T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Miniszter úr megbízásából szeretném önöket tájékoztatni a képviselő úr által megfogalmazottakról.
Köszönöm a kormány nevében Kósa Lajos képviselő úrnak az orosz államadósság törlesztése ügyében elért kormányzati sikereket méltató szavait. Igaz, interpellációjának további része némi pontosításra szorul, ugyanis az orosz államadósság törlesztésének folyamatában semmiféle botrány nem volt, így a nem létező botrány nem létező főszereplője sem lehet a munkatársam.
Annak az ügynek, amire képviselő úr céloz, semmi köze nincs az orosz államadóssághoz, az egy ettől teljesen független kereskedelmi ügyletből keletkezett követelés ledolgozása volt. Mint az ön előtt is ismert, felvetése alapján a miniszterelnök úr vizsgálatot rendelt el, és a vizsgálat sem törvénytelenséget, sem összeférhetetlenséget nem állapított meg.
Az össze nem függő kérdések tudatos vagy szakmai tájékozatlanságon alapuló összekapcsolása, a jogalap nélküli valótlan állítások egyrészt a minisztérium és dolgozói jó hírnevét, ennélfogva személyhez fűződő jogokat sértenek, másrészt nagymértékben fékezik a közép-kelet-európai régióban egyébként példaértékű törlesztés lendületét, és megtorpanást okozhatnak.
(15.10)
Meg kell jegyeznem azt is, hogy képviselő úr interpellációjának címe sem állja meg a helyét. Semmiféle titkolózás nem történt, hiszen az orosz államadóssággal összefüggésben rendszeresen tájékoztattuk a közvéleményt. Arról is beszámoltunk nyilvánosan, hogy tárgyalásaink eredményeként az orosz fél 1997-re összességében 330-380 millió dollár értékben vállalt törlesztést.
Képviselő úr konkrét kérdéseire rátérve:
A kamatok nélkül mintegy 600 millió dollár értékű adósságtörlesztésre az illetékes tárcaközi bizottság közel 800 millió dollár értékben fogadott be projekteket, amelyek megvalósítása az orosz kormányzat pozitív döntését is igényelte. A projektek megvalósulása az itthoni parlamenti vizsgálatok miatt és a partnereknél kialakult bizonytalanság következtében leállt. A törlesztés folytatására vonatkozó magyar sürgetésekre orosz részről először a közismert nemzetközi vállalásaik szerinti, vagyis a mintegy 15 évre elhúzódó törlesztést ajánlották. Ezt követően többszöri tárgyalás után az orosz fél szűk költségvetési lehetőségeire, valamint a Párizsi Klubbal aláírt megállapodásból eredő kötelezettségeire hivatkozva csak négyéves periódusra vállalta a maradék adósság törlesztését, éves egyenlő részletekben.
Az új helyzetben a kormány a tárcaközi bizottságot megszüntette, és kifejezte, hogy a korábban kialakult, a Magyar Államkincstárral elszámolási szerződéssel rendelkező projektek megvalósítása mellett kész megvizsgálni minden olyan törlesztési lehetőséget, amely a gyors megtérülést segíti elő. Kényszerűen tudomásul vettük, hogy a további adósságkihozatalban kiindulásként az orosz fél felajánlásai a mérvadók. Ugyanakkor a vállalkozókat felkértük, hogy orosz kapcsolataikon keresztül tegyenek meg mindent a mielőbbi költségvetési megtérülés érdekében.
Magyar részről a nemzetgazdaság érdekeit szem előtt tartva minél nagyobb mértékű törlesztés elérésére törekedtünk, már a négyéves periódus első időszakában. Ezt az orosz partner gázszállítás formájában vállalta, úgy, hogy magyarországi bevételének egy részét törlesztésként befizeti a Magyar Államkincstárnak. Orosz részről megjelölték azt a bankot is, amelyen keresztül ez a pénzügyi konstrukció lebonyolódik. Ezzel terven felüli ez évi törlesztést vállaltak.
Az államháztartásról szóló törvény a kormány kompetenciájába utalja a Magyarországgal szembeni államadósságok lebontásával kapcsolatos döntéseket, százmillió dolláros értékhatártól. Ennek megfelelően, a törvényeket betartva, az orosz felajánlás alapján az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a kormány elé terjesztette az adósságtörlesztésre vonatkozó komplett orosz ajánlatot, amelyben szerepelt az ön által említett pénzügyi konstrukció is.
Ami a megtérülés szintjét illeti, megnyugtathatom tisztelt képviselő urat, hogy a megtérülési százalék a vonatkozó 1034/1996-os kormányhatározatban foglalt követelményeknek megfelel, és ezáltal a költségvetés mintegy 10 milliárd forintos bevételre tehet szert.
Az orosz féllel való megállapodásban, mint az államadósság törlesztésének összes többi projektje esetében nem egyszerűen traktor-, hajó-, gépkocsi-, villamosáram- vagy földgázszállításról van szó, hanem pénzügyi konstrukcióról. A szóban forgó pénzügyi konstrukció alapjául szolgáló szállításokat természetesen magyar részről erre az egyedüli felhatalmazással és az ehhez szükséges feltételekkel rendelkező Mol Rt. fogadja, ha a konstrukció a cég érdekeinek megfelel. A magyar kormányzat nem kívánja befolyásolni a Mol Rt. üzletpolitikáját. Minden résztvevő azt csinálja, amire hivatott: a Mol Rt. a gáz fogadását végzi, hogyha az a pénzügyi konstrukció megfelel számára.
A magyar kormány nem szól bele abba, hogy a konstrukcióban beérkezett adósságtörlesztő árukat milyen módon értékesítik. Egy a feladata: a költségvetési megtérülés biztosítása.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
