SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Egy olyan javaslatról szeretnék először beszélni, amit több képviselőtársam is benyújtott, és mi magunk is fontosnak tartottuk. Ez pedig arról szól, hogy abban az esetben, amikor egy társasház közös helyiséget hasznosít, bérbe ad, elad, alagsort kiad raktárnak, tetőteret elad tulajdonosoknak, hogy ezáltal bővüljön a felújítási kerete, és ilyen típusú célra kívánja ezt az összeget felhasználni, ebben az esetben adókedvezmény illesse meg őt.
Ez kétféle formában is történhet. Egyrészt, ha ebből egy társasháznak bevétele származik, és ezt a bevételt teljes egészében a felújítási alapra helyezi el, akkor ez a társasház számára legyen adómentes. Ez azért fontos, mert egy alagsor-, pince-, tetőtér-értékesítéskor olyan fajta bevételi nagyságrend jelenik meg egy társasháznál, ami komoly forrás az ott lakó embereknek arra, hogy az adott épületet felújítsák, hogy gépészeti felszereléseket újítsanak fel, energiatakarékos rendszereket üzemeltessenek, szigetelést végezzenek el, vagy akár csak egy tisztasági festést, lépcsőház-felújítást vagy bármi ehhez hasonló, mindennapos szükségletet elégítsenek ki, akkor az erre a célra elkülönített bevételi forrás adómentessé váljon számukra.
A másik ilyen fajta kedvezményi lehetőség az, hogy ha közös tulajdon hasznosításából a tulajdonostársak közvetlenül vagy közvetve a közös költségre teszik ezt el, akkor itt is illesse meg őket egyfajta adókedvezmény.
A törvény e szakaszának másik javaslata, a 219. számú módosító javaslatunk mellett is szeretnék még néhány szót elmondani, néhány érvet szolgáltatni. Ez pedig arról szól, hogy a '93-as lakástörvény kapcsán rengeteg olyan alapító okirat született meg, amely hibás. Részben a hibás alapító okiratok megszületése miatt nem történtek meg ingatlani bejegyzések, részben pedig a törvény hatálybalépése után rendezetlenül maradtak olyan társasházak, amelyeknek máig nincs társasházi alapító okiratuk.
Azt gondolom, hogy e törvényjavaslat lehetővé tesz két dolgot. Egyrészt lehetővé teszi azt, hogy ha az alapító okiratok hibáinak elkövetése egyértelműen az adott önkormányzathoz kapcsolható, akkor legalább a társasház képviselete és az önkormányzat képviselete között alakulhasson ki egy olyan párbeszéd, amely kapcsán az új alapító okirat elkészítésekor ennek költségeit az önkormányzat és a társasház közössége meg tudja osztani egymással. Ez tehát, mondom, azért szükséges, mert az alapító okirat elkészítésében sokszor az önkormányzatok követtek el hibákat, másrészt pedig egy új alapító okiratba történő bejegyzés, ami a törvény hatálybalépése után mint lehetőség fennáll, és ott mondjuk, érvényt kíván szerezni egy-egy társasházi közösség, hogy az eredeti alapító okiratát módosítsa, akkor ez a módosítás, illetve az eredeti módosításban levő hibák kiküszöbölése egyaránt megjelenhessen, és a költségeket meg tudják osztani. Ez egy lehetőség a társasházi közösségek számára, amely lehetőséggel rendelkezni tudnak, és amely lehetőség olyan fajta eszközt is ad a kezükbe, ami az önkormányzatokkal való tárgyalás során érvényesíthető eszköz.
Összefoglalva tehát a törvényjavaslat utolsó vitaszakaszában elmondottakat: fontosnak tartanám azt, ha az előfizető..., illetve az előterjesztő megfontolná azt a lehetőséget - aki egyébként remélhetőleg előfizető is -, hogy a közös helyiségek hasznosításából származó bevétel adókedvezményekben részesülhessen akkor - és ezek a feltételek szükségesek -, ha a felújítási alapba különítik el vagy a közös költséget fizetik ki ebből. A másik lehetőséget is fontosnak tartom, hogy a társasházaknak egy olyan eszközt adjunk a kezükbe, amivel majd legalább megpróbálnak élni, ami az alapító okiratok hibáinak kiküszöbölésére vonatkozik, és amely költségeit jó lenne, ha meg tudná osztani az önkormányzatokkal is, amelyek esetlegesen ezeket a hibákat elkövették.
Köszönöm szépen.
