KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elérkeztünk az 1997. évi parlamenti ülésszakok utolsó perceihez. Bár a kormány az általa írt levélben az 1998-as röpke másfél-két hónapos időszakra még 34 törvény elfogadását kéri a tisztelt Háztól - tehát ülésnaponként majdnem egyet -, mégis azt kell mondanom, hogy lényegében a rendszerváltoztatás utáni eddigi tapasztalok szerinti törvényalkotó munka mindennapjai véget értek, hiszen nyilvánvaló, hogy a tavaszi ülésszak minden mozzanatában ott fog vibrálni a közeledő választások izgalma és feszültsége. A várható feszültségek viszont óvatosságra kell hogy intsék úgy a pártok vezetőit, mint a kormányt, mert a megalkotott törvények alkalmazásánál nem lehet figyelembe venni azt, hogy ez kampányidőszakban keletkezett vagy a jelen parlamenti ciklus ritkán előforduló, nyugodtabb pillanataiban.
Sajnos, az elmúlt, közel négy év alatt ezekben a nyugodtabb pillanatokban is előfordultak hatalmas törvénykezési baklövések, melyek indokolatlan társadalmi feszültségekhez, az állampolgárok fölösleges felháborodásához vezettek. Úgy érzem, ebben a félig-meddig ünnepélyes pillanatban nem lenne illő ezeket hajuknál fogva egyenként előcibálni, nem is teszem. Megteszik ezt helyettem jövő májusban a választók szavazataikkal.
A rendkívüli ügy, amelyért szót kértem, az, hogy a kormányfő levelének 13. pontja szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány még mindig nem tett le a súlyosan elhibázott, termőföldről szóló törvényjavaslat áterőltetéséről, esze ágában sincs visszavonni, hanem úgy tűnik, az utolsó pillanatban alkotmányt és törvényt sértve, parlamenti hatalmának utolsó perceivel visszaélve, búcsúzóul azt a magyar társadalom nyakába akarja borítani. Azt javaslom a tisztelt Háznak, hogy ezt a felelősséget ne vállalja, bízza ezt a kérdést a választók által frissen megmérettetett új parlamentre.
A koalíció úgy is meg van győződve arról, hogy a választók ugyanilyen arányban vissza fogják őket választani. Ha ez a meggyőződésük mély és valós, akkor részükről semmi értelme a kapkodásnak.
Mint annyi estén, éjszakán az elmúlt közel négy évben, a napirend utáni felszólalásokban fejtettem ki az aktuális politikai kérdésekben véleményemet és javaslataimat; sajnos, nem sok eredménnyel. Most szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem képviselőtársaim türelmét, és innen, e helyről kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánjak azzal a reménnyel, hogy talán valóban boldogabb lesz a jövő év. Szeretném azoknak a választóknak a figyelmét is megköszönni, akik a rádió hullámain keresztül megtiszteltek figyelmükkel. És végül magam és pártom, a Magyar Igazság és Élet Pártja nevében kívánok az ország minden polgárának és a határon túli magyar testvéreimnek szeretetben eltöltött kellemes karácsonyt és boldogabb új esztendőt!
Köszönöm figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)
