DR. TOKAJI FERENC
DR. TOKAJI FERENC
DR. TOKAJI FERENC (MSZP): Elnök Asszony! Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Napjaink bevásárlási lázában úgy gondolom, különös aktualitással bír a kérdés, amelynek címe "Levélreklám ne legyen levélbomba!"
Miről is van szó? A direkt marketing az elmúlt években Magyarországon nemcsak ismert lett, hanem jelentős fejlődésen ment keresztül, tehát alkalmazásra is került. Kétségtelen, hogy a vásárlási szokások átalakulásával a levélreklámok jelentős szerepet töltenek be a nyugati társadalmakban, így nem nehéz megjósolni, hogy hazánkban is. A katalógus-áruházak, a telefonos vásárlási szokások Nyugaton már mind bevett gyakorlatok. Nálunk ezek elterjedőben vannak.
Véleményem szerint - tapasztalatom szerint is - az ilyen személyre szóló, úgynevezett ajánlatok nemegyszer eredményesek és bizalomkeltőbbek. Kétségtelen tény azonban, hogy e téren sajnos számos visszásság található, így például a címek megszerzésében. Mindez jelentősen sérti a korrekt reklámpiaci szereplőket. Aggasztó továbbá egy Magyarországon kialakult gyakorlat, az úgynevezett nyereménnyel kapcsolt reklámok követhetősége. Így például: ez az ön azonosításszáma, ez az ön nyerőszáma, kérjük postafordultával küldje vissza, rendeljen árukészletünkből, s az itt bemutatott nyeremény egyike önre vár!
Előfordul, hogy négyszer-ötször is megismétlik a leendő - úgymond - vevő felé, aki egyáltalán nem is vásárol, sőt, nem is válaszolt. Úgy gondolom, itt már zaklatásról van szó. Később kiderül - ha nyereményjátékról van szó -, hogy megszűnik a kft., illetve nem is nyer. Tapasztalható e téren sajnos a megtévesztés, a biztos nyereményben történő hitegetés.
Kérdésem tehát: a direkt marketing milyen nagyságrendű részhányaddal bír a reklámpiacon belül? Ezzel kapcsolatban mire számít a minisztérium, illetve a direkt marketing egyesületnek a visszásságok elkerülésére tett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) intézkedései alkalmasak-e erre a célra? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
