DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Így a társadalombiztosításról szóló új nagy törvénycsomag vitájának vége felé egy olyan dologról szeretnék beszélni, amit több alkalommal megemlítettem már.
Már egy évvel ezelőtt itt a parlamentben rendezett társadalombiztosítási témájú vitanapon is föltettem kérdéseket ezzel kapcsolatban, ám mégsem megoldott kérdés, és nem is látszik igazán az a hosszú távú koncepció, aminek mentén a kormány elképzeli a megoldást, és ez a munkahelyi baleset-biztosítások rendje. Ez egy rendkívül súlyos kérdés. Ezt, azt hiszem, önök is tudják, mindenhol a világon nagyon komoly problémaként kezelik, a munkahelyen történő baleseteket, azok következményeit, valamint a foglalkozással összefüggésben, illetve annak következtében bekövetkező megbetegedéseket, rokkantságokat. Ez egy nagyon fontos témakör, amelyben úgy kell gondolkoznunk, hogy hosszú távon a munkaadókat érdekeltté tegyük abban, hogy a munkahelyen a dolgozók számára a balesetvédelmet és az egészségvédelmet megfelelő mértékben biztosítsák, ez legyen nekik az olcsóbb megoldás, és ne az, hogyha ezek elmulasztása esetén munkahelyi balesetek vagy megbetegedések jönnek létre.
Azért is rendkívül fontos ez a rendszer, mert nyugodtan mondhatom azt, hogy szinte minden országban, ahol ez kiépített rendszer, az egészségvédelem és a betegségmegelőzés legszélesebb rendszerét alkotja. Hiszen az emberek idejük jelentős részét a munkahelyen töltik, a környezeti ártalmak igen jelentős része a munkahelyen éri vagy érheti őket, és miután olyan sok időt ott töltenek, igen gyakran a balesetek is a munkahelyeken érik őket. Tehát a munkahelyeken folytatott egészségvédelem, mondhatjuk nyugodtan azt, hogy talán az ország legszélesebb körére kiterjedő egészségvédelmi tevékenységet jelent.
Tehát ez már két rendkívül súlyos ok.
A harmadik ok az, hogy a munkaadók számára is rendkívül fontos, hogy működjék egy ilyen rendszer az országban, hiszen a munkaadók számára is olcsóbb egy ilyen nagy kockázatközösségbe fizetni a járulékot. Mert mi történik? Ha nincs ilyen típusú biztosítás, akkor a munkaadónak a balesetből, megbetegedésből következő összes hátrányát fizetni kell a munkavállaló számára. Ezért is alakultak ki az ilyen nagy kockázatközösségek. Éppen ezért érdekeltek a munkaadók is abban, hogy működjék ilyen rendszer, és a nagyon jó és nagyon pontos körülhatárolásban érdekelt minden szereplő, hiszen abban az esetben, hogyha a munkavállalónak perek során keresztül kell érvényesítenie a jogosultságait a munkaadóval szemben, az egyfelől óriási terhelés az igazságszolgáltatási apparátusnak, nagyon hosszú időt jelent a munkavállalónak, nagyon sokba kerül, megdrágítja a rendszert az, hogy közbeiktatódik egy ilyen komoly jogi procedúra.
Tehát a munkahelyi balesetbiztosítás rendszere egy alapvető és meghatározó rendszer kell, kellene hogy legyen Magyarországon, és erre már fölhívtam a figyelmet ezelőtt egy évvel is, hogy a társadalombiztosítás átalakítása során ez a kormány gondolkodásából kimaradt. Kimaradt azért, mert nem gondolta végig, hogy a nyugdíjrendszer átalakításával, az egészségbiztosítási rendszer, egészségbiztosítási törvény kialakításával párhuzamosan létre kellene hozni - és erre kész koncepciók voltak korábban - a munkahelyi baleset-biztosítási rendszert.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy baleseti és foglalkozás-egészségügyi biztosítást alakítsunk ki. Ez ügyben a kormány már tett egy nagyon komoly és a biztosítási rend kialakítását megnehezítő lépést azzal, hogy hosszú távú koncepció hiányában, pillanatnyi megtakarítások érdekében - éppen 800 millió forint megtakarítása érdekében - kivette a társadalombiztosítási ellátási körből a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok finanszírozását. Ez egy nagyon súlyos negatív lépés volt, tisztelt képviselőtársaim, mert miután nem volt a kormánynak hosszú távú koncepciója, azt sem gondolta végig, hogy vajon az a foglalkozás-egészségügyi orvos, aki bármilyen rendelet alapján bármilyen jól is keres, de közvetlenül a munkaadótól kapja a jövedelmét, az az orvos kiszolgáltatott a munkaadónak. Azért fontos, hogy közbe legyen iktatva egy olyan kötelező, munkaadói járulékból finanszírozott baleseti és foglalkozás-egészségügyi biztosítás, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvosokat ne a munkaadó közvetlenül, hanem a biztosító fizesse, és így ezek az orvosok mindent képesek legyenek megtenni annak érdekében, hogy a munkahelyen a megbetegedéseket és a baleseteket a lehető legtöbb intézkedéssel elkerüljék.
