DR. BAJA FERENC
DR. BAJA FERENC
DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozattervezet lényegét tekintve lezárja ennek a ciklusnak a területfejlesztéshez kötődő jogalkotási programját. Azért zárja le, mert úgy tűnik, ebben a ciklusban már érdemében a parlament elé új területfejlesztéshez kötődő törvényi szabályozás nem kerül. Rendkívül fontos tehát, hogy áttekintse az előterjesztés kapcsán a Ház, hogy mit is végzett a képviselők közössége az elmúlt négy esztendőben a területfejlesztés területén.
(9.10)
Azt merem mondani, hogy a tisztelt Ház teljesítménye ezen a területen valóban történelmi léptékű, és nemzetközi értelemben is figyelembe veendő. Ezen előterjesztés kapcsán is szeretném megköszönni a tisztelt Ház minden képviselőjének azt, hogy Maties Wulf európai uniós főbiztos asszony - aki a strukturális alapokért és a regionális alapokért felel Európában - elmondhatta azt a véleményét, amely arra alapozott, hogy az elmúlt néhány év keretében kialakított területfejlesztési intézményrendszer Kelet-Európa számára példaértékű, Magyarország elöl jár ebben a munkában, és Magyarország valóban alkalmassá válhat arra 2002-ben, hogy az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból rendkívül jelentős támogatást szerezhessen. Rendkívül nagy hiba lenne azonban, ha az elért eredmények alapján úgy gondolnánk, hogy nincs továbblépési feladatunk, hogy az elkövetkezendő időszakban már nem kell rendkívüli erőfeszítéseket tennünk azért, hogy Magyarország - a régiók Európájához csatlakozva - forrásoldalról is valódi esélyt teremtsen az ország számára.
Nos, az országos területfejlesztési koncepció pici késéssel kerül a tisztelt Ház elé, aminek egyik oda az, hogy szerettük volna, ha ez a koncepció valóban konszenzuson alapul, valóban az érintettek egyetértésével kerül a tisztelt Ház elé. Ennek a koncepciónak az elkészítési módja ugyanolyan technikán alapszik, mint maga a területfejlesztési törvény, amely szintén országos, regionális viták eredményeként kerülhetett a tisztelt Ház elé. Ennek az országos területfejlesztési koncepciónak az anyagát is többször, sokszoros egyeztetésben vitattuk meg a megyei fejlesztési tanácsok képviselőivel többször és sok egyeztetésben megvitattuk a különféle társtárcák és ágazatok képviselőivel; az Országos Területfejlesztési Tanács több alkalommal foglalkozott az országos területfejlesztési koncepcióval - az Országos Területfejlesztési Tanácson belül a különféle oldalak, a tudomány, a kamarák oldalai is természetesen elmondták a véleményüket - a kormány is két alkalommal foglalkozott a kérdéssel, míg az utolsó alkalommal a vita nélküli kategóriák között fogadta el ezt a javaslatot. Nem mintha nem lenne a javaslaton természetesen vitatnivaló, hanem jelképeként annak, hogy végül is előnyeivel, stratégiai jellegével és nyilvánvaló, esetleges hiányaival együtt is ez a koncepció ma szakmai, társadalompolitikai és regionális szempontból az elérhető konszenzus alapján áll.
Természetesen számítok arra, hogy a parlamenti vitában nagyon sok képviselőtársam meg fog fogalmazni ettől a konszenzustól eltérő véleményt. Ezt természetesnek tartom. Előadó miniszterként én csak azt szerettem volna a Házban jelezni, hogy minden egyeztetési mechanizmust elvégeztünk, mert meggyőződésünk, hogy ha azt szeretnénk, hogy a modern területfejlesztés Magyarországon a partneritás elvén alapuljon, az Európai Uniónak megfelelő, alulról építkező, kistérségi fejlesztési forrásokon és a konszenzus elvén nyugodjon, akkor ez az előterjesztő számára is kötelezettség. Ez a munkadokumentum tehát ilyen konszenzuson alapuló munkadokumentum.
