DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évtizedekben világszerte aggasztó méreteket öltött a kulturális javak illegális kereskedelme. Pótolhatatlan régészeti értékek, műtárgyak, műemlékek leszerelhető részei és ingó tartozékai kerültek ki az országhatárokon kívülre az illetékes hatóságok engedélye és tudomása nélkül.
Ezek nagy része örökre elvész az ország számára, ha mégis felbukkannak, visszaszerzésük nagy nehézségekbe ütközik. Bebizonyosodott, hogy az egyes nemzetek nemzetközi összefogás nélkül nem tudják megvédeni kulturális örökségüket. A kulturális javak illegális kereskedelmének megakadályozásáról szóló 1970. évi párizsi UNESCO-egyezmény a 7. cikkében foglalt magánjogi rendelkezés miatt nem tudta meggátolni az illegális műkereskedelem növekedését.
A nemzetközi magánjog általános hatálya szerint az adásvétel érvényességét illetően annak az országnak a törvényei a mérvadóak, ahol a szóban forgó javak az adásvétel pillanatában fellelhetőek.
(15.40)
Sok országban a vásárlás tényével érvényes jogcímet lehet szerezni a lopott javak tulajdonlására. Ez a gyakorlat tehát nem ösztönözte a kulturális javak vásárlóit arra, hogy megbizonyosodjanak arról, vajon a tárgy törvényes úton került-e el korábbi helyéről.
Az UNESCO felkérésére a magánjog egyesítésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az UNIDROIT egy új egyezményt dolgozott ki, amely a műtárgyak vásárlóit és forgalmazóit kellő körültekintésre készteti. Ez az új egyezmény a közgyűjteményben őrzött tárgyakhoz hasonló, fokozott védelmet biztosít a kulturális javak különösen veszélyeztetett fajtáinak is: a régészeti leleteknek, az egyházi tulajdonú javaknak és a műemlékeknek. Az egyezmény célja a lopott vagy jogellenesen kivitt kulturális javak visszajuttatásának jogi szabályozása. Az egyezmény kimondja, hogy a lopott kulturális tárgy birtokosa köteles azt visszaszolgáltatni. A visszaszolgáltatás iránti bármely igényt a tárgy eltulajdonításától számított 50 éven belül és attól az időponttól számított 3 éven belül kell érvényesíteni, amikor az igénylő tudomást szerzett a tárgy helyéről és birtokosáról. Nincs elévülési idő, ha a tárgy közgyűjteményből, régészeti lelőhelyről, műemlékből vagy vallási intézménytől származik.
Amennyiben a lopott kulturális tárgy birtokosa nem bírt tudomással a tárgy lopott voltáról, megszerzésekor a tőle elvárható gondossággal járt el és ezt bizonyítani is tudja, akkor kárpótlásra tarthat igényt.
Tisztelt Ház! Magyarország az 1970-es UNESCO-egyezményt az 1979. évi 2. számú törvényerejű rendelettel hirdette ki. Az 1997. december 9-én elfogadott kulturális törvény idevonatkozó fejezetei az 1970. évi UNESCO-egyezmény és a most előterjesztett UNIDROIT-egyezmény szellemében és rendelkezéseinek figyelembevételével készültek el. Így tehát az említett jogszabály immár belső joggá is változott.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Magyar Köztársaság képviselője által 1995. június 24-én, Rómában aláírt UNIDROIT-egyezményt a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról erősítse meg, illetve a Magyar Köztársaságnak az egyezménnyel kapcsolatos nyilatkozatát fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps.)
