DR. DÁVID IBOLYA

Teljes szövegű keresés

DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ma egy hete Mécs Imre képviselőtársunk számolt be arról az eseményről, hogy Snagovban fölavatták azt a közös magyar-román emlékművet, amely az 1956-os forradalom leverését követően az ott raboskodott mártír miniszterelnöknek és fogolytársainak állított emléket.
A Magyar Demokrata Fórum nevében magam is köszöntöttem az eseményt, hiszen talán ez volt az első vagy a legelső jele annak, hogy a nemzeteink között reménykeltően alakuló kapcsolatok immár lehetővé teszik a közös múlt közös értékelését is. Ez azonban egyelőre úgy tűnik, hogy csak a közelmúltra nézve igaz, pedig az 1848-49-es forradalom éppúgy forradalom és szabadságharc volt az önkényuralom ellen, mint 1956. Szóvá tettem, hogy Göncz Árpád elnök úr kolozsvári látogatása során megkoszorúzta azt a táblát, amely - Funar állítása szerint - emléket állít a magyar nemesség által elpusztított 40 ezer románnak és 230 falu elpusztításának. Tudta-e a Magyar Köztársaság elnöke, hogy mit koszorúz meg és kinek a nevében? Olvasta-e az elnök úr ennek a táblának angol nyelvű feliratát?
Tisztelt Képviselőtársaim! Fölvetésemre Szabó államtitkár úr a kormány nevében azt felelte, hogyha Willy Brandt német kancellárként térdet hajthatott a holocaust áldozatainak emlékműve előtt, ha II. János Pál Debrecenben leróhatta kegyeletét az ellenreformáció idején gályarabságra hurcolt protestáns prédikátorok előtt, akkor a köztársasági elnök úr gesztusa az említett tábla megkoszorúzására igenis helyes volt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Brandt kancellár és II. János Pál pápa megbánási, kibékülési gesztusa valós, ártatlanok ellen elkövetett bűnökkel kapcsolatban történt. A Funar-féle kitalált bűnök vállalása és konstruált történelmi emléktáblának a megkoszorúzása önkéntes vállalása meg nem történt bűnöknek. Ezt a köztársasági elnök úr legfeljebb egyénileg vállalhatja, de nem a Magyar Köztársaság nevében és különösen nem a magyar nemzet nevében.
Az 1848-49-es események polgárháborút jelentettek. Nem tagadjuk azt, hogy voltak magyar megtorlások korábban elkövetett szörnyűségekért, a polgári magyar lakosság válogatás nélküli mészárlásáért. Nagyenyed, Abrudbánya, Zalatna, Verespatak, Magyarigen - és még sorolhatnám a falvakat, ahol ártatlan embereket öltek meg és ártatlan magyar polgáraiért visszafizettek néhol magyar katonák is. De ha már koszorúz valaki, hol vannak a magyar áldozatok táblái, és hol a román megbánás például Axente Sever és társai vérengzéseiért?
Itt elvi kérdésről van szó. Az 1784-es Horia-Cloca-féle magyargyilkolással kezdődött valami, amit nem nekünk kellene megbánni. Ha a román politika és társadalom békülni akar, tartson önvizsgálatot, különben a mai megbánásaink csak megerősítenek egy régóta sulykolt román erkölcsi fölényérzetet a kollektíven bűnös, elnyomó magyar nemzettel szemben. Talán nem ártana a történelmi elsőbbségi jogokat hirdető dáko-román elmélettel kezdeni, hogy végre Romániában is véget érjen a romantikus mítoszok tudomány előtti korszaka.
Tisztelt Képviselőtársaim! Legyen a Magyar Köztársaság elnöke humanista, de ne saját népe érdekeinek kárára, mások sovány valóságtartalmú, ám annál vadabb és szüntelen vádaskodásainak igazolására! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem sérelmi, vádaskodási politikát akarunk, de a Magyar Demokrata Fórum nevében tiltakozom a hamis, egyenlősítő, a meg nem történt bűnökért, az önkéntes megalázkodást vállaló politika ellen.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem