KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkárnő! Nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr nem tudott alkalmat keríteni arra, hogy az interpellációmra válaszoljon, vélhetőleg ő a minisztérium ügyeit illetően talán pontosabb tájékoztatást tud adni - de természetesen öntől is elfogadom a választ.
Államtitkárnő! Híreink szerint a magyar kormány nagy sikereket ért el az orosz államadósság gázzal történő törlesztése ügyében, ami feltétlenül üdvözlendő. Ugyanakkor a korábbi hasonló ügyek tapasztalatai - amelyekről ön is feltétlenül tud, hiszen a Metra Kft. botrányának főszereplője az ön közeli munkatársa mind a mai napig - óvatosságra intenek.
Képviselőtársaim kedvéért csak emlékeztetek arra, hogy a Metra Kft.-nek a lényege az volt, hogy a Metra Kft. - amely korábban az orosz piacon a seprűkereskedelem és a tapétakereskedelem terén tüntette ki magát -, hogy, hogy nem, egyik napról a másikra megvásárolta az orosz államadósságot a magyar kormánytól mintegy 60 százalékon. Ez olyan 100 millió dolláros vétel volt, és ezért 100 millió dollár értékben hozott be Magyarországra egy közvetítő cégen keresztül földgázt. Az ügyleten körülbelül 40 millió dollár volt a haszon.
Az ügy érdekessége az, hogy a Metra Kft.-nek az ügylet időszakában tulajdonosa volt még az az ipari minisztériumi főosztályvezető, aki egyébként mellesleg államigazgatási munkáját többek között az orosz-magyar tárcaközi bizottság titkáraként is végzi.
A mostani előkészített ügylet, ami folyamatban van, szintén 100 millió dolláros, szintén körülbelül egymilliárd köbméter földgáz szállításáról van szó.
Államtitkárnő! Kérdéseim a következők:
1. Mely cég pályázott az orosz államadósság megvásárlására a most aláírásra kerülő konkrét ügy kapcsán?
2. Mikor volt ez a pályázat?
3. Ki engedményezett és mennyit az orosz államadósság megvásárlójának, hány százalékon adta el a magyar állam az orosz államadósságot?
4. Miután a földgáz szállítója híreink szerint az egyébként Gazprom tulajdonú ÁÉB bank, felvetődik a kérdés, hogy ha ez igaz, akkor mióta van bejelentve ennél a kereskedelmi banknál a földgáz-kereskedelmi és -értékesítési tevékenység?
5. Hány cég vesz részt ennek az ügyletnek a bonyolításában, és kik a közvetítők?
6. Ezek a gázszállítások hogyan illeszkednek be a Mol éves gázimportkeretébe, ami, tudjuk, évekre előre meghatározott? Ez túlszállítás, ez az egymilliárd köbméter földgáz nem okoz-e a Molnak újabb veszteséget azáltal, hogy a kormány árpolitikája miatt a földgáz-értékesítés a Molnál eleve veszteséges?
Végül: jó-e az országnak az, hogy újra földgázt kell a kőolajszármazékok helyett eltüzelni, és ez nem érinti-e hátrányosan Magyarország energiapolitikai és -stratégiai érdekeit?
Érdeklődve várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
