DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Parlament! Képviselő úr interpellációjának első felében úgy fogalmazott, hogy a földkiadó bizottságok nagy része a törvény előírásait be nem tartva, a helyi hatalmi manipulációk, korrupciók, visszaélések melegágya lett, azok eszközévé vált. Engedjék meg, hogy a parlament színe előtt védelmembe vegyem a földkiadó bizottságokat. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Azok nagy része tisztességes ember volt, aki megpróbálta a kárpótlást a maga módján, társadalmi munkában, szerény költségtérítéssel végrehajtani. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült százszázalékosan.
Az interpelláció további részére a következőt tudom válaszolni:
A Csépai Tisza menti Mgtsz területén alakult földkiadó bizottság működésével kapcsolatos interpellációjában leírtak véleményem szerint félretájékoztatáson alapulnak, és ezért néhány dolgot tisztázni szeretnék.
1. A részarány-tulajdonú földterületek esetében a földkiadó bizottságok nem földosztást hajtottak végre, hanem földkiadást. Fosztogatni nem lehet őket, mert jelentős részük már régen megszüntette tevékenységét. Azt is tudjuk, hogy a parlament az elmúlt év végén mandátumukat megszüntette, tehát jelen időben nyilatkozni erről a kérdésről nem indokolt.
2. Az FM-hivataloknak nem kellett jóváhagyniuk a földkiadó bizottságok határozatait, mivel a földkiadó bizottságok felett felügyeleti jogkört sohasem gyakoroltak. Jogkörük a földkiadó bizottsági határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálásánál volt, ott is csak korlátozott.
3. Minden szövetkezet működési területén csak egy földkiadó bizottság alakult. Mivel egy földkiadó bizottság működési területéhez általában több település is tartozott, a nevezett törvény 2. § (4) bekezdése lehetőséget biztosított munkacsoportok létrehozására. A munkacsoportokon belüli létszámot nem korlátozták.
4. Az ön által említett érdemi munka elkezdése, illetve a földkiadás befejezése a törvény első hatályos formájában nem volt időbeli korlátok közé szorítva.
5. Kétségtelen tény, hogy a Szolnok Megyei Főügyészség több esetben vizsgálta a nevezett földkiadó bizottság működését. Ügyiratában a földkiadó bizottság összetételét és működését törvényesnek minősítette.
6. Az elmúlt néhány évben a Földművelésügyi Minisztérium szakfőosztályai a bejelentéseket követően több ízben a helyszínen is vizsgálták a csépai témát és a földkiadó bizottság működését. A vizsgálatok rendre a földkiadó bizottság törvényes működését bizonyították. Minden esetben megállapítást nyert, hogy a bejelentések ellentmondásosságukon túlmenően általában megalapozatlanok voltak, és gyakran rágalmazássá fajuló vádaskodásokat is tartalmaztak. Az ilyen esetek miatt ment el a földkiadó bizottságok tisztességes tagjainak a kedve attól, hogy a folyamatokat végigvigyék.
Végezetül a konkrét kérdéseire a válaszom a következő:
Magyarország tudomásom szerint jogállam. A tájékozatlanságból és az indulatokból fakadó vélt sérelmeket orvosolni nem lehet, de nem is szabad. Ellenben ha a sérelmek törvénysértésen alapulnak, azokat a jogi út igénybevételével igenis orvosolni kell. A '93. évi II. törvény 11. § (3) bekezdése a jogorvoslat lehetőségét egyértelműen szabályozza.
Nem értem, miért beszél kisemmizett részarány-tulajdonosokról. A földkiadási folyamat még nem zárult le. A kormány eltökélt elhatározása, hogy programjának a földtulajdon-rendezésre vonatkozó részét egyértelműen végrehajtja, és a részarány-tulajdonú földek kiadását minél előbb véglegesen befejezi.
Másrészt: a tiszaugi földkiadó bizottság és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei FM-hivatal tevékenysége ellen már több esetben bírósági keresetet nyújtottak be. A független bíróság a felperes keresetét ez idáig minden esetben elutasította, legutóbb 1997. február 12-én a Pf. 20100/1997/4. számú végzésben.
Nem értem azt sem, hogy mit ért jogtalan telekkönyvezésen. Tudomásom szerint a körzeti földhivatalokhoz csak jogerős földkiadási határozatok kerülhetnek be. Egy határozat attól még nem törvénysértő, hogy azt valaki annak nevezi. 1996. december 31-ig az 1993. évi II. törvény 10. § (4) bekezdésében megnevezett megyei földművelésügyi hivatal feladata volt fellebbezés esetén a törvénysértést megállapítani, a törvénysértő határozatot megsemmisíteni, és szükség esetén a földkiadó bizottságot új eljárásra utasítani.
Remélem, hogy válaszommal sikerült aggályait eloszlatni. Kérem, hogy legyen szíves tájékoztatásomat elfogadni.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
