CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A közelmúltban és a nem olyan régi múltban is többször előfordult az energiaár-emelés; egész konkrétan, most július 1-jétől a földgáz ára emelkedett jelentős mértékben, ami a lakosságot is érinti.
Ezzel a kérdésemmel most nem ennek az okát szeretném firtatni, erről már sokszor volt szó itt a parlamentben, hanem arra a problémára szeretnék rámutatni, hogy ezek a mindenkori áremelések hogyan függnek össze a fűtési idénnyel. Ez nemcsak egy eszmei kérdés, hanem nagyon is gyakorlati probléma.
Ismeretes, hogy gázüzemű központi fűtéses lakóházakban előre ki kell számítani nagyjából a költségeket, és erről értesíteni a lakosságot. Ezt rendelet írja elő. Utánanéztem, még ma is érvényben van, akármilyen hihetetlen, a 2/1966-os ÉM-rendelet, melynek 19. §-a azt mondja, hogy az üzemben tartó köteles fűtési idényenként a szolgáltatás tervezett időtartama és mértéke, továbbá a várható üzemben tartási költségek figyelembevételével költségvetést készíteni, és annak alapján az egyes fogyasztókat terhelő fűtési, illetőleg melegvízdíj előzetes összegét és az ebből havonta esedékessé váló díjrészletet kiszámítani. Tehát ez egy jogszabályi kötelezettség, ez ma is érvényes jogszabály.
Ez ellentétben van azzal a jelenséggel, hogy tulajdonképpen nem tudják, hogy mikor emelkedik az ár. Most már nagyjából be van jelentve, hogy október 1-jén ismét sor kerül egy áremelésre. Viszont ezeket a költségvetéseket már késő októberben elkészíteni, hiszen az már lényegében a fűtési idény.
Ezért fölmerül az az igény, hogy tulajdonképpen augusztus 31-ig kellene legkésőbb elkészíteni a költségvetéseket, és az érintetteket tájékoztatni arról (Az elnök a pohara csengetésével jelzi az idő leteltét.), hogy ebben a fűtési idényben milyen költség várható. Várom miniszter úr válaszát ennek az ellentmondásnak a feloldására. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
