DR. SZÁNTÓ MIHÁLY
DR. SZÁNTÓ MIHÁLY
DR. SZÁNTÓ MIHÁLY, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság 1997. szeptember 24-én tárgyalta a kormány által előterjesztett T/4754. számú törvénytervezetet, amely a géntechnológiával módosított szervezetekről szól.
A bizottság ezen az ülésen a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát tekintette át. A géntechnológia mezőgazdasági alkalmazása forradalmi változást jelent a hagyományos eljárásokhoz képest. Míg az utóbbi módszerek egy adott fajban alapvetően meglévő genetikai változásokra építenek, és az azonos vagy esetleg közeli rokonfaj változatai közötti keresztezésekkel állítják elő a kívánt tulajdonságot, addig a genetikai manipuláció során a gazdaszervezetbe több, tőle rendszertanilag távol eső fajból - köztük akár kórokozó baktériumokból - származó génekből létrehozott kombinációkat juttatnak be, s olyan új génösszetételű szervezetek jönnek létre, amelyek a természetben aligha alakultak volna ki az evolúció során, ami az évmilliók alatt harmonikusan együttműködő, egységes egészet alkotó génállományokat hozott létre.
Nem remélhetjük tehát, hogy egy összehangolt rendszerbe - szinte véletlenszerűen - új elemeket juttatva azok nem hatnak vissza a többire is, befolyásolva a szervezet egészének működését. Az előterjesztés jelentős mérföldkő azon törvények sorában, amelyek egyrészt az Európai Unió jogszabályaival való harmonizációt valósítják meg, másrészt pedig külön jelentősége is van ennek a törvényjavaslatnak, hiszen a tudomány fejlődése miatt egyre inkább előtérbe kerülnek a biotechnológiai eljárások.
A Földművelésügyi Minisztérium ezért is szorgalmazta ennek a törvényjavaslatnak az elkészülését, mivel a növénytermesztésben és az állattenyésztésben ezek a módszerek egyre jobban elterjednek. A törvényjavaslatot széles körű szakmai vita előzte meg. Az Országos Környezetvédelmi Tanács két esetben is tárgyalta. A tanács elnöke, dr. Láng István professzor elmondta, hogy a tanács véleménye megoszlott. Kialakult egy többségi és egy kisebbségi álláspont. A többségi vélemény azt javasolta, hogy a kormány fogadja el az előterjesztést, és terjessze a parlament elé. A törvénytervezet jelenleg alapvetően megfelel az Európai Unió előirányzatainak és szabályainak. Amennyiben az unió szabályai ebben a vonatkozásban szigorodnak, nyilvánvalóan meg kell tenni a korrekciókat a jogharmonizáció keretében.
A tanács többsége abban látta a garanciákat, hogy létrehoz egy olyan véleményező, ellenőrző mechanizmust, amilyen ma nincs. Ha nincs törvény, akkor az a rendezetlen helyzet, ami ma az országban ezen a területen van, továbbra is fennmarad. A tanács kisebbségi véleménye, hogy ne legyen törvényi szinten engedélyezve sem a kibocsátás, sem a forgalmazás, sem a behozatal, ez alól kivétel csak a tudományos kutatás legyen. A géntechnológiával módosított szervezetek esetében nemcsak környezeti kockázatok vannak: ha például bizonyos vektorok kiszabadulnak, akkor mi történik a természettel -, hanem emögött rendkívül kemény gazdasági érdekek is vannak.
Dr. Kiss Róbert képviselő úr indítványozta, hogy a téma jobb megismerése érdekében hallgasson meg a bizottság néhány neves szakembert, akik környezetvédelmet is érintő, de a géntechnológiával is foglalkozó véleményüket mondják el. Balsay István képviselő úr aggályát fejezte ki a törvénytervezettel kapcsolatban, és kérte a kisebbségi vélemény elmondását, hogy miért nem tartják általános vitára alkalmasnak a tervezetet.
(12.20)
Az általa megnevezett szakértő - az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, szervezet képviselője - szerint a tervezet nem rendelkezik az engedélyezési kérelem benyújtásához szükséges, illetve a feltételekhez köthető eljárási szabályokról.
A bizottság véleménye szerint a törvénytervezet tárgyalása időszerű és szükséges, összhangja a törvényekkel és más jogszabályokkal biztosított. A bizottság a törvényjavaslatot 13 támogató és 3 nem szavazattal általános vitára ajánlja. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
