DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A 21/1993. számú országgyűlési határozat, a pártok konszenzusával elfogadott magyar energiapolitika - mind a Mol Rt., mind a gázszolgáltató társaságok, mind pedig a villamosenergia-ipari társaságok tekintetében - a többségi állami tulajdoni részesedés tartós fenntartását írta elő.
A határozat alapját képező előterjesztés a helyi önkormányzatoknak is jelentős részesedést irányzott elő. Ezeket az arányokat az 1995. évi XXXIX., az új privatizációs törvény módosította, jelentősen szűkítve egy stratégiai ágazatban a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon körét, és ezzel egyidejűleg kivette a privatizációs koncepció kialakítását a parlament ellenőrzésének köréből, azt a kormány hatáskörébe utalva. Ekkor történt meg az önkormányzati törvény módosítása is, ami a központi költségvetés kizárólagos szempontjainak érvényre juttatásával az önkormányzatok jelentős megrövidítését eredményezte.
A kormánytöbbség által keresztülvitt ezen törvénymódosításokat követően hozott kormányhatározatok sorozata gyorsította fel a privatizációt, és eredményezte azt, hogy mára a külföldi tulajdonosi érdekek egyoldalúan előtérbe kerültek. Így jutottunk el oda, hogy a gázszolgáltató és az áramszolgáltató társaságok többségi tulajdona külföldiek kezében összpontosul, hogy a villamosenergia-iparban a privatizált erőművek teszik ki a rendszer beépített teljesítményének többségét akkor, amikor a tulajdonlást illetően a villamosenergia-iparág részvényeinek ma még csak egyharmada került külföldi befektetőkhöz, de ezen befektetők mégis megkapták a többségi irányítási jogokat. Ez pedig azt jelenti, hogy megkapták a vezetők kiválasztási jogát s ezzel a stratégiaformálás és a nyereségfelosztás jogosítványát is.
Keserűen állapíthatjuk meg, hogy ezen a területen a hazai tőke vajmi kevés szerephez jutott az eddigiek során. Nincs olyan hét, hogy politikusok, gazdasági elemzők, privatizációs szakértők ne emelnék fel szavukat ez ellen a privatizáció ellen, és a kormány mégsem tanul, folytatja a kiárusítást. Most már a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság, az Országos Villamos Távvezeték Rt., valamint a Paksi Atomerőmű Rt. privatizálása van napirenden. Ha ez a privatizáció végbemegy - figyelembe véve, hogy a nemzetközi piacokon a közelmúltban kibocsátott és eladott Mol-részvényekkel már 50 százalék alá csökkent a tartósan állami tulajdonban maradó rész nagysága -, a kormány egyszer s mindenkorra feladja annak a lehetőségét, hogy ezek a stratégiai jelentőségű energetikai társaságok hosszú távra is tartósan állami tulajdonban maradó nemzeti energetikai társaságba legyenek szervezhetők.
Sajnos, a helyzet semmivel sem jobb a távhőszolgáltató és a távfűtő társaságok esetében sem. A sorozatos tiltakozás ellenére napjainkban folyik többek között a Fővárosi Távfűtő és Távhőszolgáltató Rt. kiárusításának előkészítése is.
Ugye, szinte hihetetlennek tűnik, hogy ugyanezen falak között 1993-ban mindebben még egyetértés volt. Hol vagyunk ma már ettől! A kormány a parlamenti többsége birtokában, csakis a költségvetés érdekeinek szem előtt tartásával egyoldalúan eltért ezektől a konszenzusos elvektől.
Az országgyűlési határozat tartalmazta azt a kötelezettséget is, hogy a kormány legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyűlés részére. Az első tájékoztató 1995 márciusában elkészült. Ez azt állapította meg, hogy a magyar energiapolitikában foglalt alapelvek döntő többsége akkor még helytálló volt. A későbbi események viszont már azt bizonyították, hogy a kormány ezektől az általa is helytállónak minősített elvektől durván eltért. Ezt igazolja az is, hogy most, újabb két év elteltével már ez a tájékoztató el sem készült. Joggal vetődik fel tehát a kérdés: miért? Talán kényelmetlen lenne itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt szembesülni azokkal az energiapolitikai elvekkel, amelyeket mára már látványosan megtagadtak? Vagy csak megvárják, míg sikerül kiárusítani a teljes energetikai vagyont?
A kialakult helyzetben a szakértők túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy már nem elég csak egy tájékoztató, egy jelentés elkészítése, hanem új nemzeti energiapolitika kidolgozása vált szükségessé. Ezt azonban hitem szerint már csak az új kormány tudja kidolgozni. Addig is felszólítjuk a kormányt, hogy állítsa le az energiaipar és a távfűtő társaságok kiárusítását.
Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)
