DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A géntechnológiával módosított szervezetekről szóló törvényjavaslat fontosságáról, időszerűségéről, azt hiszem, nem kell hosszabban szólni, hisz valamennyien emlékezhetünk arra, hogy ez év tavaszán mennyire megdöbbent és meglepődött a világ, amikor először mutatták be azt a bárányt, amelyet géntechnológiai eljárással, úgynevezett klónozással hoztak létre Angliában, és amelynek technikai, természettudományi csodájáról szóltak.
Ugyancsak felidézhető az a fantasztikus tudományos irodalmi megjelenítés, ami egyes filmekben bizony olyan állatok reprodukálásáról szól, amelyek már régen kihaltak, illetve vannak olyan anyagok is, amelyek esetlegesen felvetik az emberi reprodukció lehetőségét. Megdöbbent a világ, hogy hol tart a tudomány, és hogy van-e megfelelő kontroll, van-e megfelelő ellenőrzési mechanizmus, amely kézben tudja tartani az ilyen jellegű kísérleteket, amely féket tud vetni annak, hogy esetleges vélt vagy valós gazdasági előnyök érdekében elszabadulhasson a tudomány, vagy elszabadulhassanak olyan rosszindulatú és gátlástalan törekvések, amelyek következményei kiszámíthatatlanok.
Az Európai Unió jogi szabályozása ebben az évben döbbent rá, hogy a korábbi szabályozottság nem felel meg a jelenlegi tudomány állapotainak, nem felel meg a jelenlegi technikai felkészültségnek, és egy eléggé intenzív és gyorsított jogalkotási munkába kezdett. Még talán egy kicsit előbb is vagyunk, mint az Európai Unió szabályozása, mert Magyarországon ez a törvénytervezet - amely elkészítésre került - már mindazon normákat, mindazon előírásokat tartalmazza, amelyekről most az Európai Unió tagországai bizony még elég éles vitát folytatnak, éppen abból az indíttatásból adódóan is, hogy milyen súlyt jelent, milyen gazdasági lehetőséget jelent egy-egy országon belül a jelenleg alkalmazott géntechnológiai eljárási rendszer, és annak milyen következményei, milyen kontrollrendszere, milyen laboratóriumi és műszaki háttérbázisa van.
Magyarországon ezen törvény - amennyiben elfogadásra kerül - nemcsak hogy hosszú távra és korszakalkotóan szabályozza ezt a kérdést, hanem megnyugtató biztonságot is jelenthet a magyar nemzetgazdaságnak és a magyar társadalomnak is. Nem véletlen, hogy az Országgyűlés elnöke ezt a törvényjavaslatot a következő bizottságoknak adta ki: az alkotmány- és igazságügyi bizottságnak, a gazdasági bizottságnak, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, a környezetvédelmi bizottságnak és a mezőgazdasági bizottságnak. Ebből is látszik, hogy itt nemcsak gazdasági-tudományos kérdésekről, hanem morális ügyekről is szó van, amelyek nagyon fontosak, ha csak arra gondolunk - és nagyon helyeselhetjük, a különböző társadalmi szervezetekben és az egyházakban is megjelenik -, hogy mi lehet a következménye egy ilyen jellegű kutatási tendenciának, ha az nem megfelelő szabályozottság keretében történik.
Elképzelhető-e az, hogy az ember - mint egyszeri és megismételhetetlen produktum - esetleg áldozatává válhat egy elszabadult és megbomlott agyak által indíttatott kísérletsorozatnak? Itt a felelősségünk nemcsak etikai és morális, hanem ennél sokkal több. Ez a felelősség az emberiségért érzett felelősség kell hogy legyen. Nagy szavaknak tűnnek, de higgyék el: ez a mai világban, azt hiszem, egy olyan veszélyforrás, amellyel valamennyiünknek egyaránt szembe kell néznünk, és e törvény szabályozásánál minden olyan lehetőséget meg kell ragadnunk, amely az ellenőrzési kontrollba nemcsak a tudományt, hanem a társadalmi ellenőrzést is megfelelő hangsúllyal és megfelelő szankciórendszerrel hozza be.
Tisztelt Országgyűlés! Közel két évtizede, hogy a géntechnológiai kísérletek szinte rutinszerű eljárásként bevonultak a növénytermesztésbe, és az utóbbi időben már új fajták kikísérletezésével az állattenyésztésben is jelen vannak. Mit jelentenek ezek a kísérletek? Hogyan működnek? Mi az a szabályozási forma, amelyben egy kísérleti szakaszt követhet a gazdasági kipróbálási szakasz, mi az, ami egy izolált rendszerben kell hogy megjelenjen addig, amíg a kísérletsorozat ellenőrzésére sor nem került, és mi az, amit már üzleti alapon folytathatunk? Nagyon komoly és nagyon felelősségteljes szakmai kérdések ezek, amelyekre a választ nem biztos, hogy a politikusoknak, hanem úgy gondolom, a szakemberekkel együtt - ideértve a társadalmi és gazdasági szervezeteket is -, együttesen kell meghozni.
