BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyszabású nyugdíjreform általános vitája közeledik a végéhez. Ez az a nyugdíjreform, amelyet személy szerint én is és a szabaddemokrata frakció is támogatunk.
Ez a nyugdíjreform arról szól, tisztelt képviselőtársaim, hogy eddig volt egy nagy egységes országos nyugdíjrendszerünk, ahova az ember húszéves korában befizette a járulékot, és aztán hetvenéves korában leste, hogy a parlament milyen nyugdíjemelést fog megszavazni, teljesen függetlenül attól, hogy ő mennyit fizetett ötven évvel korábban a nyugdíjalapba.
Nem mi, nem is a csúnya nyugati tanácsadók, hanem az egyszerű ember veti fel évek óta, hogy hova lett az a járulék, amit én évtizedekkel ezelőtt befizettem. Ez a nyugdíjreform arról szól, hogy az a járulék, amit én befizettem, legyen az enyém. Ne attól függjön az, amit én nyugdíjként kapok hetvenévesen, hogy az akkori parlament majd mit fog dönteni, hanem attól, hogy én mit fizettem be! Ez a reform lényege, és ezért támogatjuk.
Ezt a reformjavaslatot kétféle kritika éri itt a Házban. Az egyik a komolytalan kritika. Torgyán József ma megismételte azt a gondolatát, hogy (emelt hangon folytatja:) előbb tessék növekedést biztosítani, előbb tessék megszüntetni a feketegazdaságot, és majd aztán jöjjön a nyugdíjreform!
Ez ugyanaz, mint amikor harminc évvel ezelőtt azt mondták, jó, fel lehet szabadítani az árakat, csak előbb tessék biztosítani a gazdasági egyensúlyt az országban - holott éppen az árak felszabadításával lehetett biztosítani a gazdasági egyensúlyt! Ugyanígy nem lehet előbb kiküszöbölni a feketegazdaságot, hiszen ez a nyugdíjreform a legfontosabb eszköze annak, tisztelt képviselőtársaim, hogy a feketefoglalkoztatást mint a feketegazdaság egyik fő formáját korlátozzuk. Tehát ezzel a kritikával, ami ugyanolyan komoly, mint a harminc évvel ezelőtti reformellenes kritika, nem érdemes bővebben foglalkoznunk. Hiszen tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerünk válságban van, és hogy ennek a válságnak nem csak demográfiai okai vannak - az csak az egyik oka. A másik oka a foglalkoztatás csökkentése, a harmadik oka a feketefoglalkoztatás. És ez az alternatív gazdasági program, amit én többször végigolvastam, egy szót sem tartalmaz arról, hogy ezt a problémát hogyan lehetne megoldani!
A másik komolytalan kritika úgy szól, hogy itt mindenki rosszul jár - hallhatták a Fidesz vezérszónokától, Selmeczi Gabriellától -; rosszul járnak a fiatalok, az idősek, az öregek, a bénák, a betegek, csak a pénzügyi körök járnak jól. Kik azok a pénzügyi körök, tisztelt képviselőtársaim? Kik lesznek a magánnyugdíjpénztárak tulajdonosai?
Mindenki, aki oda befizeti a járulékát. Azok az úgynevezett pénzügyi körök, amelyek jól járnak, azaz először több százezer, később több millió magyar állampolgár, aki mint befizető, maga is résztulajdonosa ezeknek a magánpénztáraknak- ezt a kritikát tehát szintén nem lehet komolyan venni, hiszen nonprofit vállalatok lesznek, amelyek nem nyereségre törekednek, hanem a saját tagjaik későbbi nyugdíját fogják biztosítani. Azt gondolom, hogy ezeket a komolytalan kritikákat nyugodtan félretehetjük.
(11.30)
Van azonban - és ezt mondjuk ki - egy komoly kritika is. Ezzel a komoly kritikával foglalkoznunk kell. Az általános társadalombiztosítás és ezen belül az általános nyugdíjbiztosítás - az, hogy az idősek létbiztonságát egy nemzeti országos kockázatközösség biztosítja -, ez bizony a XX. századi Európa nagyon fontos vívmánya! Az, hogy mi valamennyien felelősek vagyunk azért, hogy az idősek megélhetése biztosítva legyen; az, hogy mindenki befizeti a nyugdíjjárulékát, és minden munkáltató fizeti a járulékot, és utána egy nemzeti nyugdíjpénztár vagy a költségvetés - ez országonként különböző - mindenki számára biztosítja a nyugdíjat, ez egy nagyon szép eszméje a XX. századi Európának.
Nagyon megértem Kis Gyulát és másokat, akiknek fáj a szívük ezért a rendszerért, mert egy nagyon fontos vívmánynak tartják ezt a rendszert. Mi is annak tartottuk az elmúlt évtizedekben, különösen amióta a hatvanas évek vége óta tényleg az egész lakosságra kiterjedt. De látni kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az elv csak egy dolgot hagyott figyelmen kívül: az érdekeltség elvét. Azt az elvet, hogy vajon tényleg befizeti-e mindenki a maga és az általa foglalkoztatott járulékát. Azokban az országokban, ahol egy konszolidált piacgazdaság működik évtizedek óta, és természetes - ha nem is mindenki, de - szinte mindenki számára, hogy fizesse a járulékot, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, ott is meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. Csak ott a probléma nem olyan súlyos, mint nálunk, ahol tényleg felfordult az egész világ, ahol tényleg a korábbi állami szektorból most egy nagyon sokféle magánszektor lett, és ahol munkáltatók százezrei és foglalkoztatottak sok százezrei bizony úgy gondolják, hogy jobban járnak, ha nem fizetnek járulékot, hiszen semmi bajuk nem lesz. Egy ilyen helyzetben egy ilyen országban sürgetőbb feladat az, hogy olyan nyugdíjrendszert építsünk ki, amely nagyon masszív, ellenállhatatlan érdekeltséget teremt a járulékfizetésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a nyugdíjreform ilyen. Egyfelől a maga kétharmadával... - háromnegyedével, sajnos, fenntartja a nemzeti kockázatközösséget, de azzal az egynegyedével - hogy behozza a tőkefedezeti elvet - nyíltan és durván behozza azt, hogy annyi nyugdíjat kapok, amennyit én befizettem aktív koromban. Ezzel egy ellenállhatatlan érdekeltséget teremt abban, hogy fizessen járulékot, hogy a valódi jövedelme alapján fizesse a járulékot.
Felteszik a kérdést, hogy miért nem elég nekünk az önkéntes nyugdíjbiztosító pénztár, miért kell a kötelező. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert az önkéntes pénztárba mindenki annyit fizet, amennyit akar, és az önkéntesbe befizetett pénzből nem következik az, hogy ugyanannyit kell bevallania és fizetnie a nagy közös tb-be is az első pillér alapján. Csak ez a kötelező magánpénztár biztosítja ezt a nagyon kemény, ellenállhatatlan érdekeltséget a járulékfizetésben, és ezért jó ez a rendszer.
Még egy utolsó mondat: azért jó ez a rendszer a mai nyugdíjasoknak és a közeljövő nyugdíjasainak is, mert ha hatékony érdekeltség van a járulékfizetésben ma - nemcsak a magánpénztárban, hanem az első pillérben, a nagy pénztárban is -, akkor nagyobb garancia van arra, hogy a mai nyugdíjasok és a közeljövő nyugdíjasai is, akik még nem az új rendszerben nyugdíjasok, meg tudják kapni az őket megillető nyugdíjat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