Meghatározó jelentőségű ez az országos területfejlesztési koncepció azért, mert az 1985-ben hozott hasonló dokumentumhoz képest nyilvánvalóan belátható, hogy jelentős mértékben megváltozott Magyarország társadalmi-gazdasági arculata. Azóta Magyarországon átmentünk egy rendszerváltozáson, átalakult az önkormányzati rendszer, átalakult a gazdaság tulajdonosi szerkezete, lényegét tekintve átalakult az ország gazdasági és külpolitikai stratégiája. Teljesen indokolt tehát, hogy ebben az értelemben a parlament most újra foglalkozzon az országos területfejlesztési koncepcióval.
Nagyon sok vita volt arról, hogy ennek a koncepciónak melyik részét terjesszük a tisztelt Ház elé: azt a rövid részt, amely lényegét tekintve maga a határozat, vagy az országos területfejlesztési koncepció egészét fogadja el a tisztelt Ház. A végén egy vegyes módszert ajánlottunk, egy vegyes módszert javaslunk, amelynek a lényege, hogy egy rövid érdemi határozatot fogad el a Ház, és ez a bizonyos szélesebb merítésű anyag pedig a határozat mellékleteként került be a parlament elé, és kerül ki a parlamentből a megyei fejlesztési tanácsok és az ágazatok számára.
Azért, hogy átlátható legyen a szerkezet, ebben a mellékletben szürkével emeltük ki azokat a részeket, amelyekről a parlament érdemi határozattal szavaz. Nyilvánvaló, hogy a mellékletek más, egyéb kérdéseiről nem fog szavazás történni. Sokan megkérdezték: akkor mi az értelme ennek a mellékletnek, ha nem lesz szavazás, ha ennek nem lesz kötelező ereje; esetleg sem az ágazatok, sem a megyei fejlesztési tanácsok ezt későbbi munkájukban nem veszik figyelembe. Én nem így látom. Nem így látom azért, mert ez hosszú idő óta az első olyan tervdokumentum Magyarországon, amely lényegében az egész ország fejlesztési politikáját, struktúrapolitikáját egy kötetben tartalmazza, és ebben az értelemben egy eligazító térkép, egy eligazító tervrendszer mind a Magyarország területfejlesztésében szereplő minden személy számára, mind esetlegesen a külföldi befektető vagy a külföldi tájékozódó számára.
Szilárd meggyőződésem, hogy ez a területfejlesztési koncepció és az ilyen irányú vita jól illeszkedik ahhoz az intézményrendszerhez, amelyet jelen pillanatban kialakítottunk Magyarországon, és amelynek a lényege, hogy a kistérségekben a fejlesztési tanácsok, a megyei fejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési tanácsok, az Országos Területfejlesztési Tanács és a különféle ágazatok a területfejlesztés területén önálló felelősséggel, önálló mozgástérrel rendelkeznek, és ezen keresztül ennek a parlamenti határozatnak nemcsak az egyértelmű, rövid szövegét, hanem magát ezt a mellékletekkel rendelkező teljes dokumentációt - szilárd meggyőződésem: mindenfajta jogi következmény nélkül - adaptálni fogják a saját munkájukba, a saját terveikben meg fogják jeleníteni.
Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy annak ellenére, hogy a Ház előtt érdemi és nagyon fontos törvényjavaslatok vannak, a Ház napirendre tűzte az országos területfejlesztési koncepció elfogadását, elsősorban pont azért, mert az érintettek - mind az ágazatok, mind a megyei fejlesztési tanácsok - várják ennek a dokumentumnak az elfogadását. Várják azért, mert iránymutatást kapnak ebből a dokumentumból a megyei fejlesztési koncepciók és a megyei rendezési tervek elkészítéséhez. Teljesen természetesen elfogadták, hogy a Ház vitája után az ő számukra ez egy követendő iránytű. Nem kőbevésett törvény, de olyan koncepció, olyan tervrendszer és olyan fejlesztési elképzelési rendszer, amelyet ők a saját munkájukba be fognak építeni.