Ez a törvény azon túl, hogy leszabályozza a szervezetek létrehozására alapult laboratóriumok működtetését, ellenőrzését, arról is rendelkezik, hogy milyen jellegű hatástanulmányt kell folytatni az esetleges génmanipuláció által létrejött új szervezetek, illetve új organizációk vonatkozásában, és ezt meddig kell hogy tegye, és milyen kontrollt kell gyakorolnia addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy az adott manipulált szervezet akár gazdaságosságát tekintve, akár fajtajellegét tekintve állandó, és nem borítja fel azt az ökológiai egységet, amelyben az adott növény- és állatvilág harmóniája megteremthető.
(12.00)
Mert bizony erre is volt már példa az eddigi tudományos kísérletek alapján egy-egy elszabadult és nem kellően ellenőrzött kísérletsorozat következtében.
A másik dolog, hogy ezek a szervezetek milyen hatással vannak az emberi, biológiai szervezetrendszerre azáltal, hogy a táplálkozási láncba bekerülve egy fogyasztási igényt elégítenek ki. Ennek az ellenőrzése, ennek a kísérletsorozatnak a figyelemmel kísérése ugyancsak elsődleges cél.
Az Európai Unióban eddig öt génmódosított növény termesztését és piaci forgalmazását engedélyezték: az olajos magvú repce, a dohány és a cikória alapvetően ipari felhasználásra, a szójabab és a kukorica pedig élelmiszer-termelésbe kerül. Tehát látjuk, hogy a már engedélyezett manipulált termékeknél az egyik struktúra egy közvetett fogyasztási láncba, az állattenyésztésbe kapcsolódik be, míg van egy másik, amely már a közvetlen emberi fogyasztással, a közvetlen élelmiszer-fogyasztással is kapcsolatba került. Tehát itt ez a lánc már egyértelműen mutatja, hogy a legalapvetőbb, a legminimálisabb szervezeti egységgel rendelkező növénytől az emberig a kapcsolatrendszer létezik, megvalósult és ehhez a technológiai, technikai lehetőségek adottak, amelynek kihasználása, amelynek az ellenőrzése, amelynek a manipulálása ebben a helyzetben igen komoly és igen felelősségteljes szabályozást igényel.
Milyen hatósági engedélyezési eljárások vannak? Vita keletkezhet erről is, hogy ki hogyan ellenőrizhessen, milyen engedélyt adhasson ki, és ez az engedély mikor legyen ideiglenes jellegű, mikor legyen végleges jellegű, és mely szervezetek mely vizsgálatok alapján vonhassanak vissza engedélyeket már korábban a piacon bevezetett géntechnológiai manipulációval létrehozott szervezetek esetében.
Nagyon fontos ez a szabályozás, nagyon fontos ez a szankciórendszer, ami ebben a törvényben megjelenik annak érdekében, hogy csak olyan termékek, csak olyan génmanipulációval létrehozott új szervezetek kerülhessenek ki a közvetlen termelésbe, amelyek az engedélyeztetési eljárások valamennyi fázisán átmentek, amelyeknek állandóságuk, tartósságuk és a környezetben való megjelenésük egyértelműen hosszú távon ellenőrzött és biztosítható.
Tisztelt Országgyűlés! A géntechnológiai tevékenység hazai szabályai egyedi magyar sajátosságokat is figyelembe véve kerülnek meghatározásra. Mik is ezek? Magyarország sajátos mezőgazdasági éghajlata, klímája és adottsága nem egyformán preferál különböző termékeket, azok előállítását és azok manipulálhatóságát. Itt figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a sajátosan magyar, hungarikumnak tekintett mezőgazdasági agrártermelésben ne következhessen be olyan változás, amely az adott termékstruktúrában nemcsak a piaci viszonyokat, hanem a magyar termelési rendszert is veszélyeztethetik. Mik is ezek? Nekünk a zöldség-, gyümölcstermesztésben, a vetőmagvak előállításában, az oly sokat emlegetett biogazdálkodásban igen komoly előnyeink vannak Európa számos országával szemben. Kifelejtettem a bort, bocsánat, de ez a kertészettel, szőlőtermesztéssel összefüggésben van. Tehát ezeknél a termékeknél az esetleges új fajták megjelenítése és ehhez képest a géntechnológiai manipuláció bevezetése igen-igen komoly és sajátos szabályozást kíván, amelyre a törvény rendelkezésével létrehozott felügyelő szervezetek és bizottságok lesznek hivatottak a döntést meghozni.
