BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Párt megvitatta, és kollégiumaiban a megyei területfejlesztési koncepciókat is átérlelve, a következő álláspontra jutott az országos területfejlesztési koncepció vitája során: ez a területfejlesztési koncepció megítélésünk szerint a gazdaság fejlesztése koncepciójának a szintjét sem üti meg, mint ahogy az előttem szóló Szentkuti Károly szabaddemokrata képviselő utalt erre.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint egy ilyen koncepciónak, amit alapvetően gondolkodásmódnak tartunk, a nemzet felemelkedési programjának kell megfelelnie. A nemzet felemelkedési programjának és az Európai Unió intézményeihez való felkészítésnek, az ország polgárai, intézményei, önkormányzatai, régiói kívánalmainak ez az anyag nem felel meg.
A területfejlesztésről szóló koncepcióban, mint ahogy az a bizottsági vitákban, az önkormányzatokkal és az Országos Területfejlesztési Tanáccsal való hosszú egyeztetés során kibontakozott, úgy gondolom, nem alakult ki konszenzus. Így arról beszélni, amit a miniszter úr hitvitáknak minősített, amely a nemzeti felemelkedési programot illeti... - további érlelésre és együttes gondolkodásra van szükség.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt véleménye szerint ennek a koncepciónak, azaz a nemzet felemelkedési programja gondolkodásmódjának a területfejlesztési törvénnyel való összhangját nem sikerült kialakítani; helyesebb lett volna, ha ez a területfejlesztési törvénnyel egyidőben, azzal szorosabb összhangban került volna kialakításra. Persze az idő sürgetett, hogy a rendelkezésre álló - nem kevés - forrást sikerüljön a megyék között elosztani, hogy az idő rövidségére való hivatkozással minél hamarabb pénzek kerüljenek kiosztásra és elosztásra.
E törvény rendelkezett arról is, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot a területfejlesztési politika átfogó céljairól, irányelveiről, és nyilván határozatban fogadja el magát az országos területfejlesztési koncepciót is. Műfaját tekintve ez a két kötet, amelyhez a határozattervezet is mellékelve lett, irányelveket, legfontosabb célokat, hosszú távú - és azon belül középtávú - célokat tartalmaz, és kiegészül egy alátámasztó anyaggal.
Ez az anyag egy színes gazdaságpolitikai tankönyv, amely az eklektikus ágazati érdekek nem kellően egyeztetett anyagai között vergődik, és amely az egyes megyei érdekeknek megfelelően fogalmaz meg és vesz át nemzetközi célokat, és fogalmaz meg hazai irányokat. Véleményem szerint ez az egybeszerkesztett anyag és az ebből elfogadandó munkarészek, a határozat elemei további lényeges javításra szorulnak, és csak úgy fogadhatók el.
Nézzük sorban az országos területfejlesztés alapelveit! A Fidesz-Magyar Polgári Párt rendkívül fontosnak tartja, hogy ez megjelenik, és átfogó módon kifejtésre is kerül a szubszidiaritás, a decentralizáció, a partnerség, a nyilvánosság és az ebben a munkában történő részvétel. Ezekkel az alapelvekkel nincs is semmi probléma, bár mi nagyon szívesen felsoroltuk volna azt is, hogy az alapelvek között megfogalmazásra kellett volna hogy kerüljön az ország polgárainak, intézményeinek, önkormányzatainak - és magának a kormánynak is - a felkészítése az Európai Unió intézményeivel való kapcsolatteremtésre. Nem elegendő, hogyha néhány minisztérium és néhány felelős tisztségviselő készül fel az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartásra, a jogharmonizációra.
(10.20)
Ennek a programnak a nemzeti felemelkedés programjává kell válnia. Az önkormányzati rendszert - és ezt a környezetvédelmi és területfejlesztési bizottság elnöke számomra nem kellően részletezett módon említette - hozzá kell igazítani az országos területfejlesztési program határozataihoz is. Ennek a módosítását is már előrevetíti ez a gondolat. Remélem, hogy jó irányba fog hatni ez a gondolkodásmód a kormányzó párt részéről, és nem ismétlődik meg az, ami az egyes ágazati törvények esetén megismétlődik, hogy a kétharmados alaptörvény kerül az ágazati törvényhez való igazításhoz.
De ezen kitérő után úgy gondolom, hogy ez a határozati javaslat erősíti a hierarchikus önkormányzati rendszert, nem alulról építkező, nem a kistérségek önszerveződő erejéből indul ki, és arra kevésbé támaszkodik. Ez megyecentrikus, ami még alapvetően nem lenne probléma, de az expozéban és más hozzászólásban is olyan említést nyert, nyilván a viták, az előkészítés folyamatában elhangzott érvek és ellenérvek vitájából leszűrve, hogy ez egy alulról építkező program.
A statisztikai vonzáskörzetek finomítása nem helyettesítheti, hogy a nemzet, az önkormányzatok, a kormány elemző és valós kohéziós vizsgálatok alapján készítsen el organikus, egymáshoz kölcsönös érdekek alapján kapcsolódó kistérségek és ebből kialakuló régiók tervező-elemző munkáját. Azzal is tisztában vagyok, hogy a stabilitás érdekében nem szabad egyik napról a másikra, hanem legalább középtávú ciklusra, időre van szükség, hogy a tervezési, elemző statisztikai kistérségeket és ebből kialakuló nagy régiókat az államigazgatás, az önkormányzati rendszer is kövesse. Ezért tehát fontos a fokozatosság.
