GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Valóban, ahogy a hozzászólók érintették, a privatizáció folyamata befejezés előtt áll, s ez indokolttá teszi azokat a változtatásokat, amelyeket ez a törvényjavaslat megfogalmaz.
S itt hadd vitatkozzam néhány gondolattal, és szeretném felhívni, különösen Farkas Gabriella és Rusznák képviselőtársam figyelmét: gondolják végig, az eddigi gyakorlatban mi történt, amikor munkavállalók jutottak tulajdonhoz, akár a törvény erejénél fogva, akár a privatizációs szervezet gyakorlatában! Nemcsak a munkavállalók, kiterjesztem az önkormányzati részre is: pillanatok alatt megszabadultak részvényeiktől, lényegesen alacsonyabb árfolyamon, mint azt tette a privatizációs szervezet. Azt gondolom, ezen el kellene gondolkodni mezőgazdasági vonatkozásban is.
Itt hadd hívjam azt a példát, amelyet miniszter asszony mondott. Ha valaki megnézi - mert lehetőség van megnézni ezeknek a cégeknek a mérlegeit -, valóban tőke és cash. Likviditási problémákkal küszködik legtöbbjük, tehát ehhez új pénz kell. Ha a munkavállalók és a menedzsment kezébe adjuk a részvényeket, ők nem lesznek képesek ezt a többletforrást behozni. Elmegyek olyan messzire, lehet, hogy igazán ettől kezdődik meg ezeknek a cégeknek a kirablása. Mert mit fognak tenni? Megpróbálják a cégből kivenni azt a pénzt, amellyel kifizethetik a megfelelő részvénynek az értékét.
Az eredményességre is hadd térjek ki. Ez az árfolyamra hat, hogy milyen áron lehet eladni. Abban vitatkoznék Farkas Gabriellával, hogy egy törvénynek nem lehet az a célja, hogy külön-külön állapítjuk meg az egyedi helyzetekre vonatkozó állapotokat. Nem. Itt ez egy potenciális lehetőség, hogy 50 plusz 1 százalékot kíván a törvény megtartani. Hogy azon túl mi történik, az szabad választás lehetősége. Azzal egyetértenék, fogalmazzuk meg határozottabban, hogy a tőkeemelést végre kell hajtani, ezt ne bízzuk szabadon a privatizációs szervezetre a mezőgazdasági üzemek vonatkozásában.
Amivel még szeretnék foglalkozni. A törvénnyel kapcsolatban valóban felvetődik a vagyonkezelés kérdése; és nem szűnik meg. Ez egy nagyon hamis állítás, mert - a törvényjavaslat melléklete szerint - ahol egy darab szavazatelsőbbségi részvény marad, sem szűnik meg az állami tulajdon. De a nagy kérdés, hogy ennek mi lesz a sorsa. Én magam is bizonytalan vagyok az energetikai cégekkel kapcsolatban. Örülök, hogy itt van az ipari miniszter úr, és jelenlétében mondhatom el, hogy egy kicsit furcsának érzem, ő, aki felelős lesz minden energetikai ügyért, gyakorolja a tulajdonosi jogokat, és még ráadásul a fogyasztók számára regulációt jelentő energiahivatal is hozzá tartozik. Ezt a hármast valahol oldani kellene. Amit a vagyonkezelés kérdésében miniszter asszony említett, hogy az ősz folyamán visszatérünk, azt hiszem, még egyszer végig kellene gondolni.
Befejezésül csak annyit: a szavazatelsőbbségi részvénnyel kapcsolatos gondjainkkal, én is úgy érzem, probléma lesz. Főleg azoknál a társaságoknál, ahol már működik, ahol már jóváhagyott alapszabály van. Itt a törvényjavaslatnak van is egy olyan passzusa, hogy ezt kétharmados többséggel kellene elfogadni. Félő az, hogy soha nem fogadják el ezt a lehetőséget. Ezt a szervezetnek a működési gyakorlatában kell végrehajtani. Annyit mindenképpen el kell mondani - a korrektséghez hozzátartozik -, ez a törvény azt nem korlátozza, hogy a privatizációs szervezet, amikor a szerződéseket megköti, akkor az alapszabályban még további kikötéseket is alkalmazzon vagy érvényesítsen. De ezt jó lenne a gyakorlatban látni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
