DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága először 1997. október 20-án tárgyalta dr. Gál Zoltán házelnök úr megkeresése alapján a földkérdés népszavazásával kapcsolatos témakört. Az első ülésen a napirendi pont megtárgyalása megközelítőleg négy órát vett igénybe, majd a továbbiakban október 22-én, 29-én, november 5-én, november 12-én és a december 3-ai üléseken is sor került e kérdés megtárgyalására, esetenként közel három-négyórás időtartamban. Így összegzésképpen azt állapíthatjuk meg, hogy a bizottság hat alkalommal, megközelítőleg húsz órán keresztül foglalkozott a kérdéssel.
Az alkotmányügyi bizottságnak eljárásjogi és érdemi kérdéseket is el kellett döntenie arra való tekintettel, hogy az Alkotmánybíróság az 52/1997. számú AB-határozatában részben hatályon kívül helyezte, illetőleg megsemmisítette a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény néhány rendelkezését, majd az egész törvényt pedig december 31-i hatállyal semmisítette meg.
(16.00)
Ugyanakkor köztudott, hogy a népszavazásról és népi kezdeményezésről készült új törvényjavaslat záróvitáját a parlament nem tudta megtartani, azért, mert 51 képviselő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Így, mindezekre való tekintettel joghézagokat észlelt az alkotmányügyi bizottság az eljárása során. (Póda Jenő és dr. Varga István közbeszólnak.)
Abban kellett először döntenie, van-e joga és lehetősége arra, hogy az aláírók, illetőleg a kezdeményezők által feltett kérdésen változtasson, avagy pedig köteles abban a formájában elbírálni, mint ahogy az az aláíróíveken szerepelt. Végül is arra a döntésre jutott, hogy nem nyúlhat hozzá a kérdés tartalmához, tehát nincs lehetősége - a korábbi gyakorlatnak megfelelő módon - a kérdés átfogalmazásához, illetőleg az azon történő bármilyen irányú változtatáshoz és módosításhoz.
Ennek az eldöntése után az alkotmányügyi bizottság két albizottságot küldött ki; az egyik albizottságnak az volt a feladata, hogy egy közbenső, úgynevezett absztrakt alkotmányossági kontrollal kapcsolatos kérdéscsoport kidolgozását végezze el, és a lehetőséghez képest, amennyiben a bizottság úgy dönt, az Alkotmánybíróságnak azt nyújtsa be; míg a másik albizottság pedig azt a feladatot kapta, hogy a népszavazási kezdeményezés elutasításáról szóló érdemi határozati javaslatot dolgozza ki.
Ismeretes mindannyiunk előtt, hogy a absztrakt alkotmányértelmezéssel kapcsolatos kérdéseket vetette fel az Alkotmánybíróság részére a bizottság. Az Alkotmánybíróság ezt a kérdéskört gyakorlatilag elutasította, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érdemi vizsgálatot és döntést az Országgyűlésnek kell meghoznia.
Mindezekre való tekintettel az alkotmányügyi bizottság többsége a H/5267. számú országgyűlési határozati javaslatot nyújtotta be az Országgyűlésnek, amellyel kapcsolatosan én nem kívánok tartalmi ismertetést adni, hiszen a tízoldalas előterjesztésből a tartalmi érvek világosan kitűnnek.
A bizottság többségi véleménye, hogy az Országgyűlés ennek alapján utasítsa el a népszavazás kiírását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
