DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Napirenden van az igazságszolgáltatás reformja, melynek során az Országgyűlés elé kerültek azok a jogszabályok, amelyek a magyar igazságszolgáltatási rendszer szervezetének átalakítására vonatkoznak. A legfontosabb módosítás a táblabírói rendszer visszaállítása, mellyel a Független Kisgazdapárt is egyetért.
Az új szervezettel kapcsolatos javaslat vitája során kifejtettük, hogy hasonlóan az alkotmányhoz, ez a kormány csupán készítse elő az igazságügy reformját, azonban a jogszabály megalkotását, az új igazságszolgáltatási rendszer kialakítását már a következő országgyűlés végezze el.
A táblabírósági rendszerhez való visszatéréshez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek jelenleg nincsenek megoldva. A táblabírói rendszerre való visszatérés kinevezésekkel jár együtt. A jelenlegi városi bírák közül sokat megyei bíróvá, a megyei bírák közül pedig táblabíróvá kell kinevezni. A közelmúlt kinevezési gyakorlata országos botrányokat váltott ki, ezért aggályos: vajon az igazságügyi kormányzat megfelelő felkészültséggel rendelkezik-e személyi kérdések eldöntéséhez?
Ez a kérdés akkor is felvetődik, ha más szervek, például az ügyészség gyakorlatában is előfordul az összeférhetetlenség alóli feltűnő kivétel. Így például van olyan megye, ahol a megyei főügyész felesége a megyeszékhely városi főügyészének helyettese. Olyan szabályozásra van szükség, amely a bíróságok befolyástól mentes eljárását hivatott elősegíteni. Meg kell előzni, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanságát és az eljárások tisztességét bárki megkérdőjelezze.
A miniszternek is eleget kellene tennie az Alkotmánybíróság 67/1995.(XII.7.) AB-határozatában foglaltaknak, mely szerint: "El kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétségeket kelt a bíró pártatlansága tekintetében." A bíróságokról szóló többszörösen módosított, 1972. évi IV. törvény 57. § (1) bekezdése szerint: "A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének hozzátartozója a vezetésük vagy felügyeletük alá tartozó bíróságon, kollégiumban bíróként nem működhet." A 82. § (3) bekezdése utolsó mondata szerint: "Az igazságügy-miniszter az 57. §-ban meghatározott együttalkalmazási tilalom alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat."
Az idézett tilalomnak nemcsak az a célja, hogy az ítélkezési és jogorvoslati eljárás pártatlanságát ne befolyásolhassa a hozzátartozói kapcsolat, hanem az is célja, hogy a vezetői-beosztotti kapcsolat mentes legyen a rokoni elfogultságoktól. Előresorolásoknál, minősítéseknél, jutalmazásoknál a hozzátartozói kapcsolat ne jelenthessen előnyt, a munkateher szétosztásánál úgyszintén. Ennek ellenére az elmúlt évek során folyamatosan és jelenleg is megtörtént, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bíróságot mintegy családi vállalkozásként - az igazságügy-miniszter tudtával és hozzájárulásával - három család uralja. Az elnök és az elnökhelyettes felesége a megyei bíróságon bíró, a büntetőkollégium vezetőjének lánya pedig a szolnoki városi bíróságon büntetőbíró, sőt újabban ugyanott elnökhelyettes is. A megyei bíróság elnöke még 1987-ben kapta meg a felmentést mint városi bíró; kérdéses, hogy ezt a felmentést időközben megújították-e akkor, amikor a megyei bíróság elnöke lett.
Nem tartjuk helyénvalónak, hogy a miniszter egyetlen megyei bíróságon három vezető beosztású személy esetében is élt törvény adta felmentési lehetőségével, különös méltánylást érdemlő esetnek minősítve a hozzátartozók ottani alkalmazását. Ennek eredményeképpen bárki kifogásolhatja, hogy a Szolnok megyei igazságszolgáltatás három család családi vállalkozásává vált.
Az állampolgárok és a beosztott bírák joggal kifogásolhatják, hogy a törvény általános rendelkezése alól gyakorolt többszörös felmentés, ha nem is eredményezi az ítélkezés pártatlanságának sérelmét, bár ennek ellenkezőjére sincs garancia, de a családokon kívül maradó bírósági dolgozókat az összefonódások olyan hátrányos helyzetbe hozhatják, aminek a bírósági munka színvonala láthatja kárát, még a megye alá rendelt városi bíróságokon is.
A törvények betartása a bírákra is kötelező, erre kinevezésükkor esküjük kötelezi őket az 1972. évi IV. törvény 55. § (1) bekezdése alapján.
Miközben a miniszter vezényletével folyik az igazságszolgáltatás reformja, közben megfogalmazzák, hogy növelni kell a bíróságok munkájának hatékonyságát, félő, hogy elsietett, megalapozatlan személyi döntései hátrányosan befolyásolják az új bírói szervezet működését, mivel az összeférhetetlenségi helyzetet maga idézi elő.
Az új szervezeti rendre való átállás egyébként is különböző nehézségeket eredményezhet, amit nem szabad megkérdőjelezhető személyi döntésekkel tetézni.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)
