GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen, ilyenkor már a képviselők állóképességét, jobban mondva ülőképességét eléggé igénybe veszi az egész napos munka, a Független Kisgazdapárt ezért - mint ahogy az előbb is mondtam - jobban örült volna, ha tévéidő alatt, napközben, az ország nyilvánossága előtt tárgyalhatta volna ezt a nagyon fontos törvénytervezetet, mert még egyszer mondjuk, nemcsak pár tízezer ember az, akit közvetlenül érint ez az alkalmi munkavállalói könyv, hanem úgy érezzük, hogy hosszú távon az egész társadalmat, legalább is a vidéken élő lakosságot is jelentősen érinti.
Örülök, hogy sok kormánypárti képviselő kifejtette, és én is a közteherjegy értékével kezdeném: hogy a konstruktivitásunkat mutassuk, beadtam tegnap Nemes Miklós képviselőtársammal három módosító indítványt is. Tehát ez nemcsak úgymond mereven elutasítás, hanem a konstruktivitás jelképe, amit önök mindig az ellenzéki képviselőkön követelnek. Beadtunk két formait és egyet, ami jelentős tartalmi változtatást igényel. A közteherjegy értéke - hogy következetesen ragaszkodjunk a kormány előterjesztéséhez, és ott próbáljunk változtatni - a magyar mezőgazdasági jövedelemviszonyokból ítélve, hisz ma Magyarországon az árbevétel-arányos nyereség 3-4 százalék, higgyék el képviselőtársaim, nem több ma Magyarországon, állattenyésztésben sokszor még kevesebb; szinte egyszerre kapja meg a pénzt, amit belefektet az állattenyésztésbe, úgymond, az állatba, de semmi nyereség szinte nem rakódik rá, a növénytermesztésben is általában 6-7 százalék a nyereség.
(21.40)
Tehát a közteherjegy értékét, amely a törvényjavaslat mellékletében olvasható, az öt sávban - önök, a kormány az első sávban 600 forintban jelölte meg a 700 és 1199 forint között kifizetett munkadíjhoz kapcsolódó közteherjegy értékét -, én ezt 100 forintban határoznám meg, és az összes többi sávnál is, tehát mindig hatodolva, tehát hatodrészt kellene csak közteherjegy értékeként befizetni az illetőnek.
Úgy érzem, ezt tudná gyakorlatilag a mai magyar mezőgazdasági viszonyokat, jövedelmi viszonyokat tükrözve valahogy elfogadni a társadalom, különben higgyék el, képviselőtársaim, ugyanaz lesz, mint a havi 1800 forintos egészségügyi hozzájárulással, nem fogja elfogadni a magyar vidék, a parasztság. És ha itt egypár gondolatot megengednek:
Valóban az a kérdés, a fő kérdés, hogy mi a célja ennek a törvénytervezetnek. Nyilván az a célja, hogy valahogy, akik eddig feketemunkát végezve, teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak - előbb hallottuk Bársony képviselő úrtól is -, azok, mondjuk, egy nagygazdánál, aki akár 50 alkalmazottat foglalkoztat, és semmi biztosítéka nincs annak az 50 embernek, kapják meg, hogy akár alkalmi munkavégzéssel két év alatt megszerezhessék azt a 180 napos biztosítási időt, ami szükséges a munkanélküli-ellátásban maradáshoz. Ez egy nemes cél. Tételezzük fel, hogy mindenki ilyen nemes céllal közelítette meg, amikor a törvénytervezet elkészült.
Igen ám, de a magyar viszonyokhoz ha ragaszkodunk, itt Magyarországon, még egyszer mondom, csak az a történelmi fejlődés áll a mezőgazdaságban dolgozók előtt, hogy ahogy Nyugat-Európában, a magyar viszonyoknak megfelelően Magyarországon akár 150-200 ezer életképes családi magángazdaság kell ahhoz, hogy megindulhasson a mezőgazdaság fejlődése - most körülbelül 10-15 ezer van csak -, és ahhoz az kell, hogy a mostani, szinte cselédsorban élő, egyik napról a másikra tengődő emberek, akik valóban szinte cselédviszonyban élnek, de valami kis földdel rendelkeznek, de nincs anyagi erejük, és az államtól sem kaptak támogatást, hogy önálló családi gazdálkodást folytassanak; azoknak kedvezhetne ebben az átmeneti időszakban valóban az, ha az alkalmi munkavégzésüket, mert nyilván ezen emberek többsége alkalmi munkavégzést végez, ezek valahogy tudjanak a parasztpolgárosodás irányába megindulni, tudjanak családi magángazdaságot alkotni. Ahhoz valóban az kell, hogy a későbbiekben - és egyetértek a céllal, hogy legyen nyugdíjalapjuk, kapjanak minimális egészségügyi ellátást - valahogy jegyezve legyenek, vagy akár az előbb mondott 180 napos biztosítási időt két év alatt megszerezhessék.