A koncepció az ország távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum. A megalapozást is és a befolyásolást is fontosnak tartom. Az előterjesztés során beláttuk, hogy Magyarországon jelen pillanatban az a jogi helyzet, hogy a befolyásolás lehetőségével is lehet és kell élni a területfejlesztés területén. Ismert, és nem akarom a Ház elé idézni azt a vitát, amelyik az önkormányzati törvény, az alulról építkező területfejlesztési lehetőségek bizonyos fejlesztések kijelölésének jogi kérdéseit vitatja. Mi nem szeretnénk most ebbe a vitába belemenni, mert nem ez volt a feladatunk, de meggyőződésünk, hogy lehet élni a befolyásolás ilyetén eszközével is, amely önmagában - a tervrendszeren keresztül - bemutatja a kistérségek, a megyék és a régiók számára azt, hogy milyen típusú fejlesztésekkel számolhatunk az elkövetkezendő időszakban, mi az, amit forrásoldalról alá lehet támasztani, mi az, amiben az ágazatok integrált fejlesztése megjelenik az adott régióban.
(9.20)
A koncepció hosszú távú fejlesztési célok és prioritások mellett meghatározza a rövid távú feladatokat is - tulajdonképpen a hosszú táv 10-15 évet, a rövid táv pedig 2-3 évet jelent a koncepcióban. Meghatározó lesz természetesen a hosszú táv mellett a rövid táv, hiszen 2-3 éven belül lényegét tekintve elérkezhetünk az EU kapujába vagy azáltal, hogy Magyarországot érdemileg felveszik, vagy pedig azáltal, hogy 2000 után alanyi jogon is beléphetünk a strukturális és a kohéziós alapoknak az úgynevezett előcsatlakozási finanszírozási rendszerébe, amikorra ennek az országos területfejlesztési koncepciónak a megyei, kistérségi és regionális változataival is rendelkeznünk kell ahhoz, hogy ezen alapoknak megfelelő programfinanszírozás keretei kialakuljanak.
Ebből a szempontból is érdemileg fontos, hogy a Ház elfogadja ezt a területfejlesztési koncepciót, hiszen a nagyon sokat, de természetesen jogosan bírált projektfinanszírozás helyett ez a keretdokumentum és majd ez alapján a megyei és az ágazatilag elfogadott dokumentumok adják meg annak a lehetőségét, hogy Magyarországon a kistérségi, megyei és regionális fejlesztési tanácsok ne projekt-, ne egyedi finanszírozásos rendszerben, pályázati döntéshozatali mechanizmusban, hanem igenis programfinanszírozásban döntsenek. Rendkívüli fontosságú tehát, hogy elfogadja a Ház ezt a dokumentumot, mert ez az alapja a megyei fejlesztési elképzelésekkel együtt annak, hogy kialakulhassanak a programfinanszírozás intézményesített dokumentumai, és ezáltal a programfinanszírozás előtérbe kerülhessen az elkövetkezendő időszakban, ami megkerülhetetlen követelmény az EU társfinanszírozása szempontjából.
A koncepció feladata biztosítani és ösztönözni az összehangolt nemzeti területi politika kialakítását, elősegíteni a térségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangját az országos célkitűzésekkel. Ugyanakkor információt kell biztosítanunk az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak, terveinek a kidolgozásához, és elő kell segítenünk azt is, hogy az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedést és a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítását konkrét terveken keresztül érzékeltessük az érintettekkel.
Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy Magyarországon a regionális politika irányába el kell lépnünk, ez egy kényszerű kötelezettség azonban ez a regionális politika felé való ellépés kényszerű kötelezettsége nem lehetett az érintettek feje fölötti döntés. Nem lehet, mert minden ilyen döntés hamvába holt. Nem lehet más, mint az a típusú tervrendszer és finanszírozási rendszer, amely világosan és egyértelműen arra ösztönzi az érintetteket - és itt az érintettekbe a kistérséget, városkörnyéket, megyei fejlesztési tanácsot, regionális fejlesztési tanácsot együtt értem bele -, tehát az érintettek ösztönzésével alakulhat ki ma Magyarországon egy működő funkcionális régió, és ráadásul ez csak meghatározott időn belül, egyetlenegy parlamenti döntéssel, egyetlenegy közjogi döntéssel nem fog létrejönni.
Mind a parlamenti döntés, mind a közjogi döntés már csak státusszerűen fogja rögzíteni az én megítélésem szerint azt az állapotot, amely az alulról építkező szerveződések kereszttüzében létrejön.
Rendkívül fontos tehát az, hogy nagyon sok olyan regionális projekt van ebben a dokumentumban, amely alanya, terepe lehet valódi regionális összefogásoknak. Ezáltal oldódhat az a hitvita, amely nagyon sokszor rossz irányba vitte Magyarországon a különféle intézmények közötti együttműködést, és rossz helyen húzott meg konfliktusrendszereket. Ismerjük ezt: kistelepülés és szemben vele a nagyváros; az ország, szemben vele a főváros; a megyei jogú város, szemben vele a megye; a megye, szemben vele a térség. Ezek természetesen különféle érdekartikulációs szintek, de nekünk az a feladatunk, hogy az ezen szintek közötti együttműködést erősítsük ezzel a tervdokumentummal, ne pedig az ezen szintek közötti, sehova nem vezető vitát élezzük ki.
Rendkívül jelentős a koncepció abból a szempontból, hogy konszenzussal a megyei fejlesztési tanácsok konszenzusával, a statisztikai hivatal konszenzusával, a kormány és az országos területfejlesztési tanács konszenzusával létrehozza az úgynevezett statisztikai régiók szintjét. Azért rendkívüli fontosságú ez, mert a statisztikai régiók szintjén a különféle szakmai munkálatoknak el kell indulniuk ahhoz, hogy érdemben 2000 és 2002 között számolhassunk egyáltalán regionális GDP-vel.
Ez a statisztikai régió nem befolyásolja azt, hogy a funkcionális régióban milyen szinten fognak megjelenni a valódi régiók. Ezt az érintettek a maguk szervezésével el fogják dönteni, és egy későbbi szakaszban én azt sem tartom kizártnak, hogy majd a statisztikai régiók és a funkcionális régiók lefedhetik egymást. Ismerjük ezt az iterációs folyamatot, emlékszünk rá, hogy a kistérségek esetében, amikor meghatároztuk a statisztikai kistérségeket, nagyon nagy vita volt - joggal - itt a Házban is, hogy miért húzzuk keresztbe a már működő funkcionális egységeket de ugyanakkor azt gondolom, hogy ezen a területen már megnyugvás van, mert egy év után a Központi Statisztikai Hivatallal együtt lehetőséget adtunk arra, hogy bővítsük, átalakítsuk a statisztikai kistérségek körzetét, és a funkcionális kistérségek - ahol voltak ilyenek - éltek a változtatás jogának lehetőségével. Mára, azt lehet mondani, a statisztikai és a funkcionális kistérségek nagyjából lefedik egymást Magyarországon. Ugyanezzel a módszerrel gondoljuk mi elérni azt, hogy a statisztikai és a funkcionális régiók rendszere Magyarországon az elkövetkezendő időszakban megvalósuljon, illetve határozottabban körvonalazódjon.
