KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek a képviselő úr azon minősítésével, hogy valóban egy nagy horderejű törvényről van szó, és annak érdekében - és hogy képviselőtársaim is tudják, miről szól most az interpelláció -, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésben minél inkább megismerjük az érintettek és a szakma véleményét, először egy koncepciót készítettünk.
Ezt a koncepciót kiküldtük többek között az országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek is, nyilván képviselő úr is ezzel találkozhatott. Mondhatom, hogy a rendszer e tekintetben jól működött, hiszen elért e koncepciónk egy gyakorló polgármesterhez is.
(13.40)
Képviselő úrnak persze az észrevételeit meg lehetett volna tenni ezen a csatornán belül, mint ahogy ez egyébként megtörtént, de képviselő úr interpellációja június 11-én kelt, tehát nyilván a koncepció kiküldése után. De hadd tájékoztassam önt, képviselő úr, hogy azóta a koncepcióról kikértük valamennyi országos önkormányzati érdekszövetség véleményét, több szakmai fórumnak is, így például a Településüzemeltetési Tanács véleményét, amely a településüzemeltetők országos fóruma, kikértük a Főépítészek Országos Kollégiumának a véleményét. Ezen kívül több országos nyilvános szakmai rendezvényen napirendre tűztük a településügyi törvény szakmai szabályozási koncepcióját, így például a Communalexpón vagy Kecskeméten a településüzemeltetők országos konferenciáján.
A törvénynek az a célja, tisztelt képviselő úr, hogy a meglévő erőforrásokkal és azok szükség szerinti bővítésével kedvezőbb helyzetet teremtsen az önkormányzatok működéséhez. Elképzelésünk szerint a törvény nem ró újabb terheket és feladatokat az önkormányzatokra, mert a koncepcióban megfogalmazott, a képviselő úr által is említett feladatokat jelenleg is el kell látni. Így például az 1990 óta hatályban lévő önkormányzati törvény 10. §-a szerint a képviselő-testületek hatáskörébe tartozik a településrendezési terv jóváhagyása. Annyi történhet majd az új szabályozással, hogy a tervezés ésszerű, az érdekeltek, kiemelten a helyi társadalom véleményét maximálisan kikérő és figyelembevevő módon, a szakmai követelmények figyelembevételével valósul meg. Gondolom, az ellen itt a Házban senkinek nincs kifogása, hogy egy ilyen horderejű ügyben törekszünk minél szélesebb egyetértés kialakítására a településen.
Általában a közszolgáltatások kapcsán szintén nem kívánunk az önkormányzatokra további anyagi terheket hárítani, és nem célunk a merev, betarthatatlan rendelkezések megalkotását elősegíteni. Olyan közszolgáltatást kívánunk megvalósítani, amely védi az állampolgárok, a lakosság érdekeit, egyúttal korrekt módon szabályozza a vállalkozók akár közüzemi, akár más tevékenységét. A közüzem létrehozása lehetőség és nem kötelező feladat, nincs arról szó, hogy minden településen létre kellene hozni, hanem csak ott, ahol az ésszerűség és a gazdaságos üzemeltethetőség ezt igényli. Az egyes települések ilyen szempontból is társulhatnak egymással.
Végül a négy kérdésre adott válaszom:
Garanciát kizárólag az Országgyűlés adhat arra, hogy a normatívák biztos anyagi hátteret teremtenek a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához, hiszen a költségvetést az Országgyűlés fogadja el. Még a törvénytervezet sem végleges, ezért alaptalan feltételezni, hogy az egyéb jogszabályok nem készülnek el időben. Terveink szerint egyébként a nagy horderejű törvényt a végrehajtási szabályokkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) párhuzamosan léptetjük hatályba. A törvény tervezetének készítésekor a szakmai viták... (Az elnök kikapcsolja a miniszter mikrofonját.) Egy szó mint száz, tisztelt képviselő úr, a törvényt jövőre a kormány benyújtja az Országgyűlés elé, akkor vitassuk meg a részleteit.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