Igen, de ezt elsősorban gazdaságpolitikával, megfelelő jövedelemtermeléssel lehetne a mezőgazdaságban segíteni! És még egyszer mondom, ha még azt a pár tízezer családi magángazdaságot is - ahogy képviselőtársam, Kávássy képviselőtársam nagyon szemléletesen kifejtette - még jobban megsarcoljuk - mert az egy sarcpolitika, ha most önök jóváhagyják ezeket a közteherjegyértékeket, a 600-tól a napi 1800 forint/nap adó, mert a közteherjegy egy adóforma -, hát akkor ellehetetlenül még az a pár ezer, pár tízezer családi magángazdaság is!
Tehát így nem lehet megközelíteni ezt a kérdést, s még egyszer mondom, a Független Kisgazdapárt sem tartalmában, sem idejében nem tartja alkalmasnak most ezt a törvényjavaslatot.
Még egyszer mondom, van-e jövedelme a parasztságnak, ez itt a kérdés. Mivel nincs, csak 3-4 százalék árbevétel-arányos jövedelme, ezért nem tudja elviselni, még ha akarja se, mint ahogy az emberek is a paraszttüntetés, a gazdatüntetés alkalmával Kiskőrösön elmondták, nem arról van szó, hogy megtagadja, hanem nincs miből! - nincs miből kifizetni a havi 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást! Én mint agrármérnök és a vidéket járó ember, aki tényleg naponta járom a vidéket, mondom, erre nincs a gazdáknak, annak az egy-két embert foglalkoztató gazdatársadalomnak pénze, hogy ezt a közteherjegyértéket kifizetné.
Ezért kérem, ha már nem vonják vissza, 72 százalékos kormánytöbbségtől eleve illúzió lenne kérnem, hogy vonják vissza, napolják el, ne zárják le az általános vitát, és vonják vissza a törvénytervezetet, nyilván nem vonják vissza; de ezért kérem a tisztelt képviselőtársakat és a kormányt, a miniszter urat, Kiss miniszter urat, hogy mindenképp legalább a legminimálisabb, jelen esetben én úgy mondom, egy magyar agrárröghöz teljesen alkalmazkodó közteherjegyértékeket, amiket mondtam, és beadtam a módosító indítványomat, ezt támogassa a tisztelt kormányzat, talán így még el lehetne fogadtatni.
Hosszú távon természetesen meg kell oldani a feketemunkát, meg kell oldani, hogy az alkalmi munka jegyezve, regisztrálva legyen, de azért tisztelt képviselőtársak, amikor az országban hatalmas mérvű pazarlások vannak - és befejezésül kénytelen vagyok ezt elmondani -, amikor hatalmas pazarlás van, több tízmillió forintos végkielégítések, a bankok híznak, több mint harminc kereskedelmi bank van, márványpaloták épültek, és minden egyéb pazarlást elmondhatnánk, de most csak az Egészségbiztosítási Pénztár több száz milliós pazarlásáról, de mondhatnánk bármilyen más dolgot, ami jellemzője ma itt magyar társadalmunknak, akkor nézzük meg, mibe fog kerülni ez az alkalmi munkavállalói könyv! Nyilván sok százezer forintba a kinyomtatása, talán több millió forintba a bevezetése. Az adminisztrációs teher, amely most már a települési jegyzőket és a munkaügyi központok munkatársait érinti, hát az se egy fillérbe fog kerülni, hanem nagyon sok pénzbe kerül!
Kiszámították-e, tisztelt miniszter úr, és megtörtént-e az a hatásvizsgálat, hogy milyen pénz fog befolyni a közteherjegyértékekből, mi lesz az input, és mi lesz a bevétel, és mi lesz a kiadási oldal? Azt hiszem, nagyon minimális lesz az a forrás, amit a tisztelt költségvetés ebből be fog szedni, az idegileg amúgy is feszült társadalmat, a parasztságot a gazdatüntetésekkel - ugye, ötvenegy év után idén voltak tavasszal először gazdatüntetések - újra fölbolygatja, ha önök ezeket a közteherjegyértékeket fogják bevezetni. Én óvom önöket, és talán még az Alkotmánybíróságtól is óvom önöket, mert ugye a nagy kormány szakértelmét sajnos nem bizonyítja, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a havi 1800 forintot, és nincs kizárva, hogy most is nem ítéli-e majd alkotmányellenesnek egy-két passzusát ennek a dolognak.
Tehát az, ami kiadásoldalként jelentkezik, az alkalmi munkavállalói könyv, az adminisztrációs teher, az az egész apparátus, amely ezt majd vezényelni fogja, azzal szemben az a minimális bevétel, amelyet így most szinte adó formájában oda tesznek... Alkalmas-e az időpont, tisztelt képviselőtársak, ez itt a kérdés! Távlatilag, amikor Nyugat-Európában természetesen monitoring rendszer van, minden információt megszereznek és gyakorlatilag teljes informatikai rendszerrel működtetik akár csak a mezőgazdasági rendszert, jogosnak tarthatnánk, de ebben az időpontban, amikor 3-4 százalékos jövedelem van, és idegileg teljesen feszült a parasztság és feszült társadalom van, nem hiszem, hogy most van a megfelelő időpont és jó így a dolog.
Ha önök mégis vállalják ezt a kockázatot, akkor kérem önöket, hogy gondolják át, és mindenképp a kisgazda javaslat legyen, tehát az önök által bevezetett közteherjegyértéknek a hatodrészét terheljék csak rá a parasztságra. Köszönöm, hogy meghallgattak.