A géntechnológiával módosított szervezetekről szóló jogszabály az élelmiszerekről szóló törvényt is módosítja, amelyet az Országgyűlés az előző évben fogadott el azért, hogy összhangot teremtsen a törvényjavaslat és az élelmiszerekről szóló törvény között. Ez a törvény annak idején az Országgyűlésben több mint 94 százalékkal lett elfogadva, ezzel is jelezte a parlament, hogy itt nem pártpolitikai, hanem szakmai szempontok kerültek megfogalmazásra, és az élelmiszertörvény megfelel a hatályos európai uniós szabályozásnak. Azonban az élelmiszertörvény előírásai és az ehhez kapcsolódó géntechnológiai rendszer ellenőrzése, kontrollja és az új termékek bevezetése megköveteli, hogy az élelmiszertörvény a jelen szabályozással összhangban - és természetesen felvállalva a várható európai uniós csatlakozás előírásait is - kerüljön teljes normatív szabályozási körbe.
Milyen jogosítványokat kapnak a hatóságok abban az esetben, ha egy-egy ilyen kísérletsorozat nem abba az irányba indul el, mint amelyet kijelöltek, nem azzal és nem annak megfelelően végzik, amire az engedély szól? E törvény szabályozása lehetőséget biztosít arra, hogy esetlegesen, amennyiben az előírásokat megszegték, és nem a szakmai szabályoknak megfelelően jártak el, a korábbi engedély visszavonásra kerüljön, a kísérlet betiltásra kerüljön, az engedélyt visszavonják. Ehhez azonban szankció is kell hogy párosuljon, mert egy-egy ilyen visszavonás, egy-egy ilyen letiltás nem mindenkit gondolkodtat el, és nem mindenkit vezet arra, hogy az esetleges gazdasági előnyök feladása érdekében az önkéntes jogkövetést válassza - még akkor sem, ha ehhez esetleg érdeke fűződhetne.
Milyen szabályokat lehet alkalmazni? A polgári törvénykönyv szabályai természetesen irányadóak, ami az esetleges kártérítési felelősséget és az eredeti állapot visszaállítását jelentheti. De ez még mindig kevés lehet egyes körökben, ezért ez a törvény-előterjesztés rendelkezik a büntetőjogi kategóriáról és a büntetőjogi felelősségről is. Mert ne felejtsük el, hogy az egy-egy ilyen kísérletet vezetők kezében milyen hatalom összpontosulhat a manipuláció esetén, tehát ha nincs büntetőjogi fenyegetettsége - ami, nem azt mondom, hogy mindig visszatartó erő, de úgy gondolom, hogy szükséges egy ilyen szabályozásnál -, akkor ennek a törvénynek a rendelkezései esetleg csak morálisan kötelezhetik azokat, akik a géntechnológiai kísérletek folytatói, irányítói vagy esetlegesen a laborok felügyelői.
Magyarországon, mint ahogy említettem, géntechnológiai kísérletek folynak, ilyen jellegű laboratóriumok működnek, de mivel eddig még törvényi szabályozás ezt a területet nem érintette, ezért e törvényben kell rendelkezni arról, hogy most egy általános jellegű felmérést kell elvégezni valamennyi kutatóintézetre, valamennyi laboratóriumra vonatkozóan, hogy mely kísérletek azok, amelyek jelen törvény hatálya alá tartoznak, és ehhez képest engedélykötelesek, valamint a laboratóriumok esetében az ott folyó munkát a szigorú regisztráció szabálya alá kell vonni illetve mely kísérletek azok, amelyek e törvény keretein belül nem folytathatóak, és azok további menetét fel kell függeszteni, illetve meg kell szüntetni. Ennek a felülvizsgálatnak azonban csak akkor van értelme, ha abban azok a szervezetek és a tudomány azon személyiségei vesznek részt, akik a leghivatottabb ismerői ennek a szakmának és akik a legnagyobb felelősséggel is tartoznak ezen tevékenységükért. Ezt a törvény az átmeneti szabályok között taglalja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit szokatlan feladat az, hogy a földművelésügyi tárca terjesszen elő egy olyan törvényt, amelynek hatása, hatásmechanizmusa nemcsak gazdasági jellegű, hanem - mint említettem már korábban - morális is, és amely szabályozás kihatása évtizedekre, sőt esetleg évszázadokra határozhatja meg azt a népet, azt a nemzetet, amely a Kárpát-medencén belül él, s amely magyarnak vallja magát. Ezt a feladatot vállaltuk.
A géntechnológiáról szóló törvény előírásainál mind a szakmával, mind a tudománnyal, mind a politikai pártok képviselőivel hosszú, nagyon eredményes és jó hangulatú konzultációt folytattunk. Azonban azt gondolom, hogy e törvény elfogadásához a parlament valamennyi pártjának támogató együttműködésére van szükség, ezért kérem önöket, hogy a vitában a megfogalmazott fenntartásaikat, a megfogalmazott javaslataikat szíveskedjenek a bizottságoknak írásban is eljuttatni annak érdekében, hogy ne csak a konszenzus, hanem valóban az a szakmai elhivatottság is megjelenjen a törvényben, amely biztosítja mindazon feltételrendszert, mely fontosságának, súlyának, azt gondolom, a parlament összes képviselője tudatában van, és amelynek megfelelően vállalja, hogy ezt a munkát segíti, és ehhez segítő közreműködését adja.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(12.10)