A területfejlesztés alapvető feladata továbbra is a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, az ipari szerkezetátalakítás és a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségének felzárkóztatása, továbbá a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek felzárkóztatása. Ezért a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére többlettámogatást kell biztosítani továbbra is. Én ugyanakkor azt gondolom, az elmúlt években világossá vált, hogy a területfejlesztés ügye nem lehet csak és kizárólagosan a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának eszköze, a területfejlesztés ügye a magyarországi regionális politika intézményrendszere is kell hogy legyen egyben. Úgy ítélem meg, hogy az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy igenis az érintettek együttműködésével azok a nem kis feszültségek, amelyek ezen a területen vannak, kezelhetők, és sokkal jobban kezelhetők a területfejlesztés intézményrendszerében, mint bármely egyéb más eszközrendszerben, akár a központi állami irányítás eszközeivel, akár az iparfejlesztés eszközeivel.
Állítom és bizonyítom a statisztikai hivatal GDP-ben mért adataival, amelyet én is nagyon várok - a napokban ez nyilvánosságra kerül -, tehát állítom, és úgy gondolom, a statisztikai hivatal bizonyítani tudja majd, hogy ennek a területfejlesztési intézményrendszernek a hatásaként a lemaradó térségek további leszakadása megállítható volt, úgy ráadásul, hogy ehhez olyan óriási többletforrásokat az egyéb fejlesztési forrásoktól nem vontunk el. Hiszen mondjuk meg őszintén, a területfejlesztés intézményrendszere jelentős, azonban közvetlenül az intézményrendszerben megjelenő források nem olyan jelentősek. Rendkívül jelentős azonban az, hogy ez az intézmény hatott máris, egyáltalán a megszületésénél fogva, a többi terület és a többi ágazat forráselosztási rendszerére, akár a Mezőgazdasági Alapra, akár más területekre, utalok itt például a cél-, címzett támogatásoknak a parlament által elfogadott új rendszerére, amelynek eredményeként más, egyéb forrásrendszerek is felvették azt a logikát, amelyik a területfejlesztési intézményrendszer logikája volt.
Kiemelt jelentőségűnek tartom a koncepciót abból a szempontból, hogy fokozottabban ad lehetőséget az állami eszközök koordinált rendszerének kialakítására és a magántőke bevonására, valamint a programfinanszírozás elterjesztésére és a döntések decentralizációjának további megerősítésére.
(9.30)
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a tervrendszerben foglaltak alapprogramként rendezik azt, hogy milyen típusú összkormányzati fejlesztési együttműködésekre van szükség. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: ezeket a projekteket minden tárca elfogadta, ami azt jelenti, hogy nem hitvitákra van szükség különféle ágazatok és tárcák között abban, hogy melyik terület kihez és hogyan tartozik, hanem ez a tervdokumentum megadja annak a lehetőségét, hogy jó szívvel, közös erőfeszítéssel - különféle felső szintű integrációk helyett - az érintett tárcák közösen finanszírozzanak egy-egy programot aszerint, ami a tárca elsődleges feladatköre. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert elkerülhetetlen, hogy egy erőteljesebb lépést tegyünk egy összkormányzati forráskoordináció felé, amelynek ehhez kötődően az alapdokumentumai elkészültek, a kormány elfogadta azt a munkadokumentumot, amelynek lényege az államháztartás és a különféle alapok EU-struktúra szerinti finanszírozási átalakítása, amely egyébként figyelembe veszi az országos területfejlesztési koncepció mechanizmusait.
Úgy gondolom, hogy az országos területfejlesztési koncepció a legmarkánsabb elemeit jeleníti meg a különféle ágazati programoknak. Erre nem térnék ki, elsősorban azért nem, mert úgy gondolom, a vitában föl fog merülni, és minisztertársaimmal készek vagyunk arra, hogy esetleges vitakérdésenként ne föltétlenül a területfejlesztési miniszter, hanem az érintett tárcák alkossanak véleményt a képviselői módosító indítványokról. Magam azt szeretném újból megerősíteni, hogy mind a vidékfejlesztés, mind az idegenforgalom, a műszaki infrastruktúra, a közlekedés, a vízgazdálkodás, az energiaellátás területén kialakított koncepció, amelyet ez az anyag tartalmaz harmóniában van az adott ágazat ágazati programjával. Nem arról van tehát szó, hogy egy új vitát akarunk fölnyitni, hanem arról, hogy ezeknek az ágazati programoknak a térbeli megjelenítését rögzíti ez a koncepció.
