SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ
SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ
SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Valamennyien örültünk, amikor az 1997-es költségvetési törvényben valódi forintok kerültek a közoktatási törvény ama paragrafusa mellé, miszerint a pedagógusok tovább- és átképzését folyamatosan meg kell oldani. A Művelődési Közlönynek ez a legutóbbi, telefonkönyvhöz hasonló száma 860 oldalon keresztül többezer továbbképzési lehetőséget sorol fel; ezek zömét egyetemek, főiskolák, óvónőképzők, pedagógiai szolgáltató intézmények, közoktatási intézmények adják - illetve jó néhányat kft.-k.
Ez önmagában véve nem lenne baj, ha a végzettségek zömét, mondjuk, oklevél vagy diploma igazolná. De ha a telefonkönyvet felütjük, a Művelődési Közlönynek ezt a különszámát, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezeknek a zöme nem ad mást, mint tanúsítványt; tanúsítványt, ami persze még mindig nem volna baj, ha tudnánk, hogy a képzés költségeit ki fedezi. Ez a közlöny, útmutató ugyanis azt mondja, hogy az itt szereplő számokat, a költségeket - mármint amit meg kell fizetni - a szervezők nem egységesen adták meg, így tehát csak tippelni lehet arra, hogy mennyi is az az összeg, ami az átképzést, továbbképzést fedezi.
Mindez még mindig rendben lenne, ha nem tudnánk, hogy az ez évi átképzési pénz 4,9 milliárd forint, és tavalyról is bennragadt másfél milliárd forint. Mindez természetesen még mindig nem volna baj, ha tudnánk, hogy az alkalmazáshoz szükséges kötelező továbbképzésre vonatkozó rendelet mikor jelenik meg, és pláne, hogy annak költségeit ki fogja fedezni.
Ezek után felteszem tehát a kérdést: milyen rendszerben történik a pedagógusok továbbképzése, és mikor láthatjuk az erre szánt pénz elköltésének tervszerű előkészítését? Köszönöm, államtitkár úr.