Azonban az organikus régiók irányába való lépést ez az anyag nem tette meg. Az organikus régiók nem helyettesíthetők három vagy annál több megye vezetőinek összeállásával és politikai döntéseivel. Nem nélkülözhetjük most már évtizedek óta azt az elemző munkát, amikor 30-40 kohéziós vizsgálat, célvizsgálat alapján határozzuk meg a kistérségeket, és hozunk létre organikus régiókat, vagy engedjük, hogy kialakuljanak.
Látható ma az ország különböző térségeinek vizsgálatánál, hogy valóban az egész ország hátrányos helyzetén belül is egyes térségek lemaradtak, leszakadtak a fejlődés, a progresszió útján. Ezek felzárkóztatása, ezen térségek felzárkóztatása a Magyar Köztársaság alapvető érdeke. Ez egy ország, egy régió Európa irányából nézve, sőt, ehhez a régióhoz, országhatárhoz csatlakoznak a Kárpát-medencében azok a magyarlakta települések, amelyeket egy fájdalmas döntés ma mesterséges határokkal elzár tőlünk. De ezek szimbiózisban élnek velünk, nemcsak a magyarlakta települések, hanem a Kárpát-medence többi, egymással összefüggő régiója is.
Ez az anyag valóban tartalmazza ágazati és alágazati rendszerek átvezetését is. Egyetértek azzal, hogy iteráló tervezéssel és mozgással kell meghatározni ezen folyosók, ezen decentrumok, ezen központok, ipari parkok, vállalkozási övezetek, munkahelyteremtő fejlesztések, logisztikai központok és sorolhatnám a területfejlesztés egyes elemeit, amelyeket a megyék, a kistérségek és a nemzetközi politika indukálnak. Ezek összehangolására azonban a Fidesz-Magyar Polgári Párt véleménye szerint egyetlen minisztérium által vezérelt program nem elegendő. Itt a Magyar Köztársaság felelős kormánya kell a nemzeti felemelkedés arányos, összehangolt programjának elkészítésére.
Szeretnék én is beszélni az előttem szólóval megegyezően arról, hogy nagyon fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy nemcsak a felzárkóztatás, a lemaradt térségek programja kell hogy ez legyen. Gondolom, már a viták során elhangzott ellenzéki és a progresszió érdekében felszólalók alapján került be, hogy minden területnek joga van a fejlődéshez és a források megszerzéséhez. A Magyar Köztársaság töretlen fejlődését az biztosítja, hogy ha a központi segítséggel önerőből kialakuló fejlődési centrumok, így a főváros, a dunántúli területek, egyes nagyvárosok és vonzáskörzetük minél több innovatív lehetőséget ragadnak meg, az az egész ország fejlődésére pozitív hatással van. Minden olyan központi akarat, amely ezt háttérbe szorítja, és a forrásoktól elvonja főleg a technológia, főleg a működő tőke és a szellemi tőke bevonásától, ez az egész ország érdekével ellentétes.
Szeretném kihangsúlyozni - és ez a Fidesz-Magyar Polgári Párt több szakmai dolgozatában megjelent -, hogy a város és vonzáskörzetének szétszakítása és a megyén keresztül való kommunikáltatása ellentétes az arányos, a tervszerű területfejlesztés alapelveivel. A partnerségben, a decentralizációban nemcsak a megyei önkormányzatnak és annak vezetőinek kell részesülnie, hanem lehetőség szerint a területfejlesztési tanácsban és különösen a régió fejlesztési tanácsában is meg kell jelennie - ma, sajnos, nem jelennek meg - a nagyvárosok, az innovatív centrumok érdekeinek képviseletének is.
A forrásszerzés mint lehetőség elhangzott ma. Igenis a strukturális alapokból és a kohéziós alapokból nemcsak a megyehatárokra rajzolt régióknak kell részesülniük, hanem lehetőséget kell biztosítani arra, hogy öt vagy hét más struktúrájú, nyomon követhető forrásszerzési lehetőségről az ország ne mondjon le.
Ez a program - és gondolom, hogy erről ma még sok mindenki beszél - nem a vidék fejlesztésének programja. A magyar vidéken vannak fejlettebb, előnyösebb helyzetben lévő, és vannak rendkívül hátrányos fejlesztésű területek, hátrányos lehetőségekkel, adottságokkal bíró területek. E program jelentős átdolgozásával, az agrárgazdaság, de a vidékfejlesztés még átfogóbb fogalomkörébe tartozó elméleti és gyakorlati tudományok átvételével - és említettem a finn vagy az osztrák példát, de mondhattam volna más, déli államok példáit is - a vidékfejlesztést kell a centrumába állítani. Azzal együtt, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt egyetért, hogy az ország fővárosának és vonzáskörzetének a közép-európai és nem közép-kelet-európai, a közép-európai kulturális, adminisztratív politikai, szellemi, pénzügyi centrumává váló fejlődését segíteni kell. A véleményünk az, hogy a szubszidiaritásnál - és lehet, hogy ez az önkormányzati rendszert érinti - minden olyan döntést, amelyben helyben dönteni lehet és állást foglalni, azt azon a szinten kell tartani, amelyben ez a legpontosabban megfogalmazható. A partnerség elvénél pedig lehetőséget kell biztosítani, hogy a hátrányos helyzetű területek is hozzájárulhatnak saját önsorsuk javításához.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Párt abban partner, hogy a nemzeti felemelkedés programját együtt fogadjuk el, együtt készítsük el. Ez a program még nem az. Ennek a programnak fel kell készítenie az ország polgárait, intézményeit, közösségeit egy magasabb szintű együttműködésre, az Európai Unió intézményeihez való kapcsolódásra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és az Európai Unió intézményeivel való autonóm párbeszédre. A Fidesz-Magyar Polgári Párt ebben érdekelt.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)
(10.30)