Szeretném azt is elmondani, hogy a külföldi befektetők számára rendkívül kedvező egy ilyen koncepciónak és egy ilyen anyagnak az elfogadása a parlament részéről. Több beszélgetést és vitát folytattunk külföldi és hazai befektetőkkel, akik azért üdvözölték ennek a koncepciónak az elfogadását, mert átláthatóbbá válik az ő számukra az ország területeinek befektetési lehetősége. Átláthatóbbá válik, tervszerűbbé válik ezáltal Magyarországon a területfejlesztés, jobban képesek a saját tulajdonosaik számára is magyarországi projektként a saját fejlesztéseiket megjeleníteni a koncepció elfogadása kapcsán.
Ez a koncepció kijelöli azokat a feladatokat, amelyeket tehát rövid távon az ezredfordulóig kell megvalósítani a területfejlesztési törvény végrehajtása érdekében. Még egyszer megismételném, hogy ezek közül a legfontosabb a nyugati és keleti régiók között a területi különbségek mérséklése, a válságövezetekben az ipari és mezőgazdasági szerkezetváltás elősegítése. De ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeként Magyarország regionális és strukturális versenyképességének a növelése is egyben, valamint a határ menti régiókban, különösen a dunántúli területen a külföldi, már meglévő, Phare- és egyéb források bevonásához kötődő versenyképességünk növelésének érdekében tartjuk fontosnak a koncepciót.
Úgy ítélem meg, hogy a Ház ennek a koncepciónak az elfogadásával megadja a területfejlesztés érintettjei számára azt az iránytűt, amelyet nagyon régóta várnak. És higgyék el, nem kincstári optimizmus, hanem az eddigi együttműködés gyakorlati realitására alapozott megállapítás az, hogy a koncepcióval a megyei fejlesztési tanácsok, kistérségek és regionális fejlesztési tanácsok élni tudnak, ezen koncepció alapján a saját programjaikat el tudják készíteni, és ezáltal az ország abszorpciós tőkebevonó és az EU integrált rendszereihez tartozó csatlakozási képességének nagyságrendje nőni fog és ezáltal ebben a ciklusban a Ház jó lelkiismerettel lezárhatja a területfejlesztéshez kötődő törvényalkotást, és nyugodtan elmondhatja azt, hogy mindent megtett azért, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk során a strukturális szerkezetből adódó pozitívumokat ez az ország maximalizálja, az esetleges hátrányokat pedig minimalizálja.
Kérem önöket, hogy fogalmazzák meg javaslataikat. Mi természetesen ugyanúgy, mint ahogyan az eddigi vitákban is, nyitottak vagyunk abban az értelemben, hogy érdemi módosító javaslatokat, amelyeket a többség elfogad, mi átvezetünk a dokumentumon. Továbbra is az országnak is és a tárcának is és a területfejlesztés ügyének is az az első számú feladata, hogy ez a koncepció a parlamentből úgy kerüljön ki, hogy ez minden szakember, minden képviselő és lehetőség szerint minden politikai erő konszenzusát tükrözze, mert ezáltal válik valóban egyértelmű iránytűvé, és ezáltal válik megkérdőjelezhetetlenné.
Elnézést kérek a hosszabb bevezetőért, de végül is egy négyéves szakaszt zártunk, indokoltnak tartottam mind a jelenlévők szempontjából, mind a jegyzőkönyv szempontjából megerősíteni és még egyszer megköszönni az eddigi munkát, és várjuk javaslataikat.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
