DR. BOROSS PÉTER

Teljes szövegű keresés

DR. BOROSS PÉTER
DR. BOROSS PÉTER (MDF): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum nevében köszöntöm a madridi csúcs döntését, amely lehetővé tette, hogy Magyarország meghívást kapjon a NATO tagállamai sorába.
Külön köszöntöm azt a belpolitikai helyzetet, amely mára kialakult, hogy rövid távú és nagyon jelentős politikai, szellemi és érzelmi metamorfózisok után ott tartunk, hogy ebben a parlamentben hét olyan párt foglal helyet, amely egyaránt helyesli, hogy Magyarország a NATO tagja legyen.
Eléggé ismert közhely, hogy a történelem az élet tanítómestere. Egy ilyen jelentős alkalommal célszerű emlékeztetnünk legalább közelmúltunkra. Arra a közelmúltra, amikor kívánságunk és érdekeink ellenére a kényszer arra késztetett és kényszerített bennünket, hogy csatlakozzunk szövetségekhez, amelyek nem magyar célokat és magyar érdekeket szolgáltak. Hadd utaljak a háromhatalmi egyezményre, hadd utaljak a Berlin-Róma tengelyre, mely Japánnal kiegészülve végül is Magyarországot csatlakozásra késztette, azt a magyar vezetést akkoriban, amelyik nem jó szívvel csatlakozott ehhez, de a kényszerek hatására. És hadd utaljak egy másikra, a közelről mindnyájunk által ismertre, az itt már szót kapottra, a Varsói Szerződésre, amely, úgy hiszem, történelmünknek egy nagyon sötét és valóban minden érdekünkkel ellentétes folyamatát jelentette, és valóban kizárólag egy nagyon szűk politikai kamarilla kényszerítette bele ebbe az országot, legalábbis itthonról.
Nagyhatalmi túlsúly a szövetségek jellemzője, olybá tűnik legalábbis a XX. században. És most eljutottunk egy olyan szövetségi rendszerhez, amelyhez Magyarország szuverén döntése alapján csatlakozik; olyan szövetségi rendszerhez, amelyben jól felfogott érdekei és más országokkal, már tagországokkal közös európai értékrendje dönti el, hogy tag kíván lenni vagy pedig nem. Úgy hiszem, valóban igazuk van azoknak, akik történelmi jelentőséget tulajdonítanak ezeknek az időknek, történelmi jelentőséget, egy súlyt, hogy országunk ebben a viharvert közép-európai régióban maga dönti el, saját maga határozza el, érdekeit figyelembe véve határozza el, hogy tagja kíván lenni egy védelmi szövetségnek; olyan szövetségnek, mely garantálja a tagországok szuverenitását. Úgy hiszem, nem lehet ezt eléggé hangsúlyozni a múltbéli keserű példák után.
Valóban elhangzott már itt a semlegesség, a sokak által félreismert, sokak által mégis vágyott vagy hirdetett semlegességi igény.
(A jegyzői széket dr. Kávássy Sándor foglalja el.)
Tisztelt Ház! Itt is van történelmi analógia. Emlékezzünk csak Belgium két világháború alatti semlegességére, hogy amikor az erő, a támadó erő, a nagyobb erő érdeke azt igényelte, hogy azt éppen ne tisztelje, akkor nem is tisztelte.
(10.30)
A semlegesség afféle fügefalevél lett; a történelem erre tanít bennünket, amelynek eseményei, ha nem is precedensként, de tanulságként kell hogy szolgáljanak. És nem véletlen, hogy a szomszédunkban egy semlegesnek minősülő ország épp most fontolgatja - jelentős politikai erők fontolgatják -, hogy ehelyett a csatlakozás talán számukra is célszerű lenne - hadd tegyem hozzá: számunkra is, a határviszonyok átrendezése folytán.
Úgy hiszem, ebben a történelmi időszakban választásunk sem lehet és nem is lehetett más. Azt, hogy európaiak vagyunk, nagyon sokszor elmondtuk. Azt, hogy értékrendben azonosak vagyunk, sokszor elmondtuk. De nyers érdekeinket talán ritkábban emlegetjük, pedig nyers érdekeink is annak szolgálatában állnak, hogy tagok legyünk.
Minek a tagjai kívánunk lenni? Amihez csatlakozni szeretnénk, valóban politikai szövetség is. Politikai szövetség, politikai követelményekkel, sajátos követelményrendszerrel, olyan igénnyel minden ország iránt, hogy belpolitikájában is feleljen meg azoknak a követelményeknek, amelyeknek a többi ország megfelel; afféle mérce, hogy mindez sikerüljön. Ne felejtsük el ennek jelentőségét!
De ha nem közvetlenül, közvetve gazdasági tömörülés is - mert hatásában az! Mert egy biztonságosabb ország életében a gazdasági fejlődés feltételei mindig nagyobbak és mindig jelentősebbek. Egy ország stabilitása szempontjából eme szövetségi garancia a gazdasági élet serkentője is - és katonai is... Nincs idő részletezni. Katona szövetség, persze, sőt, hangsúlyosan az.
Mi a mi tennivalónk ezzel kapcsolatban? Hadsereg kell! Öntudatos, az európai értékeket és a nemzeti érdekeket egyaránt tisztelő tisztikar; megfelelő személyi körülmények között működő tiszti- és tiszthelyettesi kar; fegyelmezett, odaadó, másoknak is példát mutató, a magyar katonai hagyományok nemes erényeit felmutatni tudó, szellemében olyan katonaság, amelyre büszkék lehetünk. Ennyi évtized után kell, hogy büszkék lehessünk, hogy méltóan és rangosan legyünk tagja eme valóban katonai szövetségnek. Úgy hiszem, nagyon sok még a tennivaló.
És amit nagy hangsúllyal kérek, és kérem miniszterelnök urat is arra: politikailag kényes időszak következik. Nyilatkozatok és mondatok hangzanak el majd, sajnos kontra is, de remélhetőleg főleg pro. Most az okos, megfontolt, lojális és igaz beszéd ideje következett el. A hevenyészett, felületes, improvizált nyilatkozatok többet árthatnak presztízsünknek, országunk komolyságának és hitelének, mint egy másik időszakban. Olyan férfiaknak és nőknek kell részt venniük a közvetlen tárgyalások lebonyolításánál, akik felkészültség, emberi karakter, az érvelés művelt gazdagsága szempontjából megfelelnek annak az igénynek, amelyet joggal támasztunk a tárgyalókkal szemben, és amely nagymértékben hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy ne csak tagok, hanem rangos tagok legyünk a NATO-ban.
Úgy hiszem, most, amikor elérkeztünk egy történelmileg valóban szerencsés időszakba, ugye megengedik nekem, ha egy szóval megemlékezem Magyarország első választott miniszterelnökéről, Antall Józsefről, aki a kormánypolitika rangjára emelte a NATO-hoz való csatlakozásunkat, és egyidejűleg köszönetet mondok mindazoknak - az utánunk következőket is beleértve -, akik lehetővé tették, hogy Magyarország e három ország egyikeként részt vegyen azon a csúcson, ahol meghívólevelet kapott. Legyünk méltók önmagunkhoz ebben a tárgyalási folyamatban!
Köszönöm. (Taps minden oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem