsak nem akarja a kormány magát és az országot egy olyan lehetetlen helyzetbe manőverezni, amikor nem lesz kivel tárgyalnia például a gázár ügyében érdemben, mert a gázexportőr és a szolgáltató a személyében is ugyanaz, nem lehet rendesen érdekstruktúrák szerint megfogalmazni a kérdéseket.
Azt gondolom, hogy a 10. pontban megfogalmazott módosító javaslat, nevezetesen, hogy a szavazatelsőbbségi részvény csak névre szóló részvény lehet, viszonylag kézenfekvő. Azonban hangsúlyozom, hogy még egy sor ötlet van ami a szavazatelsőbbségi részvényhez kapcsolódik, ami kézenfekvő ugyan, de nem lehet megkerülni ezeknek a szabályozását, hiszen a szavazatelsőbbségi részvény jogi konstrukciója most fölöttébb bizonytalan. Ennek kapcsán egy sor módosító indítvány megfogalmazása, úgy gondolom, célszerű a tisztelt Ház részéről.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Áttérnék a mellékletre, mert azt is ebben a vitaszakaszban tárgyalja a parlament, és a melléklet is, amely a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok állami részesedését szabályozza, illetőleg mondja ki, nyilván az egyik legtöbbet módosított része lesz ennek a törvénynek. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány kommentárt a melléklethez és az általam beadott csatlakozó módosító indítványokhoz szólni.
Előrebocsátom, hogy az általam beadott csatlakozó módosító indítvány néhány olyan esetben fogalmaz meg állami tulajdonrészt, amely már azóta elmúlt. Például néhány szolgáltató esetében nincsen az államnak 25 százalék plusz 1 tulajdonrésze. Nyilvánvalóan ezt úgy kell akkor értelmezni, hogy itt szükségesnek tartanánk azt, hogy a szolgáltatóban 25 százalék plusz egy tulajdonosi részesedése legyen az államnak, és nem lehet ezt más módon kifejezni, minthogy ilyen módosító indítványt ad be az ember. Ennek a módosító indítványnak nyilván minden következménye fölöttébb kétséges, és a költségvetés által nehezen vállalható, hiszen itt, mondjuk, hogyha ezt fogadná el a parlament, ez azt is jelenthetné ad absurdum, hogy vissza kéne vásárolni a részvények egy részét.
Azonban - példának okáért, hogy egy kicsit ironizáljak is - ez nem is lenne olyan rossz üzlet feltétlenül, hiszen például tudjuk azt, hogy bár az állam, például az általam 25 százalék plusz egy tulajdonosi részesedést kívánatosnak tartó Tigáz Rt.-ben a saját részvényeit 270 százalékon értékesítette az Italgas felé, ugyanakkor viszont az önkormányzatok a náluk lévő üzletrészeket az Italgas-nak átlagosan 20 és 40 százalék közötti névértéken értékesítették, tehát ad absurdum még azt is mondhatom, hogy ha az állam itt megszívleli az ellenzék tanácsait, akkor még jó üzletet is csinálhat, mert utána ezt lehet, hogy még nagyobb haszonnal, vagy később egy normális körülmények között bekövetkező privatizációban nagyobb haszonnal kecsegtetve adhatná el.
Az kétségtelen, hogy az én módosító indítványom azt fogalmazza meg például, hogy a gázszolgáltatóban 25 százalék plusz egy szavazati, illetőleg 25 százalék plusz egy tulajdonosi részesedés szükséges, hasonlóképpen az áramszolgáltatók esetében. Ez amiatt van, mert a mi elképzelésünk az egész privatizációval kapcsolatban teljesen ellentétes volt a kormányéval, és ezt ebben a törvényben csak ilyen suta módon lehet jelezni. Ahogy a kormány egy sor kérdést teljesen elképesztő és suta módon próbál szabályozni ebben a privatizációs törvényben - nyilvánvaló például, hogy az általam említett szavazatelsőbbségi részvény alapjogi konstrukciójának kidolgozása a Gt.-be tartozik és nem a privatizációs törvénybe -, mi kénytelenek vagyunk ehhez alkalmazkodni, mert nem mi terjesztjük elő a törvényeket, hanem a kormány. Ezért a kormány által ránk kényszerített suta megoldásokban próbálunk valamit evickélni. Azt az ellenérzésünket, ami a kormány privatizációs politikáját illeti, úgy próbáltam én jelezni és megfogalmazni a Fidesz-frakció nevében, hogy azt jeleztem, hogy a gáz- és áramszolgáltatók esetében a 25 százalék plusz egy tulajdonosi részesedés megtartását látjuk mi szükségesnek.
Az indoklásban kifejtem a kapcsolódó módosító indítványnál, többek között ezt az indokolja, hogy a mi elképzelésünk szerint a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon egy része lehetne forrásoldalon, hiszen ezek az ágazatok azért hosszú távon mindenképpen hoznak nyereséget, főleg a kormány ígéretei kapcsán, amely például a szolgáltatók esetében tőkearányos 8 százalékos nyereséget garantál kormányhatározatban, és részben ez indukálja a folyamatos energetikai áremeléseket.
