DR. SZABAD GYÖRGY
DR. SZABAD GYÖRGY
DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Protokolláris kérdés, hogy ki, mikor, mit koszorúzzon meg, és hogy tényleg mi történt, hiszen eléggé ellentmondásosak voltak az idevágó hírek.
Most rövid időre történészként kívánok szólni. Milyen számokról van szó azon a Funar-féle emléktáblán - koszorúzva vagy koszorúzatlanul? Kérem, érdemes, ha a magyar közvélemény egy kicsit értesül erről. Nem lehet párhuzamba állítani a holocausttal az erdélyi 1848-49-es, a megosztó zsarnokság keltette polgárháborús jelenségek áldozatait. Nem lehet! Mi történt? Óriási felháborodást keltett világszerte 1849 őszén az aradi kivégzések sora és Batthyány Lajos miniszterelnök agyonlövetése; olyan nagy felháborodást, ami - különösen Angliában - megingatta a vezető köröknek Ausztria iránti szimpátiáját. A császári udvar kifejezett kérésére Metternich egyik legjobb magyar tanítványa, gróf Szécsen Antal - nincs köze a Széchenyi családhoz - kiutazott külön ez ügyben Angliába, hogy tisztára mossa vagy ellensúlyozza a véres leszámolásnak ott is keltett felháborodását. Erre gyors munkával megpróbáltak összeállítani egy ellenáldozat-lajstromot, így született - részleteibe még érdemes belenyúlni, kérem - ez a bizonyos, nagy számokat emlegető lajstrom, amely olyan faluneveket is fölhasznál, amelyek nem is léteztek... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Erdély akkori térképén.
Magyarán mondva: egy propaganda, egy 150 éves propagandamanőver eredményeit örökíti meg - reméljük, nem végtelen időre - Funar, ismert polgármester emléktáblája. Köszönöm. (Taps az MDNP és az MDF soraiban.)
