DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az előttem felszólalók már érintették az új büntetőeljárási törvénytervezet főbb általános jellemzőit, azon új jogintézményeket, amelyeket a javaslat bevezetni szándékozik.
Jómagam a törvény egy részterületével, az ügyészségeknek, az ügyész tevékenységének megváltozott szerepéről, új feladatairól kívánok szólni.
A jelenleg hatályos büntetőeljárásban is kiemelt szereppel rendelkeznek az ügyészi szervek. A hatályos alkotmány, illetőleg a büntetőeljárási törvényünk szerint az ügyész feladata a nyomozás törvényessége feletti felügyelet, a vádemelés és a vád képviselete, továbbá jogszabály által meghatározott esetekben a nyomozás.
A fenti szabályozás szerint az ügyész fő tevékenységi köre a vádemelés és annak képviselete, a nyomozás vonatkozásában az ügyész kötelessége csak a nyomozás törvényességi felügyeletére szorítkozik. Jelenleg nyomozást ügyész jogszabály által meghatározott szűk körben végez.
A most benyújtott tervezet a hatályos rendelkezésektől eltérően szabályozza az ügyész feladatait. A javaslat szerint megfogalmazásra kerül, hogy az ügyész közvádlói szerepet lát el, tehát gyakorlatban valósítja meg az állam büntetőigényét. Erre a szabályozásra figyelemmel nyilvánvaló, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezésekhez képest a legnagyobb változás e körben az, hogy kimondásra kerül: a nyomozás feladata a vádemelés feltételeinek megállapítása. E tétel elfogadása esetén viszont szükségszerűen következik az ügyész nyomozati hatáskörének bővítése, azaz az ügyésznek lehetőséget kell kapnia arra, hogy a vádemelést megelőző nyomozati szakban ne csak annak törvényességét ellenőrizhesse, hanem maga is aktív szereplője legyen a büntetőeljárás ezen szakának.
Az előterjesztés tehát kiterjesztett jogkört biztosít az ügyész számára, amikor akként rendelkezik, hogy az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet vagy maga nyomoz.
Az új feladatmeghatározás összhangban van a modern kontinentális eljárási jogokkal, amelyek szintén úgy rendelkeznek, hogy az ügyész közvádló, fő feladata a vádemelés és a vád képviselete a bíróság előtt. Az ügyész büntetőeljárási helyzetét alapvetően ezen közvádlói funkció kell hogy megalapozza, és ehhez igazodóan kell meghatározni az eljárási szabályokat is.
A nyomozás ügyész általi irányítása növelni fogja a büntetőeljárás hatékonyságát, a vád képviseletének eredményességét, miután a bíróság előtt az ügyész képviseli a vádat, így ismeri az eredményes vádképviselet anyagi jogi és eljárási jogi feltételeit is. Ugyanakkor az a körülmény, hogy az ügyész a nyomozás ura, azaz tevékenysége döntően határozza meg a büntetőeljárás eredményességét, így az ügyészi tevékenység arra is lehetőséget teremt, hogy azokban az ügyekben ne folytassanak büntetőeljárást, amelyekben az eredményes vádemelés, illetőleg büntetőjogi felelősségrevonás jogállami keretek között nem biztosítható.
Ha az ügyész közvádlóként szerepel a büntetőeljárásban, úgy számára biztosítani kell valamennyi bírósági döntést igénylő kérdésben az indítványtételi jogot. A javaslat szerint a nyomozóhatóság közvetlenül nem fordulhat a bírósághoz, ezért a nyomozás során felmerülő és a bírósági hatáskörbe tartozó döntés szükségessége esetén is az ügyészt megilleti az indítványtételi jog.
Helyesen szabályozza a javaslat, amikor megállapítja, hogy az ügyész közvádlói szerepe nem sértheti az eljárás objektivitását és tisztaságát. Így garanciális jellegű azon rendelkezés, mely a hatályos szabályozással egyezően az ügyész bűnüldözői és közvádlói kontrollja során köteles a terhelő és súlyosbító körülmények mellett a mentő és enyhítő körülmények figyelembevételére is.
A jogbiztonságot szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a javaslat tételesen felsorolja azon bűncselekményeket, melyekben kizárólag az ügyészség végezhet nyomozást. Ezt egyrészt az elkövetett bűncselekmény jellege, az elkövetéssel gyanúsítható személye, illetőleg a sértett személye indokolja. A javaslat garanciális okokból a jelenleg hatályos szabályozásnál tágabb körben vonja meg ezen bűncselekmények körét.
Összefoglalva az eddigieket elmondható, hogy a javaslat egyrészt a nemzetközi jogi tapasztalatok figyelembevételével, de a magyar közjogi hagyományokat sem elvetve jár el, amikor újszerűen fogalmazza meg az ügyész büntetőeljárási feladatait, a közvádlói tevékenységet.
Az ügyész tárgyaláson kívüli büntetőügy-befejezési lehetősége ismételten előtérbe helyezi az ügyészség függetlenségének avagy kormány általi irányíthatóságának kérdését. Nem kétséges az, hogy e körben az ügyészi lehetőségek fokozott felelősséggel párosulnak.
Az előttem már szóló és a Szabad Demokraták Szövetségét képviselő Hack Péter szerint az ügyész olyan jogpolitikai feladatokat fog ellátni ebben a rendszerben, mely feladatok számonkérhetősége a hatályos alkotmányos rendszerben nincs meg, vagyis közjogi felelősség nem társul ezekhez a kiszélesedett jogokhoz.
Itt és most természetesen ezen problémakör érdemben nem vitatható meg, de az számomra - a javaslat szövegére tekintettel is - nyilvánvaló, hogy mindkét alkotmányos megoldás mellett és ellene is egyaránt igen nyomós érvek hozhatók fel. Nem lehet vitás az, hogy valamilyen módon az államnak lehetőséget kell teremteni a jogpolitikai elvek aktív érvényesítéséhez.
A javaslathoz kapcsolódóan azonban azt is el lehet mondani, hogy e körben a kormány a javaslat szerint sem eszköztelen, hiszen a nyomozóhatóság önállóan is végezhet nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, ha a bűncselekményt maga észlelte, a feljelentést nála tették, vagy arról más módon maga szerzett tudomást.
További korlátot szab a javaslat az ügyész számára a nyomozási bíró jogintézményének bevezetésével, továbbá azon rendelkezéssel, miszerint az ügyész a büntetés, illetőleg az intézkedés meghatározott mértékére továbbra sem tehet indítványt.
Minderre figyelemmel és hangsúlyozva, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetére vonatkozó szakmai vita most természetesen nem dönthető el, de az megállapítható, hogy a javaslat helyes úton jár, amikor az ügyészek szakmai tapasztalatára, eddigi elfogulatlan működésére és a tevékenységükkel kapcsolatos közbizalomra alapítva ad az ügyészeknek szélesebb körű eljárási jogosítványokat.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