Sajnos ez a lépés már megtörtént, ez a lépés nagyon nehezen korrigálható, és most itt nincs előttünk, nincs ebben az egész csomagban a baleset-biztosítás kialakítása. Pedig van, létezik jó megoldás. Erre vonatkozólag kész koncepció volt. Olyan kész koncepció, hogy hozzuk létre a munkaadói járulékokból a baleseti és foglalkozás-egészségügyi biztosítást kötelező, országos kockázatközösséggel, nagyon jól körülhatárolt jogosultságokkal és juttatásokkal. Ebben a rendszerben működni tudott volna az üzemorvosi, foglalkozás-egészségügyi hálózat a biztosító által kapott jövedelmeiből, ebbe a rendszerbe be lehet építeni olyan érdekeltségeket a munkaadónak, amellyel a munkahelyeken akár többlet-egészségvédelmi programokat is működtet. Az Egyesült Államokban működnek ilyen, dolgozókat segítő programok, amelyeket ott is az alkohol- és a drogfüggőség problémaköre miatt alakítottak ki; ma már lényegesen szélesebb körre terjed a munkahelyen működő szolgálat, amelyiknél jelezni lehet, ha a munkahelyen dolgozók közül bárkivel valami komoly probléma látszik. Hiszen ebben az esetben akkor lehet beavatkozni, akkor lehet segíteni akár alkoholizmus, akár drogfüggőség, akár súlyos családi problémák pszichés következményeiben, amikor még az illető nem zuhant bele a kezelhetetlen alkoholizmusba, a nagyon nehezen befolyásolható drogfüggőségbe
Én akkor, amikor erről a programról gondolkoztunk és amikor az első koncepciókat készítettük, arról álmodtam, hogy ez lehet Magyarország legnagyobb alkoholellenes, drogellenes és egészségvédelmi programja. Nagyon szomorú vagyok, hogy az a koncepció, ami ott van a Népjóléti Minisztériumban, nagyon szomorú vagyok, hogy ez az összefüggésrendszer nem talált meghallgatásra az új kormányban. Nagyon szomorú vagyok, hogy ezekkel a kérdésekkel érdemben nem foglalkoztak, pedig ezek az igazi összefüggések, és ha valakinek nincs hosszú távú elképzelése arról, hogy hogyan akarja egy társadalomban felépíteni az egészségvédelem rendszereit, a baleset-biztosítás rendszereit, akkor rövid távon nagyon rossz döntéseket hoz sorozatban, és lehet persze, hogy megtakarít rajta néhány tíz- vagy százmillió forintot, de ez az egész dolog sokkal, de sokkal többe fog kerülni hosszú távon az országnak.
(14.20)
Tehát én most azt mondom, hogy ebben a törvénycsomagban és ebben a törvényben a régi szabályozás szerinti baleseti ellátás van benne. Azt mondom, hogy ez a régi szabályozás szerinti baleseti ellátás nincs összehangolva az új nyugdíjrendszerrel; ez még mind hátra van. Én nagyon kérem azokat a döntéshozókat, kérem a Pénzügyminisztériumot, akinek a pénzügyek figyelemmel kísérése valóban rendkívül fontos, hogy ne csak az az évi pénzügyeket kísérje figyelemmel, hanem időnként gondoljon arra, hogy öt évvel később is lesznek még pénzügyek, amiket kezelni kell.
Kérem a Népjóléti Minisztériumot is, amelynek az ilyen típusú koncepció kidolgozásában meghatározó szerepe kellene hogy legyen, hogy a továbbiakban húzzák ki a fiókból ezeket a meglévő koncepciókat, nézzék át, vizsgálják meg, hogy hogyan lehetne a mostanra kialakult rendszerrel összefüggésben felépíteni Magyarországon egy olyan, valóban az egész országra szóló, valóban nagyon fontos egészségvédelmi feladatokat ellátó baleseti és foglalkoztatás-egészségügyi biztosítási rendszert, ami most már tényleg nemcsak a szólamok, hanem a valóság szintjén képes egészségvédelmi feladatokat betölteni. Enélkül ugyanis sokféle ötletünk lehet, sokféle javaslatunk lehet, működhetnek egymástól izolált hálózatok az országban, de igazi jó eredményeket nem fognak tudni elérni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
