DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvénytervezetben a kormány a feketegazdaság felszámolását célozza meg, amit nekünk ellenzékieknek, kereszténydemokrata képviselőknek tulajdonképpen örömmel kellene üdvözölnünk. A gondunk csak az, hogy ez a törvénytervezet igen kis mértékben járul hozzá ezen jelentős probléma megoldásához.
Nem a gazdasági feltételrendszer gyökeres átalakításával operál, hanem a törvénytervezethez hasonló morzsákkal - mint például most ez a bélyeggyűjtési akció - nyugtatja meg saját lelkiismeretét, és vezeti félre a közvéleményt. A törvénytervezet ellen a legfontosabb kifogásunk az, hogy igen szűk magánszemélyi munkáltatók - ki se tudom mondani, ez egy nagyon furcsa elnevezés - körére, főleg a mezőgazdasági őstermelőkre terjeszti ki a hatályosságát. Az indoklásban azt magyarázza, hogy az évközi változás, a számviteli és egyéb feltételrendszer komoly megzavarását jelentené, hogyha ettől bővebb, a szürke- vagy feketegazdaság szélesebb szegmensére terjesztené ki esetleg.
Ez az indoklás azért is nehezen érthető, mivel a tervezet nem tervezi 1998. január 1-je után sem ettől szélesebb területre kiterjeszteni a hatályát. Ha azt szeretnénk, hogy az alkalmi munka legalizálása megtörténjék szélesebb területen, akkor ettől jóval nagyobb munkaadói kört, például az idényjellegű munkát jelentősen igénylő mező- és élelmiszergazdaság, mondhatnám az építőipart, de különösen a szolgáltatás, a kereskedelem területét is ki lehetett volna jelölni erre a lehetőségre. Igaz ugyan, hogy a sajtóban az illetékesek utólag nyilatkoztak arról, hogy '98. január 1-je után szándékukban áll a kibővítést megtenni. Legalább a sajtóból ezt megtudtuk! Az indoklásban azonban erről jó lett volna szót ejteni, hogy mi, képviselők, a törvénytervezet indoklásából tudjuk ezt meg.
Van néhány dolog, néhány paragrafus, amit úgy ítélünk meg, hogy nagyon jó lenne módosítani. A 2. § (1) bekezdésében megjelenő munkadíj alsó határa egyben a táblázat alsó határát is jelenti, ami 700 forint/nap. Ha ezt havi átlagban nézzük, figyelembe véve a 17 500 forintos minimálbért, és 22 munkanap/hónappal számolunk, akkor ennek az értéknek 800 forint/napnak kellene lennie - érvényesíteni kellene itt is a minimálbért.
A 2. § (3) bekezdésében tárgyalt előnyugdíjas miért nem végezhet alkalmi munkát? - kérdezzük. Ki lehetne talán kötni, a 2. § (1) bekezdésében meghatározott idő 60 százalékánál többet nem dolgozhat, nem teljesíthet, de ne legyen teljesen kizárva a legális jövedelemszerzésből.
(20.30)
Úgy véljük, hogy a feketemunkát az ilyen diszkriminációk inkább gerjesztik, minthogy szűkítenék.
Az a véleményünk, hogy a 8. § 2. pontját át kell alakítani, mivel ahhoz, hogy az adóelőleget visszakaphassa az, aki 250 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezik, akkor azt nyilván jelentenie kell az APEH-nek és kérnie kell a visszafizetést. Tehát mindig jelentéskötelezett a munkavállaló, vagy ő fizet, vagy őneki fizetnek; eszerint át kellene alakítani.
Gondot okoz a mezőgazdasági kistermelőknek - ahol valamennyien tudjuk, milyen alacsony a jövedelmezőség -, hogy igen nagy járulékfizetési terhet ró rájuk ez a törvény. Ha a kormány által javasolt sávos járulékfizetés mértékét fogadjuk el, amit borzasztóan magasnak tartanak, akkor 1200 forintot kellene fizetni, mondjuk, egynapi 1500-1800 forintos munkavégzés esetén. Ezért azt gondolom, ennek mértékét, ha nem is az általuk korábban, a kormánnyal való tárgyalás időpontjában kért 200-300 forintra, de mindenképpen csökkenteni kell az 1200 forintról.
Még egy dologról szeretnék szólni. A szociális bizottsági ülésen hiányoltuk az Egészségbiztosítási Önkormányzat szakmai véleményét erről a benyújtott törvénytervezetről. Megkaptuk; gondolom, képviselőtársaim is a kezükben tartják, és nemcsak a költségvetési bizottság tagjai kapták meg ezt az anyagot. Akkor a bizottsági ülésen is elmondtam: nagyon sajnálom, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár éppen a saját delegálásának biztosításával volt elfoglalva és nem egy ilyen jelentős törvénytervezet szakmai vitájával.
Furcsa ez az anyag. Csak idézni szeretnék belőle két-három megfogalmazást:
Az első azt mondja, hogy a törvénytervezet nem érheti el a célját, a legkevésbé sem alkalmas a magyar gazdaságban a feketefoglalkoztatást kiváltó érdekek megszüntetésére, de még kiszürkítésére sem. A tervezet elfogadása és megvalósítása csak kudarcot eredményezhet a kormány számára. Nem illeszkedik a jelenleg hatályos jogi infrastruktúrába, nem törvényi szintű szabályozást igénylő kérdés. A törvénytervezet az alkalmi foglalkoztatottak körét - miután hatálya a természetes személy munkáltatókra vonatkozik, leszűkíti az alkalmi munkásokra, egy bizonyos napszámosi körre, a globális munkaerőpiac elhanyagolható szegmensét célozza meg. A hatályba léptetés tervezett időpontja véleményük szerint a közbeszerzési törvényben foglaltak alapján irreális.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
No persze bennem is felmerült a kétség, hogy ezt valóban el lehet-e fogadni komoly szakmai anyagnak az Egészségbiztosítási Önkormányzat részéről. Ezt nem tudom megítélni, de úgy tűnik, nem volt előzetes egyeztetés a törvény beterjesztői és az egészségbiztosítási vagy tb-önkormányzat között. Vagy ha igen, akkor a kormány vagy a beterjesztők nem vették figyelembe azokat az alkotmányos és jogi aggályokat, amelyek ebben az anyagban meg vannak fogalmazva. Lehet, hogy ez az anyag minősíti azt az Egészségbiztosítási Önkormányzatot, amely delegálása ellen mi annak idején tiltakoztunk.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)
