DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr rendkívül életszerűen foglalta össze azokat a gondokat, amelyek egy-egy jogszabálynak a végrehajthatósága tekintetében jelentkezhetnek. Én azzal tökéletesen egyetértek, amit a képviselő úr megfogalmazott, hogy olyan jogszabályokra van szükségünk még a környezetvédelem területén is, amelyek szigorúak legyenek, de végrehajthatóak.
A képviselő úr által említett példa kapcsán: azért engedje meg azt a kitételt, hogy sajnálnám, ha nem tudná az az üzemeltető, aki egy szennyvíztelepet üzemeltet, hogy milyen minőségűek azok a szennyvizek, amelyek a csatornából a szennyvíztelepére bekerülnek, illetőleg milyen minőségű az, amelyet kibocsát a szennyvíztelepről. Ez feltételezi számomra azt is, hogy esetleg a saját technológiáját sem ismeri, de feltételezem, hogy a képviselő úr sem erre gondolt akkor, amikor az interpellációját megfogalmazta.
A képviselő úr utalt arra a kormányrendeletre, amit 1996-ban alkottunk meg, pontosan a veszélyes hulladékokra vonatkozóan. Pontosan ezért engedje meg a képviselő úr, hogy egy picit hívjam egy kis jogértelmező sétára, hiszen a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály - ahogy ön is említette - eléggé, hogy úgy mondjam, szerteágazó, és több értelmezést igényel. Feltételezem, ha ezen végigmegyünk, akkor a képviselő úr által feltett interpellációra megnyugtató választ fogok tudni adni, és a jogértelmezés alapján ön meg fogja tudni nyugtatni azokat is, akik ennek az interpellációnak a feltételére sarkallták.
Hangsúlyoznám, hogy a rendelet hatálya, tehát amire ön is utalt, a veszélyes hulladékokra terjed ki. A hulladék abban az esetben veszélyes - ahogy ön is megfogalmazta -, ha az 1. számú mellékletben megfogalmazott tulajdonságok legalább egyikével rendelkezik, és itt hangsúlyozom, hogy "legalább egyikével."
A következő a 2. melléklet, amelyben viszont a kommunális szennyvíztisztításból származó, ipari szennyezéssel terhelt iszapok szerepelnek. Ez azon hulladékokat sorolja fel, amelyek nagy valószínűséggel - és itt szintén aláhúznám ezt, hogy nagy valószínűséggel - mutatnak ilyen tulajdonságot. Az ipari szennyvizek nevesített, veszélyességi osztályba azonban nem sorolt hulladékoknak tekintendők.
A következő, amit szeretnék elmondani a képviselő úrnak: pontosan az igen változó összetétele miatt - ahogy azt a képviselő úr is említette - nincs veszélyességi osztályba sorolva a szennyvíziszap. Ezt a besorolást kell a termelőnek, illetőleg a szennyvíztelep üzemeltetőjének - és itt megint csak aláhúznék egy szót: - a legnagyobb környezeti veszélyt jelentő összetevő veszélyességének megfelelően elvégezni. Ez azonban nem kötelezettség. Erre nem kötelezhető, ezt, amennyiben ő nem végzi el a saját maga megnyugtatása érdekében, abban az esetben az elsőfokú környezetvédelmi hatóság végzi el, és ekkor helyette egy államigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg ezt a besorolást.
Természetesen ez ellen jogorvoslati lehetőségnek is helye van, illetőleg az államigazgatási eljárást peresíteni is lehet. De én azt gondolom, pontosan az üzemeltető érdeke az, hogy a saját megnyugtatása érdekében ez megtörténjen; és neki lehetősége van arra is, hogy azoknak a szennyvizeknek a minőségét is meghatározza, amelyeket az ő tisztítójára bocsátottak, hiszen a közigazgatási eljárásban az önkormányzatoknak, illetőleg a jegyzőknek lehetőségük van arra, hogy erre kötelezzék a tisztítóra rábocsátókat. Ez egyébként a minőségi összetevőket folyamatosan, laboratóriumi vizsgálatokkal is ellenőrizheti.
Én azt gondolom, abban egyetérthetünk mind a ketten, a képviselő úr és én is, hogy a tisztítási hatásfok ebben rendkívül fontos, ami viszont a technológiától, illetőleg az üzemeltetői felelősségtől függ.
A képviselő úr két kérdésére a válaszom tehát a következő: a minősítés nem kötelező. Ha ezt a hatóság vitatja, akkor a tulajdonos által végzett besorolás megfelelőségét a tulajdonos kérheti, a mérések költségeit a piaci viszonyok határozzák meg; én a milliós nagyságrendet kicsit túlzónak tartom, de ha szükséges, akkor a jogszabályon még ebben a tekintetben lehet igazítani. És hozzátenném még azt is, hogy a legnagyobb veszélyt jelentő összetevő alapján lehetséges ez, tehát ez egyfajta kontinuitást és folyamatosságot is biztosít.
A veszélytelennek minősített hulladék egy év múlva és később is annak tekinthető, hiszen a limitet a legnagyobb veszélyességi osztályt jelentő hulladék jelenti.
(15.20)
Kérem a képviselő urat, saját maga és az ön környezetében levő szennyvíztelep-üzemeltetők megnyugtatására is fogadja el ezt a választ tőlem, azzal együtt, hogy az üzemeltetők felelőssége és az ő technológiai felelősségük is ebben elég nagy.
Megköszönöm képviselőtársaim megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
