DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétségtelen tény, hogy nehéz döntés előtt áll az Országgyűlés - mint testület is - és minden egyes képviselő is. Miért? Azért, mert ha úgy dönt az Országgyűlés, hogy nem írja ki a népszavazást az aláírásgyűjtés kapcsán megtámogatott kérdés ügyében, akkor akárhogy is, de 200 ezer aláíró akaratával szembekerül - nem 300 ezerével, mert 80 ezerről megállapították, hogy érvénytelen, halott, idegen, háromszor írta alá és a többi. Tehát kétségtelen tény, ha nem írja ki a népszavazást az Országgyűlés, akkor 200 ezer jó szándékú aláíró akaratával szembekerül, és ez nem jó dolog.
A másik esetben viszont, ha kiírja, akkor megsérti az alkotmány 28/C §-ának (5) bekezdés b) pontjában foglalt tilalmat, és megsérti a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 25. § (1) bekezdését.
Tehát vagy 200 ezer jó szándékú aláíró akaratával kerül szembe az, aki elfogadja az alkotmányügyi bizottság előterjesztését, vagy pedig az Országgyűlés egy alkotmány- és törvénysértő népszavazást rendel el. Ez kétségtelenül nem jó, sőt szerencsétlen dolog.
Ennek kapcsán kell megvizsgálni azt, hogy vajon abszolút jog-e 200 ezer érvényes aláírás kapcsán a népszavazás megtartása, megtartatása, és abszolút kötelezettség-e a parlament számára 200 ezer érvényes aláírás kapcsán a népszavazás kiírása. Meg kell állapítani, hogy nem. Az Alkotmánybíróságnak a legutóbbi határozata is egyértelművé tette, hogy a népszavazási kezdeményezés kapcsán az alkotmánynak és törvényeknek igenis vannak korlátozó rendelkezései. Ilyen korlátozó rendelkezés az alkotmányos tilalmak, tárgykörök köre, ezt most már nem törvény, hanem alkotmány határozza meg, illetve a népszavazási törvény már előbb idézett 25. § (1) bekezdése, amely az egyértelműség követelményét fogalmazza meg. Tehát ezek mind korlátai a népszavazási akaratnak, akár tetszik, akár nem, ezeket a korlátokat be kell kalkulálni akkor, amikor valaki népszavazás kapcsán aláírásgyűjtést kezdeményez.
Ez veti fel a felelősség kérdését: kinek és milyen felelőssége van egy aláírásokkal megtámogatott népszavazás kezdeményezése kapcsán? Azt gondolom, hogy két személynek, illetve szervezetnek van felelőssége, eltérő felelősségek, de mind a kettőnek komoly politikai és jogi felelőssége van. Először felelősségük van az aláírásgyűjtőknek. Az aláírásgyűjtők akkor kötelesek a saját kérdésüket alkotmányossági és népszavazási törvényben előírt feltételek szempontjából megvizsgálni, amikor elkezdik az aláírásgyűjtést. Erre ma még nem kötelezte, illetve amikor elkezdték gyűjteni nem kötelezte... Bocsánat! Erre kötelezte, arra nem kötelezte az akkor hatályos népszavazási törvény az aláírásgyűjtőket, hogy rögtön, az aláírásgyűjtés megkezdésekor vagy azt megelőzően ellenőriztessék alkotmányossági szempontból a kérdésüket. Ezt az új népszavazási törvény tervezete, amelyet az előzetes normakontroll megakasztott, illetve az Alkotmánybíróság több határozata kötelezővé teszi, hogy ezután már, ha valaki aláírásgyűjtést kezdeményez, az aláírásgyűjtés megkezdése előtt lesz köteles a kérdést alkotmányossági szempontból megvizsgáltatni. De akkor, amikor elkezdték az aláírásgyűjtést a tisztelt aláírásgyűjtők - nem kívánom őket semmilyen módon sem minősíteni, jó szándékú aláírásgyűjtőnek tekintem őket -, akkor nem jártak el kellő gondossággal, illetve a megfelelő jogismeret híján - vagy nem tudom, miért - nem megfelelően fogalmazták meg a kérdést.
Tehát az aláírásgyűjtők felelőssége, hogy alkotmányos tilalmakba ne ütközzön a kérdés és hogy megfeleljen a népszavazási törvény előírásainak. Ez az ő elháríthatatlan felelősségük, és ez a felelősségük elsősorban azokkal szemben áll meg, akiknek az aláírását gyűjtik.
A másik felelőssége az Országgyűlésnek van, az Országgyűlésnek, amelynek most döntenie kell arról, hogy elfogadja-e az alkotmányügyi bizottság határozatát arra, hogy elrendelje-e a népszavazást vagy nem.
Szerencsétlen jogi helyzet van, hiszen nem kerülhetett sor a kérdés korábbi alkotmányossági vizsgálatára. Ezt a két felelősséget vállalni kell (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és azt gondolom, ennek a népszavazási kezdeményezésnek a legfőbb üzenete az, hogy mindkét szervezet, illetve mindkét személyi kör, az aláírásgyűjtők is és az Országgyűlés is a maga felelősségét kell hogy vállalja abban (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.), hogy szembekerül-e 200 ezer akarattal, illetve abban, hogy törvényellenesen és alkotmányellenesen kiír egy népszavazást.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
