DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársam! Elöljáróban szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány és a Belügyminisztérium vezetése tiszteletben tartja, és tiszteletben kívánja tartani a jövőben is az önkormányzatok autonómiáját, ide értve a megyei jogú városokét is. Az ön állításával ellentétben nincsenek olyan törekvések, amelyek az önkormányzati önállóság csorbítására irányulnának.
Rátérve az illetékszabályokat érintő kérdésére: a képviselő úr a benyújtott interpellációjában egy kissé egyoldalúan értelmezi a költségvetési törvénynek az illetékekre vonatkozó szabályozását, nevezetesen a megyék és a megyei jogú városok közötti illetékbevétel-megosztást, illetve az ahhoz kapcsolódó költségeket. A képviselő úr további jogi szabályozást igényel arra az esetre, azzal az indokkal, ha az érintett önkormányzatok nem állapodnak meg az illetékkiszabással és -beszedéssel kapcsolatban felmerült költségekről.
Álláspontom szerint ilyen szabályozás szükségtelen. Egyrészt ugyanis a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvény kimondja, hogy a bevételből részesedő megyei jogú város ez év február 1-jéig köteles volt megállapodni a megyei önkormányzattal a felmerülő költségek viseléséről - ezt a képviselő úr is említette. A jogszabály arra is kitér, hogy a megállapodásnak mit kell tartalmaznia. Másrészt arra az esetre, ha megállapodás az említett határidőig nem születik, akkor a költségvetési törvény értelmében a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költség biztosítására visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevételt, és itt további szabályozás tárgyát képezi, hogy milyen összegekkel csökkentve, illetve milyen arányban lehet ezt megtenni. A szabályozás tehát adott.
Téved a képviselő úr, amikor azt állítja, hogy ebben az esetben a megyei főjegyző visszatarthatja a megyei jogú várost megillető illetékrészt, vagy az általa önhatalmúlag megállapított költségek levonásával utalja át az illetékhányadot. Ugyanis a költségvetési törvény egyértelműen kimondja, hogy megállapodás hiányában a költségarány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni. Tehát nem lehet önhatalmú döntés kérdése, mert az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni abban az esetben, ha ez a megállapodás február 1-jéig nem jött létre.
A képviselő úr második kérdésére áttérve: közismert tény, hogy a pénzügyi igazgatásban dolgozók - ide értve az állami adóhatóságot vagy az önkormányzati adóhatóságokat is - bizonyos juttatásban, úgy is fogalmazhatnék, hogy többletjuttatásban részesülnek. Az állami adóhatóságnál dolgozók úgynevezett mozgóbért kapnak a feltárt és beszedett adóhiányok után, a helyi önkormányzatoknál ugyancsak adott a lehetőség. A lehetőség, hogy az adókkal és illetékekkel foglalkozó köztisztviselők ösztönzésül, valamint e munka speciális jellegének ellentételezéséül anyagi juttatásban részesüljenek.
Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az ilyen jellegű kifizetések nem kötelezőek. A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-a ugyanis ezt a kérdést úgy szabályozza, hogy a helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének, illetőleg alkalmazásának elősegítésére a saját adóbevétele, valamint a beszedett illetékekből az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit. Kiemelném tehát ismételten, hogy szabályozhatja, azaz lehetőséget ad a jogalkotó, nem pedig kötelezettséget. Tehát itt egy diszpozitív szabályról van szó.
A kérdésnek azt az oldalát vizsgálva, hogy az érintett köztisztviselők számára mi képezi az érdekeltségi alap forrását, a képviselő úrnak az az állítása, hogy ezeket kizárólag az illetékfizetésből befolyó összegből fizetik ki, nem felel meg a tényeknek. Ugyanis valóban az illeték-ügyintézők munkavégzésén múlik az illetékek beszedése és az illeték mértéke, ugyanakkor pedig természetesen törvényileg meghatározott; de a kettő nem zárja ki egymást. Az, hogy meghatározott a mérték, még nem jelenti azt, hogy az automatikusan befolyik. Az adóknak a mértéke is meghatározott, az érdekeltséget ott ön mégsem vonja kétségbe.
A megyei önkormányzatok által e tárgyban hozott rendeleteket áttekintve egyértelműen megállapítható, hogy illetékérdekeltségi alapot kizárólag az illeték-ügyintézők által feltárt többletbevételekből, az ezekhez kapcsolódó bírságokból, illetve a késedelmi pótlékból képeznek.
Úgy vélem, hogy megválaszoltam a képviselő úr kérdéseit. Kérem, fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