Tehát nyilvánvaló, hogy ezek az ágazatok hosszú távon hoznak valami bevételt, és ennek kapcsán lehetne azon gondolkodni, hogy ha a kormány véletlenül gazdaságpolitikát akar csinálni, és bizonyos stratégiai befektetéseket finanszírozni, vagy pedig investment tevékenységet finanszírozni, annak például ez lehet a forrásoldala, és semmiképp se az, ami bizonyos állami tulajdonú társaságoknál manapság lejátszódik, nevezetesen, hogy jó osztalékot fizető társaságnál is az állami tulajdon képviselője lemond az osztalékról valami - számomra egyébként nem egészen világos - indokok miatt.
(24.00)
A Paksi Atomerőműben és az MVM-ben, a Fidesz indítványa szerint, 100 százalék állami tulajdont kell tartani, az Ovit Rt.-ben szintén. Ennek az az oka, hogy nem látjuk elérkezettnek az időt arra, hogy ezen cégek privatizációja megkezdhető lenne. Nem látjuk elérkezettnek az időt erre, és a kormánynak nem akarunk megadni semmifajta ilyen jogosítványt, mert ezeknek a cégeknek a privatizációját, ha nem is teljes körű, de részleges privatizációját csak akkor lehet megkezdeni, hogyha az állam hajlandó bizonyos stratégiai kérdésekben állást foglalni.
A kormány megmondja azt, hogy például a villamos ipart tekintve melyek azok a szabályozási kérdések, melyek azok az ellátási kérdések, felelősségi kérdések, ahol a kormány stratégiája hosszú távon kell hogy meghatározza ennek az ágazatnak a fejlődését. Nyilvánvaló, hogy ilyet nem tesz a kormány. Nem tudom, miért nem tesz, de amíg ezek a feltételek nem adottak, addig nem lehet - vagy óriási felelőtlenség - ezen cégek privatizációjába belekezdeni.
Hasonlóképpen, a három szeneserőmű társaság privatizációját mi a jelenlegi formában nem tartjuk indokoltnak. Éppen ezért azt kezdeményeztük, hogy a három szeneserőművi társaság 100 százalékban állami tulajdonban maradjon. Teljesen nyilvánvaló először is, hogy a három szeneserőmű, a Bakonyi, a Vértesi és a Pécsi Erőmű Rt. ebben a formában nem privatizálható például azért, mert ezzel a privatizációval még az egyébként a privatizáció iránt feltétlenül elkötelezett és elszánt kormányzat is felsült, mert nem tudta ezeket eladni. Nem feltétlenül azért, mert ezek rossz vállalatok - nem jók egyébként -, hanem azért, mert az adott körülmények között ez olyan mértékben előkészítetlen, amilyen mértékben csak előkészítetlen lehet.
Ugyanakkor ezen vállalatoknak a privatizációja más oldalról sem előkészített. Én úgy gondolom, ahhoz, hogy a további erőmű-privatizációt végre lehessen hajtani, ahhoz a kormánynak el kellene döntenie például azt, hogy hosszú távon hogyan képzeli Magyarország primerenergiahordozó-felhasználását. Ahhoz meg kellene határoznia azt, hogy hogyan próbálja meg kordában tartani a primer energiahordozók felhasználásában a földgáz részesedését, ami most már minden határon túlmutat, és ráadásul árszempontból is nagyon kedvezőtlenül hat az ország energiagazdálkodására. El kellene dönteni, hogy melyik az az alaperőmű, milyen fajta energiahordozó felhasználására épülő alaperőmű az, amit kívánatosnak tart a következő évezredben ahhoz, hogy a magyar villamos energetikai ellátást biztosítsa.
Ennek kapcsán nyilvánvaló, hogy ennek a három erőműnek nem elsősorban az az értéke, talán ezt nem kell mondjam, hogy remek bányáik vannak ezeknek az erőműveknek. Még csak azt sem lehet mondani, hogy elsősorban az az értéke ezeknek az erőműveknek, hogy remek technikai-műszaki felszereltségük van, vagy az állóeszköz-állományuk jó állapotban van, mert ez mind nem igaz. Ráadásul az az állóeszköz-állomány arra a kőszénbázisra alapult, aminek a bányászatával Magyarországon inkább fel kellene hagyni, mint erőltetni, mert olyan mértékben veszteséges, és közben sokkal kedvezőbb fűtőértékű kőszenek sokkal olcsóbban beszerezhetők a világpiacon, tehát ezeknek a fenntartása kész öngyilkosság gazdasági értelemben. Azonban ennek a három erőművi vállalatnak a telephelye annál értékesebb vagyonértékű jog és vagyon. Az is világos tehát, hogyha ezeket jól akarja a kormány értékesíteni, akkor el kell dönteni ezeket a stratégiai kérdéseket: milyen alaperőmű, hol, milyen módon, hogyan szabályozom azt, hogy az energiahordozók mérlege Magyarországon át a primer oldalon ne boruljon fel. Utána lehet arról beszélni, hogy akkor ezeket az erőművi vállalatokat értékesítjük. Nem szeretem azt a kormányzati magatartást, ami előtte akar értékesíteni, és utána gondolkodni, ugyanis ennek a szenvedői vagyunk, azt hiszem, hogy közösen. Ráadásul én úgy látom, hogy ebben a formában nincsen semmi feltétele annak, hogy ezeket az erőművállalatokat privatizálni lehetne vagy kellene, ezért ez a felhatalmazás most, jelenleg, én úgy gondolom, nem aktuális.
A Paksi Atomerőmű 100 százalékos állami tulajdonú előírását, amit én a csatlakozó módosító indítványomban kezdeményezek, oly módon kell érteni - sajnos, kénytelen vagyok mindig értelmezni a módosító indítványokat, mert az egész kormányzati magatartás arra késztet, hogy csak jelzésértékűen tudjuk az ellenérzéseinket kifejezni -, azt jelenti, hogy az végképp elfogadhatatlan konstrukció, hogy a jelenleg az MVM tulajdonában lévő Paksi Atomerőműnél aranyrészvényt vezessünk be, és az akkor általunk nem egészen világos vagy áttekinthető módon most az MVM birtokában lenne. Ezt én nem tartom elfogadhatónak, az Ovit Rt.-nél szintén ez a jelentős problémánk. Ezért ez elleni tiltakozásul terjesztettem elő a 100 százalékos tulajdoni hányadot.
A Matáv Rt. esetében 25 százalék plusz 1 állami tulajdont feltétlenül szükségesnek tartunk megtartani, ezért élesen ellenezzük a szavazatelsőbbségi részvény bevezetését.
Végezetül szeretném megemlíteni azt, hogy a szocialista képviselőcsoport egy csapata - dr. Nacsa János és képviselőtársai - beterjesztett egy, a 32. pontban tárgyalt módosító indítványt, nevezetesen hogy a Hortobágyi Halgazdasági Rt. esetében a 100 százalékos állami részesedést a földművelésügyi miniszter gyakorolja a környezetvédelmi miniszter helyett. Ezzel egyetértek, és szeretném ezt támogatni. Az eredeti előterjesztésben, megvallom őszintén, nem egészen értettem, mi az ördögöt keres - elnézést -, mármint hogy hogyan kerül a Hortobágyi Halgazdaság a KTM hatáskörébe. Nincs ott a helye nagyon sok szempontból, de ezzel a módosító indítvánnyal én egyetértek.
A Bauer Tamás által előterjesztett javaslatok közül a 31. számúval szintén egyetért a Fidesz-frakció, ez az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodában a stratégiának mondott 50 százalék plusz 1 állami részesedés fenntartását fogalmazza meg, nem egészen világos, hogy miért.
Amit feltétlenül komolytalannak tartanánk, és ezért támogatjuk az elhagyását, ez pedig a Kopint-Datorgban képviselt, stratégiainak mondott tulajdoni hányad, az 50 százalék plusz 1, amit ez a törvény módosítani akar. Ennek már az indokolása is olyan mértékben komolytalan és mókás volt, hogy az egész privatizációs törvényről - mármint a mellékletről - végül is ilyen értelemben lerántotta a leplet. A melléklet nem valamifajta stratégia mentén alakult itt ki, hanem a legkülönbözőbb lobbyharcok, a legkülönbözőbb, egyébként semmiképpen sem stratégia, hanem a szűkös érdekszempontok szerinti küzdelmeknek az eredménye ez a melléklet.
Igen rossz döntéseket volt képes a kormány megjeleníteni az előterjesztésekben. Én örülök, hogy legalább néhány képviselőtársunk a kormánypárti oldalon is belátta, hogy ez aligha tartható így, ezért ezeket a módosító indítványokat a Fidesz-Magyar Polgári Párt a szavazásnál is támogatni fogja.
Egyúttal remélem, az azért bizonyos - ha az általunk beterjesztett módosító indítványok elfogadását nem is tartom valószínűnek, mert mondom még egyszer, az egész törvényjavaslat számos vonatkozásban képtelenség, és ez egy olyan zsákutca, amibe kényszerből sem szívesen megy bele az ember -, hogy az általunk előterjesztett módosító indítványok jelzésértékűen megmutatják azt, hogy akár a szavazatelsőbbségi részvény esetében, akár pedig a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon esetében a gondolkodásunknak mi a fő iránya. Ha nem is bízom abban, hogy különösebb megértésre talál kormánypárti képviselőtársaimnál ez a módosító indítvány, én abban bízom, hogy legalább elgondolkodtatja őket. Ha már ezt a törvényt így beterjesztettük, akkor fontolják meg azt, hogy az ellenzéknek a kritikája, a módosító indítványokban megfogalmazott kritikája, vajon nem segítené-e jobban az együttgondolkodást, hogyha valami más útra térnénk át ehelyett a törvénymódosítás helyett.
Elnök Úr! Köszönöm a szót, és hogy meghallgattak. Köszönöm képviselőtársaim figyelmét.
